Az idei évad legjelentősebb bemutatójára készül a Magyar Állami Operaház. Richard Strauss Elektrája sok szempontból emlékezetes előadás marad, bizonyára még hosszú ideig.

 

 Az idei évad legjelentősebb bemutatójára készül a Magyar Állami Operaház. Richard Strauss Elektrája sok szempontból emlékezetes előadás marad, bizonyára még hosszú ideig.

Kovalik Balázs. az Elektra rendezője Tagadhatatlanul érdekes helyzetbe került Kovalik Balázs. A felkérést az Elektra megrendezésére már akkor elfogadta, amikor még nem ő volt a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója. Most viszont előfordult, hogy vitatkozni kényszerült egymással Kovalik Balázs rendező és Kovalik Balázs igazgató. Többnyire a rendező győzött. Így azután fantasztikus mérnöki munkával megalkotott színpadkép, egy gigantikus díszlet lesz látható. Az Elektra zenekari létszáma olyan erős, hogy ha nem kapnak az énekesek színpadi támogatást, nagyon nehezen tudják „áténekelni" a zenekart. Gondot jelentett az is, hogyan nevezzék a szereplőket: görög, német, latin vagy magyar neveket használjanak. Végül a „magyarított" latinos németet használták, ami a legközelebb áll a szerzők szellemiségéhez. Megkezdődött a munka, hogy végre visszakapcsolják a Magyar Állami Operaházat a világ kulturális vérkeringésébe, ezért olyan művészeket hoztak ehhez az előadáshoz akik ebben segíthetnek.

Nadine Secunde - Elektra Nadine Secunde számára nem szokatlan Elektra figurája. Huszonöt féle rendezésben énekelt már ebben az operában. A fő kérdés neki is az, hogy milyen a díszlet – az akusztika szempontjából. „A budapestit látva egy kő esett le a szívemről" – mondta, majd még hozzátette: most először, végre gyönyörű ruhám van. Elektra itt nem piszkos csavargóként dacol a királyi udvarral. Megőrzi arisztokratikusságát. Nevének jelentése: „borostyánragyogás" – és örökre eljegyezte magát a gyászban apja emlékével. A lelkiismeret prófétanőjeként éli aszkétikus életét, megtagadva mindent, amivel a bűnös palota a hallgatását igyekeznék megvenni. Egyedül a bosszúnak szenteli magát.

 Agnes Baltsa sem először vendégszerepel Magyarországon és a szerep sem idegen számára. Klytaemnestra alakjáról általában azt hiszik, hogy ez egy öreg nő, de neki erről más a véleménye: „Görög vagyok, Szophoklész sokat jelent számomra és most görög királynőt alakítok. Nagyon szépnek kell lennem. Ebben segít, hogy zseniális librettó és csodálatos zene találkozik egymással, a rendező pedig szabadságot ad, lehetővé teszi az érvényesülét." Pedig a helyzete nem egyszerű. A mitológiából tudjuk, Agamemnon elrabolta Klytaemnestrat, erőszakkal hozta magával, miután megölte első férjét és csecsemőjét. Nem csoda, ha ezért aztán maga is férjgyilkossá lesz.

 Klytaemnestra az egyetlen a három női főszereplő közül, akinek szeretője van. A darabot áthatja Freud szelleme, a szexuális hisztéria, a frusztráció. Ennek köszönhető az a durvaság, ami a zenében annak ellenére megvan, hogy valójában gyönyörű. Az eredeti dráma is véres, a pusztulásban feloldódó kettősség sajnos ma is nagyon aktuális. Ez utóbbira döbbenetes példa volt, ahogyan az „utca embere" egy rendezői ötletet fogadott. A szinte szó szerinti vérfürdő érzékeltetésére, az Operaház bejáratát vörös drapériával burkolták be. E feldíszletezés során többen „kommunistázni" kezdtek: „mi az idejön Gyurcsány?" Ha ez a tragikus, a kultúrától elforduló, értetlen állapot az országban nem változik, annak szörnyű következményei lehetnek.

 A darab a megszokottnál nagyobb terheket rak a karmester, Kovács János vállára is. Az Elektra-zenekar sajátosságát a hegedűk megháromszorozása adja, hisz eddig ezek többnyire csak két csoportot alkottak. Ugyancsak három csoportot képeznek a brácsák, kettőt a csellók. A másik sajátosság a mély rezek fokozott használatából adódik: a négy tuba, a (hat magas trombitához társított) basszus trombita, a kontrabasszus harsona, kontrabasszus tuba nibelungi hangulatot idéz elő. A megnövekedett zenekar elfér az árokban, bár annyi vonóst nem tudnak betenni, amennyit a szerző előírt. A rézfúvós effektusokat is szelídíteni kellett, de úgy, hogy azért mégis megmaradjon az „vonós bázis".

Az opera a külföldi vendégművészekkel november 24., 28. és december 1-én lesz látható, magyar szereposztással pedig december 8., 11., 15-én és január 6,. 10-én kerül színre.

MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

Bemutató | 2007. november 24. és december 8.

RICHÁRD STRAUSS | ELEKTRA

Egyfelvonásos tragédia | Szöveg: HUGÓ VON HOFMANNSTHAL

Magyar feliratok: MESTERHÁZI MÁTÉ

Karmester: KOVÁCS JÁNOS, OBERFRANK PÉTER

Díszlettervező: ANTAL CSABA | Jelmeztervező: BENEDEK MARI

Rendező: KOVALIK BALÁZS

Klytaemnestra: ÁGNES BALTSA, KOVÁCS ANNAMÁRIA

Elektra: NADINE SECUNDE, RALIK SZILVIA

Chrysothemis: BÁTORI ÉVA, BAZSINKA ZSUZSANNA

Aegisthus: GULYÁS DÉNES, WENDLER ATTILA | Orestes: PERENCZ BÉLA, SZVÉTEK LÁSZLÓ

Orestes nevelője: CSER KRISZTIÁN, GEIGER LAJOS | Bizalmas: BALOGH TÍMEA, POLYÁK VALÉRIA

Uszályhordozó: POLYÁK VALÉRIA, BALOGH TÍMEA I Fiatal szolga: MEGYESI ZOLTÁN, VADÁSZ DÁNIEL

Öreg szolga: SZEGEDI CSABA | Felvigyázó: KUKELY JÚLIA, PELLE ERZSÉBET

1. szolgáló: BALATONI ÉVA, SCHÖCK ATALA | 2. szolgáló: ÉRSEK DÓRA, YANG Ll

3. szolgáló: MESTER VIKTÓRIA, VÁRHELYI ÉVA | 4. szolgáló: FODOR BEATRIX, MITILINEOU CLEO

5. szolgáló: WIERDL ESZTER, FODOR GABRIELLA

Játékmester: MERCZEL MÁRIA | Rendezőasszisztens: KOVÁTS ANDREA

Karigazgató: SZABÓ SÍPOS MÁTÉ   I Vezető korrepetitor: BARTINAI GÁBOR

Zenei munkatársak: BARTAL LÁSZLÓ, DALLOS ERIKA, DOMAN KATALIN, FAJGER ORSOLYA,

HARAZDY MIKLÓS, KAPOSI GERGELY, PETHEÖ ZSOLT, SALGÓ TAMÁS

Jelmezkivitelező: BEDA JUTKA | Szcenika: JUHÁSZ ZOLTÁN, RÉSZ MIKLÓS

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük