Egészségipari high-tech vállalkozások néhány napja vehették át a tavaly alapított Budapest Márka Díjat a Városliget Café & Bar-ban. A Fővárosi Közgyűlés tagjai az orvostechnológia és az élettudományok területén tevékenykedő legeredményesebb szervezeteket jutalmazták. A rendezvénnyel azon hagyomány megújítására is törekszenek, hogy a Városliget újra szerepet kapjon a reprezentáns hazai vállalkozások bemutatásában.

Egészségipari high-tech vállalkozások néhány napja vehették át a tavaly alapított Budapest Márka Díjat a Városliget Café & Bar-ban. A Fővárosi Közgyűlés tagjai az orvostechnológia és az élettudományok területén tevékenykedő legeredményesebb szervezeteket jutalmazták. A rendezvénnyel azon hagyomány megújítására is törekszenek, hogy a Városliget újra szerepet kapjon a reprezentáns hazai vállalkozások bemutatásában.

Az ünnepséget a Nemzetközi Vöröskereszt Napján tartották, mert ez a szervezet az önzetlen segítségnyújtás szimbólumává vált. A Budapest Márka gondolata 2013-ban fogalmazódott meg azzal a céllal, hogy budapesti vállalkozásokat díjazzon, melyek tartós értéket teremtenek, olyan minőséget képviselnek, ami hozzájárul városunk jó híréhez. A helyszín kiválasztásában pedig az játszott szerepet, hogy a Városliget már száz évnél is régebben otthona a kiemelkedő magyar termékek bemutatásának. Az alapítók nevében dr. Szentes Tamás főpolgármester-helyettes köszöntötte a díjazottakat. Az egészségügyet kiszolgáló ipar jelentőségére utalva elmondta: 1809-ben a Helytartótanács jutalmat ajánlott fel annak, aki a külföldről érkezett gyógyszerek helyébe hazai gyógyszeranyagot fejleszt ki. Ennek nagy szerepe volt a fejlődésben. Az „egészségipar" mára a legnagyobb hozzáadott értéket termelő iparággá vált hazánkban!

A biotechnológia és a molekuláris genetika robbanásszerű fejlődésének lehetünk tanúi – állapította meg dr. Gajdácsi József Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese. A most díjazott cégek ezen a területen tűnnek ki és az OEP egyik feladata, hogy fejlődésüket elősegítse. Az egészségügyben kiemelten fontos az innováció megjelenése, és a lehetőségekhez mérten, támogatása. Az egészségbiztosító számára mindig nagy öröm, amikor Magyarországon fejlesztett, a nemzetközi gyakorlatban is kiemelkedő eszközöket és eljárásokat vezetnek be. Napjainkban a korszerű és eredményes gazdaságokban a tudás-intenzív ágazatok meghatározó szerepűek és felértékelődik a tudástőke.

Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal kül- és belkapcsolati elnökhelyettese maga is a MEDICOR-nál kezdte a pályát. Jól ismeri tehát a feladatokat. Ennek jegyében született az a program, mely az új „startup" vállalkozások segítését célozza. A kifejezés hallatán mindenki először az informatikai vállalkozásokra gondol, holott a világban a startup cégek fontos működési területe éppen az orvostechnika. Szeretnénk, hogy ez Magyarországon is így legyen. Nem gyors növekedésű, a nemzetközi piacon helytálló cégekre van szükségünk. Az is fontos, hogy egy új vállalkozói szemlélet, új megközelítés, nyitottság váljon jellemzővé nálunk is.

A díjat elsőként átvevő 77 Elektronika Kft. négyfős családi vállalkozásként alakult egy 27 négyzetméteres bérlakásban. Ma már több mint 400 főt foglalkoztat. Éves árbevétele az induláskor 600 ezer forint volt, idén előreláthatólag meghaladja a 14 milliárdot. A 100 %-ban magyar tulajdonú cég több mint 25 éve fejleszt és gyárt világszínvonalú orvosdiagnosztikai eszközöket. Első termékei az egyéni vércukormérő készülékek voltak, otthoni használatra. A folyamatos fejlesztés révén egyre jobb szolgáltatást nyújtó készülékeik széles körben ismertek kiváló minőségükről és megbízhatóságukról. Ezek ma már egy apró vércseppből pár másodperc alatt nagy pontossággal határozzák meg a vércukorszintet, 500 eredmény tárolására alkalmas memória van bennük és az otthoni mérések eredményeihez a kezelőorvos is könnyedén hozzáfér egy saját fejlesztésű internetes vércukornapló segítségével. Legsikeresebb saját fejlesztésű termékük a 2010-ben Magyar Termék Nagydíjat és a Leginnovatívabb Termék Díját is elnyerő vizeletlaboratórium-rendszer.

A Mediso Orvosi Berendezés Fejlesztő és Szerviz Kft. 1990 óta foglalkozik nukleáris medicinán alapuló orvosdiagnosztikai és pre-klinikai kutatási célú készülékek fejlesztésével, kivitelezésével. Legújabb eredményük, hogy MRI-t és CT-t raknak össze egy készülékké. Az ő esetükben az 1 + 1 nem kettő lesz. Nyugodtan kijelenthető róla: 1 + 1 = 3 annyival többet tud az új eszköz. Sokkal több információt lehet kinyerni általa. A radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért Hevesy György 1943-ban Nobel-díjat kapott. El tudta érni, hogy az izotópok csak meghatározott helyen, az agyban, a szívben, a vesében koncentrálódjanak. A Mediso ezen az úton halad tovább, 400 alkalmazottjának több mint fele kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. Termékeik a világ minden kontinensén jelen vannak, több mint 90 országban, 100 kutatóközpontban és 1000 kórházban használják.

A KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ a daganatos betegek személyre szabott, célzott kezeléséhez szükséges molekuláris diagnosztikai és bioinformatikai szolgáltatásokkal foglalkozik. Dr. Peták István és dr. Schwab Richárd, a Semmelweis Egyetemen végzett két fiatal orvos azért alapította 2003-ban, hogy a magyar daganatos betegek elsőként férjenek hozzá a legújabb tudományos eredményekhez. Az Oncompass a világon egyedülálló szolgáltatás, mely a daganat molekuláris génhibáinak és a beteg klinikai adatainak a kombinációjával segít kiválasztani a legmegfelelőbb terápiát. Tevékenységük nyomán előfordult, hogy a rákos beteg, aki már kómás állapotban volt, a kezelést követően felöltözött és hazament a kórházból. Ezt a jelenséget azóta Lázár-effektusként is emlegetik a szakirodalomban, annyira hirtelen következett be a javulás. Betegük később Rómába, egy zarándokútra is elutazott, és a hétköznapokban is teljes értékű életet tudott élni.

A fiatal kutatók sikeréről szólva dr. Szél Ágoston rektor rámutatott: az egészségügyben rohamosan nő azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a száma, melyek sokak életét javítják, teszik jobbá. A kitüntetett vállalkozások jó példával szolgálnak arra, hogy miként lehet itthon maradva versenyképes, világszínvonalú munkát végezni, és olyan kutatási eredményeket, innovatív termékeket felmutatni, melyek közvetlen a betegágy mellett is hasznosulnak. Az innovációra érzékeny Semmelweis Egyetem nemzetközi tudásközpontként és kutatóegyetemként már a képzés során törekszik arra, hogy kinevelje és megfelelő tudással vértezze fel a jövő kutatóit.

A Fermentia Kft. fő profilja mikrobiológiai termékek gyártása, illetve korszerű ipari biotechnológiai folyamatok fejlesztése. Részt vesz a hazai biomérnök és egyéb biotechnológiai képzésekben így támogatva számos egyetem munkáját. A cég a startup vállalkozások sorába tartozik – árulta el az ügyvezető igazgató, Erdélyi Balázs. Kezdetben a nagyobb partnerek Don Quixote vállalkozásnak nevezték annyira kilátástalannak látszott az elképzelésük. Ma már kizárólagos gyártója a hazai és nemzetközi agrárpiacon forgalmazott, Magyar Termék Nagydíjas BactoFil termékcsaládnak. Európai és hazai gyógyszeripari partnereit nagy értékű fehérjék, liofilizált baktériumkészítmények, táplálék kiegészítők előállításával szolgálja ki.

A MEDICOR a magyar orvostechnikai iparág alapjának is tekinthető. Dr. Steiner Armand vezérigazgató a díj kapcsán a legfontosabbnak két olyan készüléküket nevezte, mellyel csecsemők százainak életét mentik meg. A BLF 2001 inkubátor újszülött és koraszülött csecsemők életfeltételeinek biztosítására szolgáló, mikroprocesszoros vezérlésű, grafikus LCD kijelzésű, figyelmeztető és riasztási funkcióval ellátott készülék, rendkívül sokrétű szolgáltatással. A BLR 2010 pedig már a súlyosan beteg újszülöttek újraélesztésére, kisebb műtétek elvégzésére is alkalmas. Gépeik az ENSZ UNICEF révén a világ legszegényebb országaiba is eljutnak.

Bár nem orvostechnikai cég, a Budapest Márka Díjat az esemény házigazdája, a Városliget Café & Bar 1895 is megkapta. Amint erre Bottyán István igazgató is utalt, ez volt az ipari és technológiai kiállítások hagyományos otthona. Az első jelentős, országos méretű ipari kiállítás 1885-ben volt a Ligetben, ahol számos magyar – többek között budapesti gyár alkotását mutatták be. A múlt század 70-es éveinek közepéig a Városliget meghatározó volt az ipari, technológiai, kulturális kiállítások, bemutatók sorában. A történelmi korcsolyacsarnok szintén hagyományosan része volt az „expoknak". Most pedig az étterem szeretné visszaidézni azt a hangulatot, amit Krúdy Gyula és Gundel Károly egy alkalommal így fogalmazott meg: „Nincs más hátra, újra meg kell tanítani Pestet enni!"

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük