Révay András: Felülemelkedve az ellentéteken
7 perc olvasás
Öt napon keresztül – 2010. június 2. és 6. között – ismét lovak vágtatnak majd körbe Budapesten, a Hősök terén. Újra itt zajlik majd a Nemzeti Vágta döntője. Egyik legfontosabb célja, hogy hidakat építsen az egyes települések és azok lakosai, illetve a magyar vidék és a főváros között.
Öt napon keresztül – 2010. június 2. és 6. között – ismét lovak vágtatnak majd körbe Budapesten, a Hősök terén. Újra itt zajlik majd a Nemzeti Vágta döntője. Egyik legfontosabb célja, hogy hidakat építsen az egyes települések és azok lakosai, illetve a magyar vidék és a főváros között.
A Nemzeti Vágta 2007-ben még csak egy jó ötlet volt. 2008-ra már próbálkozás lett belőle, és 2009-ben működő rendszerré állt össze. Bebizonyította életképességét. A 2010-ben tapasztalható érdeklődés még a szervezőket is meglepte. Az országos sikerhez az út a helyi összefogással kezdődik. Az előkészületek során az önkormányzatokhoz gyakran csatlakoznak helyi szervezetek, vállalkozások. Számos településen az önerős értékteremtés modelljévé vált a Vágtára való felkészülés. A Nemzeti Vágta olyan, rendkívüli ünnep, ahol mi, magyarok vagyunk a vendégek és a vendéglátók is egyben. Egyedülálló alkalom, hogy legszebb hagyományainkat ápoljuk. Határokon átnyúló, új keretet teremt a vidéki turizmusnak is, hiszen az elmúlt években már kilenc, határon túli település is nevezett a vágtára.
Idehaza a rendezvény közel háromszáz települést köt össze egymással és a fővárossal. A 2010. év újdonsága, hogy idén már 14 vidéki közösség csatlakozott a programhoz, önálló előfutamokat szervezve a Vágtára. Ez teljesen új helyzetet teremt és hosszú távra meghatározza az esemény arculatát. Ahány település, annyi szokás, de egy dolog közös: a napi ellentéteken felülemelkedve ünnepelhetünk és hirdethetjük az összefogás, a természetszeretet fontosságát. Magyarország adja 2011-ben az EU soros elnökségét, ami az egész világ figyelmét hazánkra irányítja. A szerevezők szándéka szerint, ebben a rendkívüli időszakban ez lesz az egyik legnagyobb, központi „országimázs" rendezvény!
A vágta egyes régiói az előfutamokat önállóan szervezik. A 2010-es előfutamok helyszínei: Bácskai Vágta Április 24. Baja; Bükkösdi Vágta Április 25. Bükkösd; Sarkadi Vágta Május 1. Sarkad; Nyírségi Vágta Május 2. Nyíregyháza; Bácsalmási Vágta Május 8. Bácsalmás; Balatoni Vágta Május 9. Rádpuszta; Palóc Vágta Május 15. Mátranovák; Széchenyi Vágta Május 16. Nagycenk; Kocséri Vágta Május 16. Kocsér; Kisalföld Vágta Május 22. Győr-Gyirmót; Jász Vágta Május 23. Jászberény; Festetics Futam Május 23. Gyenesdiás; Bikali Vágta Május 29. Bikal; Északi Vágta Május 30. Miskolc -lesznek.
Sokszor halljuk, hogy korunkat az értékválság jellemzi. Könnyen belátjuk: ez nem igaz, elég, ha csak nyelvünkre, kultúránkra, főként pedig a hungaricumainkra gondolni. A probléma inkább az érték közvetítéssel van. Ezért ragadta meg a lehetőséget az Agárdi Pálinkafőzde is, hogy támogatóként csatlakozzon egy ilyen nagyszabású rendezvényhez. A cég ugyan az egyik legfiatalabb az országban a saját szakterületén, de egyben a legeredményesebb is. Ugyanezen álláspontra helyezkedett a Pécsi Sörfőzde is. Bár ők nagyon megválogatják, hogy mit támogatnak, a hagyomány- és értékőrzés az első helyeken szerepel a listájukon. A sörfőzde 162 éves történetében rengeteg olyan elem van, amire büszkék lehetnek, mostanában pedig az egyik ilyen a Vágta.
Tavaly a győzelmet Bácsalmás szerezte meg. A ló tenyésztője, Bánki Nóra szerint ők a rendezvényt inkább egy jó bulinak tekintették, egyben kitűnő reklám lehetőségnek, ami felhívta a figyelmet a magyar lovassportra. Ha megtehették volna, akkor az idén is a nyertes lovat indítják, ismét csak Németh Sándorral a nyergében, de most kissé változtak a szabályok. A profi zsokék és az ötven fölötti hendikep számú lovak nem indulhatnak a versenyen. Mindez nagyobb esélyegyenlőséget és még izgalmasabb versenyt teremt. Ezek a változások jelentősen növelik a nem telivér lovak esélyeit is.
A Nemzeti Vágta főkapitánya, Székely Tibor, a Magyar Huszár- és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke utalt arra, hogy a korábbi években is híres történelmi személyiségek emlékének szentelték a vágtát. Az első, még 2008-ban, Mátyás király előtt tisztelgett, tavaly az 1848-49-es Szabadságharc gyermek hősei és a Nádor-huszárok kerültek a középpontba. Idén a Széchenyi emlékév szolgáltat jó alkalmat. A Hősök terén megépített versenypálya mellett egy új pálya is létesül az 56-osok terén. A Széchenyi-ről elnevezett második pályán a legváltozatosabb lovas bemutatók, kulturális és gyerekprogramok, esti gálaműsorok szórakoztatják majd a közönséget. A második pálya révén a verseny a magyar ló ünnepe is lehet, a magyar félvérnek, annak a csodálatos katonalónak, amin huszár elődeink ültek. Széchenyi a témája az idei rajzpályázatnak is, amelyet az általános iskolai korosztálynak hirdettek meg.
A 2010-es év Gróf Széchenyi István halálának 150. évfordulója, ezért adózik a Nemzeti Vágta az idén az ő emlékének. Dr. Kedves Gyula történész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgató-helyettese rávilágított: „…az akkori Európában a legismertebb magyar „termék" az ország arca, a huszár volt. Széchenyi a modern, sokoldalú lovas katona mintaképe, ennek a katonatípusnak volt a tisztje, és a szó szoros értelmében reklámhordozó követe, hiszen huszártiszti szolgálata alatt számtalan diplomáciai küldetést teljesített. Mindemellett ő a magyar lótenyésztés modernizációjának, illetve az európai (elsősorban angol) mintára kialakított lóversenyek atyja." A Vágta ma szellemi örököse a „legnagyobb magyar" törekvéseinek.
Szotyori Nagy Kristóf a Nemzeti Vágta versenyigazgatója azért tartja fontosnak a rendezvényt, mert szervezői különös hangsúlyt helyeznek arra, hogy a rendezvény a magyar vidék és a lovas élet adottságaihoz minél jobban illeszkedjen, jó bemutatkozási lehetőséget és nyerési esélyeket adjon minden résztvevőnek a legkisebb településtől a fővárosig. Ügyeltek a technikai feltételekre is, a célfotót például a Magyar Atlétikai Szövetségtől kapják. Teret kívánnak adni az őshonos magyar lófajtáknak, itt külön adnak ki díjakat és a versenyben résztvevő hírességek is ilyen fajtákkal indulnak.
Gondolnak az öt nap során idelátogató gyerekekre is. Ők is lovagolhatnak, lesz „lovas óvoda", benne délelőttönként zenés ló simogató program, lovastorna bemutatóval. A negyvenötperces, gyerekeknek szánt – belépőjegyes – lovas műsorban lovas bohócok, kaszkadőrök, pónilovas bemutatók lépnek fel. Sor kerül a legügyesebb huszár és az ország legjobb csikósának megválasztására. A szórakozást lovaspóló mérkőzés, történelmi felvonulások, lovas játékok teszik teljessé, cirkuszi lovas produkciókkal és egyéb látványelemekkel (pirotechnika, táncosok) kiegészülve.
A működés első három évében egyetlen fillér közvetlen állami támogatást sem sikerült szerezni a rendezvényhez. Mindössze arra volt példa, hogy egy állami vállalat átvállalta valamely település nevezési díját. A tetemes pénzáldozatok ellenére, a tulajdonosok a Vágta céljához hűen, továbbra is fenntartják a rendezvény ingyenes látogathatóságát és bíznak benne, hogy néhány éves „felfuttatás" után a Nemzeti Vágta stabilan nyereséges – vagy legalábbis önfenntartó – eseménnyé válik. A tulajdonosok az esetlegesen keletkező nyereség jelentős részét a magyar történelmi lovasemlékek megóvására és rehabilitációjára fordítják.
Napjainkban mindenki abban reménykedik, hogy az egy főre jutó GDP, a nemzeti össztermék fokozatosan emelkedni fog. Ám a szervezők abban is bíznak, hogy az egy főre jutó büszkeségünk, boldogságérzetünk is növekedhet majd, mert ebben volt a legnagyobb lemaradásunk az elmúlt években!
