Révay András: A Cirkuszra Szükség Van

Az utóbbi évek egyik legsikeresebb előadásának ígérkezik a „Jubileumi gála ráadás" a Fővárosi Nagycirkuszban. Folytatása a nyári, rendkívüli sikerű Jubileumi gála műsornak mely az idén 120 éves Nagycirkusz ünnepi műsora volt!

Egy jubileumi gálaműsortól elvárható, hogy legyen benne minden, ami egy klasszikus műsorban szokás. Adjon keresztmetszetet arról, hogyan is lehet az előadás hagyományos és modern egyszerre! Az október 3-tól 2009. január 3-ig tartó programban lesz sok nevetés, lélegzetelállító mutatvány és sok-sok állat! Az első rész végén porondra lépő afrikai elefántok például cirkuszban ritkák, mert az indiainál temperamentumosabbak, mondhatni haragosabbak. Szeretettel és türelemmel vezetve viszont pont olyan jók lehetnek. Az ostor az idomár kezében itt inkább karmesteri pálca. Ha az elefánt elé teszi, az állat megáll, ha mögé, akkor elindul.

A műsor mindkét részében fellép a Garaginjan házaspár. Olykor teljesen ellentétes stílusú állatokkal dolgoznak.

Engedelmessé válik náluk a majom és a kígyó, ugróakrobata lesz a kenguru,

Jól megfér egymás mellett a láma és a teve.

Szintén mindkét részben megcsodálhatja a közönség a „Hortobágyi Károly" és „Porond csillaga" díjjal kitüntetett Axt Elizabet tehetségét. Nem a megszokott akrobata légtornász, hanem kézegyensúlyozó számot mutat be. Ő egy ismert cirkuszi dinasztia, immár ötödik generációjának tagja, aki gyönyörű, plasztikus örökmozgóként mutatja be ügyességét és hajlékonyságát, ráadásul biztosítás nélkül dolgozik a lengő trapézon.

Már bejárta a világot Kristóf Krisztián, a gentleman zsonglőr. Eleganciája egyéni bájt, kedvességet kölcsönöz a mutatványnak. Nem is beszélve arról, hogy még hitelesített Guiness rekord is van benne: négyszer pördül meg egy feldobott szivardoboz alatt, mielőtt elkapná.

A nevüket kimondani nehéz, utánozni őket viszont egyenesen lehetetlen. A három Otgontsetseg – három rendkívül csinos mongol hölgy – a világ legjobb hajlékony akrobatái közé tartozik. Ennek a műfajnak legkitűnőbb képviselői mindig a Távol – Keletről érkeznek. Stílusukban viszont már kezdenek az európai ízléshez igazodni, nemcsak a zenével, de a mozgásukkal is.

Az Ayala csoport – apa és két fia – produkciója a magas dróton valóban lélegzetelállító. Ebben is van egy Guiness rekord, 1011 ugrás egymás után a kifeszített dróton.

Majdnem igaz az is, amit a fényképen látunk. Az artista – ha nem is fej nélkül – de látás nélkül, tehát bekötött szemmel megy végig a mélység felett. Az is jól látszik, hogy mindenfajta biztosítás nélkül dolgozik.

Az ugródeszka csoportot a világ cirkuszművészete magyar számként tartja nyilván és ebben valóban kiválóak is vagyunk. A Hungária csoport sem véletlenül lett az előadás finálé előtti zárószáma.

Végül következzék talán a legfontosabb: Minden cirkuszok legkedveltebb szereplője a bohóc. A műsor bohóca Henri Ayala aki egészen kivételes tehetsége és tudása miatt szinte az előadás gerincét képezi. Több szám is az ő közreműködésével válik teljessé, de önállóan is képes magával ragadni a közönséget.

A százhuszadik évforduló alkalmából könyv is megjelent: „A ligeti porond" címmel. Szerzője, Dohi Tamás szerint ez segélykiáltás a mindenkori kormányzathoz. Ne felejtsék: a cirkuszra szükség van! Ez az egyik legkedveltebb családi szórakozás. A gyakran berzenkedő állatvédők túloznak. A brutális idomárokat a szakma mindig is kiveti magából. A könyv bár százhúsz év történetével foglalkozik, a hangsúly benne mégis az 1966 utáni időszakon van. A megelőző korszakról ugyanis már készült egy kiváló feldolgozás, szerzője dr. Szekeres László volt.

Százhúsz év nagy idő – mondta el az előadásról szólva Varjasi László, a cirkusz ügyvezető igazgatója. A 125 éves Operaházzal szemben jó ellenpontot képezett a Városerdőben a szórakoztatás népiesebb része. Azóta sok minden változott. Az Erkel Színház után változatlanul a Cirkusz a legnagyobb befogadó képességű szórakoztató intézmény. A jelenlegi kormányzat nehéz helyzetben van, mert egyrészt megszorításokra kényszerül, másrészt viszont mégis hagy élni. Pályázatokból képes pénzt adni. Ennek köszönhetően megújult a cirkusz nézőtere. Kicserélték a porondüléseket, gondolva a testesebb nézőkre. A tengelytáv meghaladja az EU- szabvány mértékét és a széksorok között is egy méterre nőtt a távolság. Új lett a világítás és a hangtechnika, a nyárom már a légkondicionálás is működött. A Liget 2011-ben lesz kétszáz éves – készülnek is már erre. Öt intézmény összefogásának eredményeként készült el a Liget – kártya. Használatával olcsóbban látogatható a Cirkusz, a Vidám Park, az Állatkert, a Széchenyi fürdő és az étterem. A fürdő pénztárában már kapható kétnapos kártya ára 9500, az egynaposé 7500 forint. Ha a Vidám Park bezárt, mindkettő ára csökken.