Révay András: A megértés és harmónia dala

Kiállítással és még ugyanazon a napon egy zenés, színpadi mű bemutatásával nyitotta meg a 2014. évi rendezvények sorát a budapesti Koreai Kulturális Központ. Mindkét esemény a leghíresebb koreai népdal, az Arirang különböző feldolgozásán alapul.

A Koreai Kulturális Központ a 2014-es évet egy eddig Magyarországon még nem látott előadással nyitotta meg. A több évszázados múltra visszatekintő Arirang népdalnak a Jeongseon Arirang képezi az alapját, mely a hasonló nevű Jeongseon városából származik. Az előadásnak különös jelentőséget kölcsönöz, hogy az Arirangot 2012-ben az UNESCO a szellemi világörökség részének nyilvánította. Jelen volt a bemutatón Choi Seung-jun, Jeongseon polgármestere, aki elmondta, hogy az előadással a koreai – magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének közelgő 25. évfordulóját is köszönteni kívánják. A Jeongseon Arirang Dél-Koreát jelképező, hagyományos népdal, mely az ott élők örömét, bánatát örökíti meg. Körülbelül 8700 féle változata létezik, szövegének eredete ismeretlen.

A budapesti kultúrközpontban az előadásra érkező közönség megtekinthette Kim Kyung Sang fotóművész „Ari Arirang" című kiállítását, ahol a művész 25 olyan alkotást mutatott be, melyek az „Arirang hangulatát" hívják elő, Korea természeti háttere segítségével. Ezt követően került sor a Jeongseon Színházi Társulat „Yangbanjeon" című táncelőadására. A színpadi mű egy adaptáció. Yeonam Park Ji-won regényét, a „Yangbanjeon"-t ezidáig különböző feldolgozásban láthatták a koreai nézők, de a Színházi Társulat ezt a darabot a Jeongseon Arirang-gal és a tradicionális koreai sámántánccal, a gut-tal ötvözte, így az Arirang előadások új formáját hozta létre.

A gut-ról alig maradt fenn feljegyzés, nem tudjuk pontosan, hogy honnan ered, de történelme a Kojoson (a legenda szerint az első koreai királyság) koráig vezethető vissza. Ennek a sámántáncnak a kialakulása az ősi törzsi államok betakarítási ünnepeihez köthető. A napjainkban látható gut és az eredeti tánc között rengeteg eltérést fedezhetünk fel. Az Arirang a koreai nép múltját, jelenét és jövőjét mutatja be, a sámánizmuson keresztül pedig egy új előadásformát teremtettek meg. A most bemutatott Yangbanjeon darab olyan illúziót kelt, hogy mi nézők és előadók, mind együtt egymásba karolunk, és átkelünk az Arirang-hágón, hogy megkeressük a béke útját.

A történet a 18. századi Gangwon tartománybeli Jeongseon városában játszódik, mikor az ország politikailag és gazdaságilag is gyenge lábakon állt. A városban két férfi élt. Az egyik egy közember, aki megvásárolta magának a nemesi rangot, a másik pedig egy nagyon szegény, bölcs nemes, aki sokat olvasott, és a város elöljárója nagyon kedvelte őt. Mivel nem foglalkozott földműveléssel, mindig az államtól kölcsönözte a rizst. A kölcsön azonban egyre csak gyarapodott, míg el nem érte az 1000 zsákot. Végül nem tudta a szegény nemes visszafizetni tartozását, ezért a város bírója börtönbe zárta őt.

Ám egy közembernek sok pénze volt, kifizette a tartozást a nemes ember helyett, így nemesi rangra tett szert. A város elöljárójától kapott egy dokumentumot, mely a nemes emberek kötelezettségeit tartalmazta. Sok elvárással járt a nemesség, amiket a közember nem tudott teljesíteni, inkább elmenekült a városból. Belátta, mennyire nehéz a nemesi kötelezettségeknek megfelelni, a nemes pedig rájött, hogy milyen nehéz egy közember életét élni. A történet tanulsága, hogy mindig meg kell értenünk egymást.

A Yangbanjeon előadásán korszerűsítve feldolgozott sámánrítust is láthatnak a nézők. Egy sámán megidézi a nemesek és a tehetős emberek lelkét és elénk vezeti őket. Az előadás mai köntösben szeretné továbbadni az Arirangot és a sámán hiedelmek ősi világát. Fő témájának az emberiség eredetét, a békét és az együttélést választotta, és ezt humoros, olykor gúnyos előadásmódban keltik életre a színészek. A Jeongseong Ariranggal – mely a szabadság, egyenlőség, megértés és harmónia dala – az ének mellett a tánc színpadi eszközeinek felhasználásával igyekeznek újjáéleszteni a koreai kultúra rég betemetett hagyományait. A darabról készült helyszíni videofelvétel az interneten http://new.livestream.com/fotoklikk/events/2677191 címen tekinthető meg.