Révay András: Budapest új szíve

 A hírt már néhány nap óta hallani lehetett, most sajtótájékoztatón is bejelentették: mégsem bővítik földalatti épületrésszel a Szépművészeti Múzeumot. Megismétlődni látszik a Nemzeti Színház építése körül egyszer már lejátszódott hercehurca. Sok pénz felhasználásával kidolgozott, minden szükséges engedélyt megkapott terv kivitelezését, az utolsó pillanatban leállították. Helyette nincs más, csak egy bizonytalan mondat: az új koncepciót 2011 végéig készítik el.

 A hírt már néhány nap óta hallani lehetett, most sajtótájékoztatón is bejelentették: mégsem bővítik földalatti épületrésszel a Szépművészeti Múzeumot. Megismétlődni látszik a Nemzeti Színház építése körül egyszer már lejátszódott hercehurca. Sok pénz felhasználásával kidolgozott, minden szükséges engedélyt megkapott terv kivitelezését, az utolsó pillanatban leállították. Helyette nincs más, csak egy bizonytalan mondat: az új koncepciót 2011 végéig készítik el.

 Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár mindjárt az elején megállapította, a megjelent újságírók nagy száma mutatja, hogy az ügy – valamilyen oknál fogva – még fontosabbá vált a köztudat számára, mint ahogy az elképzelhető volt. Elmondása szerint a Kormány felülvizsgálta a Szépművészeti Múzeum tervezett bővítését, és úgy határozott – egyetértve a bővítés szükségszerűségével – hogy az ne a térszint alatt, hanem egy tágabb, a fővárosi kulturális intézményrendszer legfontosabb elemeit áttekintő és azt újragondoló fejlesztés keretében, a térszint felett valósuljon meg. Budapest városi szövetében meghatározó jelentőségű az a kulturális tengely, amely a Budai Vártól a Belvároson és az Andrássy úton át a Városligetig húzódik. Gondoljunk csak a Várra, a Vigadóra, az Operaházra, az Új Színházra, a Terror Házára, a KOGART Házra, a Szépművészeti Múzeumra, a Műcsarnokra, az Állatkertre és a Vajdahunyad várára. De e tengely mentén és közvetlen közelében még számtalan fontos, kisebb és nagyobb múzeumi, színházi, zenei és egyéb művészeti-kulturális intézmény helyezkedik el, a Zeneakadémiától és a Képzőművészeti Egyetemtől kezdve a Mai Manó Házon és az Epreskerten át a Fővárosi Nagycirkuszig.

Ez a páratlan örökség, rendkívüli sokszínűsége mellett azonban számos adóssággal és hosszú évtizedek óta megoldatlan problémával küszködik. A Várnegyedben álló, több mint hatvan éve romos épület, az egykori Honvéd Főparancsnokság torzója, a régóta bezárt és pusztuló Várbazár csak a legnyilvánvalóbb felkiáltójelek a romló állapotú, felújításra és a 21. századnak megfelelő fejlesztésekre váró épületek, intézmények közül. A kulturális kormányzatnak az összes érintett bevonásával, a területre vonatkozó eddigi tervek, fejlesztési irányok áttekintését követően végig kell gondolnia ennek a páratlan értékű intézmény-együttesnek a megóvásából és távlatos fejlesztéséből fakadó feladatokat. Ezért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kulturális Államtitkársága kezdeményezi egy olyan, legkésőbb 2011 végéig megvalósuló kulturális koncepció elkészítését, amely számba veszi mindazokat a feladatokat, lehetőségeket és fejlesztési irányokat, amelyek révén Budapesten 10 év távlatában, folyamatos megvalósítással, létrejönne egy európai összehasonlításban is kiemelkedő városi kulturális szövet, az Andrássy-negyed.

Ebben a negyedben meghatározó szerepet kapna a Műcsarnok és az Ajtósi Dürer sor között elterülő több tízezer négyzetméteres, jelenleg csak eseti rendezvényekre és parkolásra használt terület, az Ötvenhatosok tere. Itt helyezhető el többek között az a Szépművészeti Múzeumhoz tartozó új múzeumépület, amely megfelel a legsikeresebb hazai múzeum iránti 21. századi elvárásoknak. A Kulturális Államtitkárság, tekintettel a Szépművészeti Múzeum nemzetközileg is kiemelkedő szerepére és a bővítés öt éves előkészületei során szerzett tapasztalataira, felkéri a múzeumot, hogy vállaljon aktív közreműködői szerepet az Andrássy-negyed koncepció kidolgozásában. Egyben javasolja a Kormánynak, hogy a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítésére szánt, s most felszabaduló, 3,7 milliárdos, európai uniós forrásokat e koncepció alapján, az Andrássy-negyed térségében felmerülő legszükségesebb feladatokra fordítsa.

 A Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Baán László – kiegészítve az államtitkár szavait, megköszönte mindazok támogatását, akik az elmúlt öt évben kiálltak az épület bővítése mellett. Hozzátette: valami olyan központ létrejöttét tervezik, mint Berlinben a Múzeum – sziget és ami Budapesten a kulturális élet szíve lehetne. A már itt lévő intézmények, kiegészülve az újakkal, egészen más kulturális minőséget kínálnának. Ebbe belefér a Szépművészeti Múzeum szükségszerű bővítése is. Ám a Múzeumnak a bővítésen kívül is vannak komoly gondjai. Beázik a tető, elavult a fűtés és látogathatóvá kellene tenni a hatvan év óta zárt Román csarnokot. Bár a javítgatások állandóan folynak, összesen mintegy 15 milliárd forintra lenne szükségük és erre pillanatnyilag kilátásuk sincs.

Lapunk kérdésére válaszolva a főigazgató elmondta: mivel az építkezés elmarad és a múzeum nyitva lesz a nyáron, különleges attrakciókról gondoskodnak a látogatók számára. A Múzeum egyiptomi gyűjteményében három múmia is van. A kor technikai eszközeit felhasználva – a British Múzeum példáját követve – e múmiák életét tárják az érdeklődők elé. A kiállítás a nyár elején nyílik és őszig nyitva lesz. Külföldi társintézmények segítségével egy másik nagyszabású kiállítás tervei is kibontakozóban vannak.

Az államtitkár szavai nem győzték meg az újságírókat és hozzá is több kérdést intéztek. Válaszaiból kiderült: a Szépművészeti Múzeum bővítésére szánt európai uniós pénz nem vész el akkor, ha 2013-ig a közép-magyarországi régióban turisztikai célra használják a milliárdokat. A hogyant jelenleg még senki sem tudja, valamint azt sem; kaphatunk-e további támogatást 2014 után? Elárulta azt is: nem tetszik – soha nem is tetszett – neki az 56-os emlékmű, szívesebben látná Tökölön a volt szovjet laktanyában vagy a Szoborparkban. A háborúban megsérült és később lebontott Regnum Marianum templomot viszont visszaépíttetné. A Dózsa György útra tervezett új múzeumban helyet kaphatna majd a Néprajzi Múzeum és a Nemzeti Galéria, így az ország legértékesebb helyszínein szabadulna fel épület, melyekbe kormányhivatalok költöznének. Több más ingatlan is felszabadulna, ha a sok különböző helyen működő fotómúzeumokat is egy helyre gyűjtenék. Ami biztos: most kezdik majd el tervezni, hogy nézzen ki tíz év múlva Hősök terének környéke. Az öt év óta előkészített „még oly fontos beruházás" a múzeum bővítése várhat addig, amíg a koncepció ki nem alakul.