Révay András: A mi sajtunk fűből készül
6 perc olvasás
A borunk meg szőlőből – tehetjük hozzá, bár ez utóbbi állítás manapság már kezd egyre inkább természetesnek hatni. Nem úgy az előző, de arról majd később!
A borunk meg szőlőből – tehetjük hozzá, bár ez utóbbi állítás manapság már kezd egyre inkább természetesnek hatni. Nem úgy az előző, de arról majd később!
A jó bor és a jó sajt együtt jár – erről győződhet meg mindenki, aki 2009. november 28-29-én, szombaton és vasárnap ellátogat a Vajdahunyavár falai közé, a budapesti Városligetben. A hatodik magyarországi Újbor és Sajtfesztiválon új ízek harmóniáját fedezheti fel magának. A bortermelő országokban nagyon régi hagyomány az újbor ünneplése, e tekintetben különösen Franciaország jár az élen. A Beaujolais, a legkorábbi francia újbor árusítása minden év november harmadik hetének csütörtökén kezdődik és ilyenkor ott mindenki, a ki ad magára valamit, rohan, hogy az első között vásárolhasson egy palackkal. Mi azért még itt nem tartunk – sajnos!
Valami viszont már megkezdődött. A rendezvény főszervezője Ferenc Vilmos szerint úgy, mint a mesében. Volt egyszer egy sajt- és egy bortermelő. Összetalálkoztak egy szüreti fesztiválon és szomorúan látták, milyen méltatlan körülmények közé kényszerült ott a sajtárus. Ki is pattant az ötlet: mi lenne, ha külön fesztivált szerveznének maguknak? Ennek éppen hat éve. Néhányan csatlakoztak, segítettek minden évben valami újat kitalálni. Az első után sokan csodálkoztak: hihetetlen, hogy ilyet meg lehet szervezni Magyarországon – mondták. Mára viszont már a Vajdahunyadvárat is „bevették", az érdeklődés óriási, hiszen a fesztiválon jelen lesz szinte az ország összes sajt- és bortermelője. Az újbor versenyre például kétszáznál is több nevezés érkezet. Ez a verseny azért is különleges, mert itt csak ifjú borászok bírálhatnak!
Azért az idősebbek sem hagyják őket magukra, segíti a fiatalokat például Szöllősi Mihály is, aki az idén nyerte el „Az Év Pincészete" díjat. Ő is úgy tartja, novemberre a bor már megmutatja önmagát, érdemes kóstolni. Hogy mennyire igaza van, az is bizonyítja; egy Chardonnay-val tavaly ő kapta az év legjobb újbora díjat. Neszmélyen dolgozik, ahol még a rómaiak telepítettek először szőlőt, Probus császár parancsára. Közepes méretű – de 1830 óta működő – családi pincészetében korszerű technológiát használ. Leghíresebb fajtája az Olaszrizling, melynek bora – évszázadokkal ezelőtt – a hetekig tartó vízi szállítást is kibírta. Most 13 féle fehér, egy rosé, és egy vörösbort állítanak elő.
A fesztiválszervezésben az ötletadó társ, a sajttermelő Kiss Ferenc volt. Számára is nyilvánvaló, hogy e két kiváló termék együtt kóstolva egy harmadik ízt hoz létre. Ezt más országokban már jól tudják, ám nálunk a sajt egy kissé még háttérbe szorul a gasztronómiában. A tradicionális sajtkészítés útját járók még nem léptek a nyilvánosság elé. Tavaly nyáron viszont – a régi céhek mintájára – megalakult a kézműves sajtosok egyesülete, akik csak tejből, csak magyar tejből kívánnak magyar sajtot előállítani. Családi vállalkozása Gyomaendrődön működik, tizenöt tehén tejét dolgozzák fel. A fesztiválon a céh tagjainak termékeiből széles választékot mutat be. A sajtokon is felismerhető – mint a boroknál – a terroir jelleg. Azonos módon feldolgozott tejből is más ízű sajt keletkezik, attól függően, hol, milyen időjárási viszonyok között legelt a tehén.
Cserpes István Kapuváron a rábaközi gazdák tejét dolgozza fel. Tőle származik a jelszó: „A mi sajtunk fűből készül!" – persze a tehén közbeiktatásával. Megengedhetetlennek tartja azt, ami az élelmiszeriparban a bevétel növelése érdekében jelenleg zajlik. Ma is lehetne olyan minőségű élelmiszert előállítani, mint a nagyapáink idejében, ha nem erőszakolnák, hogy a termelő olyat gyártson, amit a kereskedő elképzel! A „hosszan friss", „még krémesebb" és ehhez hasonló jelzők mindig lepleznek valamit! A magyar vállalkozó gyártson idehaza tisztességes, adalékanyagoktól mentes terméket! Ők ezt teszik már tizenhét éve. Saját boltjaik és kínáló autóik vannak, nem hajlandóak leszállni a multik színvonalára. Sajtjaik kaphatóak lesznek a fesztiválon.
Míg a bemutatott sajtok többsége a fesztiválon megvásárolható lesz, a borokat csak kóstolni lehet. Ez is elegendő lehetőség száznál is több termelőnek a bemutatkozásra. A Bárdos és Fia Pincészetet Farkasmályon találjuk, ahol a történelmi pincesor már kétszáz éve a gyöngyösi polgárok kedvelt szórakozó és kirándulóhelye. A pincesor kedvező mikroklímája, valamint a Sárhegy oldalába vájt pincék állandó hőmérséklete ma is vonzó a nyugodt környezetben jó borokat kóstolgatók számára. A pincészet feldolgozója és palackozója Nagyrédén működik. Itt készülnek azok az újborok is – az Irsai Olivér, a Szürkebarát és a Merlot Rosé – melyek a fesztiválon kóstolhatunk.
A szőlőtermelő gazdák társulásával 1990-ben létrejött egri Varsányi Pincészetben hatvanhektárnyi saját ültetvény mellett még kétezer hektárról vásárolnak szőlőt feldolgozásra. Azon kívül, hogy a környező országokba szállítanak, boraikat vásárolják Kínában, Japánban és Amerikában is. A vállalkozás célja a borvidék hagyományait ötvözni a korszerű technológiával. Főleg fehér és rosé borokat készítenek, az újborok versenyére négy borral neveztek. Egyik érdekességük viszont vörösbor, a Menoir, amit korábban kék Medoc néven ismertünk. Érdemes megkóstolni!
A Fesztivál hivatalosan 24-én kezdődik a borversennyel. A közönség 28-án tíz órától látogathatja a rendezvényt. Várhatóan ekkor érkeznek majd az „Újbor futam" teherautói is, melyek a borokat hozzák. A futam résztvevői minden évben más három borvidék termelői. Az idén Neszmély, a Balaton Borrégió és a Pannon Borrégió lesz a díszvendég.
A fesztivál látogatói a kétezer forintos belépőjegy ellenében végigkóstolhatják az összes sajtot és bort, megtarthatják a fesztivál díszpoharát és a jegy felmutatásával még a Mezőgazdasági Múzeum kiállítását is megnézhetik.
