Rendhagyó történelmi-régészeti kiállítás nyílt Szentendrén
4 perc olvasás
Amit a török időkben széthordtak, azt most egybegyűjtötték. Sokak szerint a Pilisben van a „szívcsakra", ott nyugszik Atilla és Árpád – az ezekkel kapcsolatos tárgyi emlékeket hosszú ideje keresik amatőr régészek, de mindeddig nem akadtak olyan leletre, amely alapján az akadémiai tudomány is megerősítette volna az elméletüket.
Amit a török időkben széthordtak, azt most egybegyűjtötték. Sokak szerint a Pilisben van a „szívcsakra", ott nyugszik Atilla és Árpád – az ezekkel kapcsolatos tárgyi emlékeket hosszú ideje keresik amatőr régészek, de mindeddig nem akadtak olyan leletre, amely alapján az akadémiai tudomány is megerősítette volna az elméletüket.
A középkorból viszont nem akármilyen rekvizitumok vannak erről a területről – ezeket mutatja be a terület régészeti felügyeletét ellátó Ferenczy Múzeumi Centrum a Debreceni Egyetem MTA Kutatócsoportjával és az MTA BTK Régészeti Intézetével közösen rendezett legújabb kiállítása, a Pilisi gótika.
A május 19-én megnyílt kiállításon nemcsak régészeti leleteket láthatunk – megnézhetjük például az Aranybullát is, mégpedig kifogástalan minőségben, mert II. András függőpecsétjét – amivel ellátta híres oklevelét (minden magyar alaptörvény ősét) – erre az alkalomra 3D-nyomtatóval újra elkészítette a múzeum. A tárlaton különböző pecsétek mellett kőfaragvány és épületszerkezeti-rekonstrukciókkal, 11-13. századi technológiai fortélyokkal és történeti emlékekkel is találkozhat a nagyközönség.
Kiállítják Aba-Novák Vilmos festményeit is – ezek a Magyar-francia kulturális kapcsolatok 1000 éve című híres történelmi pannóhoz készültek, mellyel a festő aranyérmet nyert Párizsban, az 1937-es Világkiállításon.
II. András a kereszténység egyedüli olyan koronás fője, aki – a keresztet magára öltve – harcba szállt a Szentföldért, s a Krisztus ügyéért folytatott harcban tovább növelte királyságának a keresztény latinságban elfoglalt szerepét. Uralkodása a magyar történelem egyik legjelentősebb időszaka. II. András azt remélte, hogy Magyarország léphet Bizánc helyébe, mint a régió meghatározó hatalmi tényezője. Trónra kerülésével pogányok és eretnekek térítése indult meg, leánya, Erzsébet pedig már életében szent hírében állott.
Uralkodása idején II. András kancelláriáját és prelátusi karát Párizsban egyetemet végzett, s részben francia származású szakemberek töltötték meg, akik a kor modern műveltségét hozták el Magyarországra, de a hatás kölcsönös volt: a francia irodalomba is bekerültek magyar királyok és királynék. A keresztény kultúra virágzása, a francia kapcsolatok, II. András sikeres külpolitikája, majd pedig a ciszterciek magyarországi betelepedése eredményeként virágzásnak indult a hazai építészet és kultúra. E meghatározó jelentőségű időszak magyar-francia kapcsolatainak hatásait tükröző régészeti emlékeit mutatja be többek között a Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítása.
A tárlat rendhagyó módon hozza közel a látogatókhoz és teszi élethűvé, olykor kézzelfoghatóvá – sőt kézzel is megfoghatóvá – a középkor, a pilisi gótika művészetét, annak megtalált, fennmaradt leleteit, hétköznapi vagy épp rituális szertartásokhoz, királyi ünnepekhez kötődő eszközeit, dísztárgyait.
A 3D nyomatokkal elkészített középkori pecsétek, a pilisi ciszter monostor idáig soha be nem mutatott kőfaragvány-rekonstrukciói, a korabeli monostori belsőépítészet remekei mellett most először tekinthető meg a monostor kerengőboltozatának egyik záróköve úgy, ahogyan II. András maga is láthatta – amit a törökkorban széthordtak, azt a kiállításra a szakemberek igyekeztek összeszedni.
A kiállítás – amely az MTA Lendület Program támogatásával jött létre – 2016. július 31-ig tekinthető meg, a Ferenczy Múzeum Barcsay termében.
Lantai József
