Révay András: Hozd a formád Magyarország!
7 perc olvasás
Napi egy óra a szabad levegőn, négy óra a szobában: egy most elkészült felmérés szerint így osztják be szabadidejüket a diákok. A 2008-ban elindult „Hozd a formád Magyarország!" programban a résztvevő iskolák ebben a félévben a minőségi táplálkozás fontosságával ismerkednek meg.
Napi egy óra a szabad levegőn, négy óra a szobában: egy most elkészült felmérés szerint így osztják be szabadidejüket a diákok. A 2008-ban elindult „Hozd a formád Magyarország!" programban a résztvevő iskolák ebben a félévben a minőségi táplálkozás fontosságával ismerkednek meg.
A felmérés eredményeit és a következő időszak terveit de Blasio Antonio, az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségének főtitkára ismertette. A Szövetség, mely 1988 óta működik, tevékenységét egész Európában egyszerre kezdte. Magyarország az elsők között kapcsolódott a munkába. A Novartis Hungária Kft. támogatásával 2008-ban indította el „Hozd a formád Magyarország!" programját, melynek célja a gyermekkori elhízás elleni küzdelem, a diákság aktivitására, valamint az iskolák és a családok közötti együttműködésre alapozva. A programhoz 11 város 14 iskolája csatlakozott, általános iskolák és középfokú intézmények egyaránt. A legfontosabb alapelv a diákok öntevékenysége volt. A résztvevők megegyezése alapján minden iskolában kérdőívvel mérték fel a kiinduló helyzetet. A kérdőív összeállítása iskolánként, a gyerekek bevonásával történt, ugyanakkor tartalmaznia kellett a korábban közösen kiválasztott témaköröket. Az ívek összeállítása, kitöltése és elemzése 2009. november és december között valósult meg. A felmérésben évfolyamonként legalább egy osztály vett részt, de volt olyan intézmény, ahol minden diák kitöltötte a kérdőívet, így összesen 4893 diák válaszolt. A válaszadók 90 százaléka fontosnak tartja az egészséget, és az is kiderült, hogy az egészségtudatosság az életkor növekedésével együtt nő. Ugyanakkor a résztvevő diákok között magas a túlsúlyosak vagy elhízottak aránya (18-34 százalék intézménytől függően). A sovány, kórosan sovány gyermekek aránya sem elhanyagolható: 1 és 22 százalék között változik.
A fiatalok többsége tisztában van a reggeli fontosságával, ennek ellenére sokan nem reggeliznek otthon, csak az iskolába érve, és olyan gyermek is akad, akinél ez az étkezés kimarad. Az életkor előrehaladtával párhuzamosan ez az arány tovább romlik, sokszor a negatív szülői példa hatására.
Az alsó tagozatos diákok közel háromnegyede az iskolai menzán ebédel, a felsősöknél ez az arány 50 százalékra csökken. A diákok mintegy fele elégedett a menzán kínált ételekkel. A büfében inkább a felső tagozatos diákok vásárolnak, közülük is átlagosan csak minden második.
Az italfogyasztás adatai meglepőek. A válaszadók 80 százaléka vizet iszik, ezt követik a rostos üdítők, és mindössze 10 % a szénsavas üdítőt fogyasztók aránya – saját bevallásuk szerint. Ezt az adatot óvatosan kell kezelni. Könnyen lehet, hogy a többség tudta, mit illik válaszolni. A gyerekek kétharmada fogyaszt naponta zöldséget vagy gyümölcsöt, ezek közül a legnépszerűbb az alma.
A sportra vonatkozó adatok elszomorítóak. Az iskolai testnevelés órákon túl a gyerekek többsége nem végez sporttevékenységet (50-75% iskolától függően), aki sportol, általában heti 1-2 alkalommal jár edzésre. Az életkor növekedésével a sportra fordított idő tovább csökken, az egyik általános iskola felső tagozatosai napi 27 percet töltenek mozgással. Ugyanakkor a fiatalok szeretnének minél többféle sportot kipróbálni az iskolában. A foci és a kosárlabda mellett, népszerű a tánc, tollaslabda, aerobic, ping-pong és a küzdősportok is. A gyerekek sok időt töltenek otthoni ülő tevékenységgel: a tévénézés és számítógépezés napi átlag 4 órát tesz ki, sokan bevásárlóközpontokban töltik szabadidejüket. A szabadban mindössze 1 órát tartózkodnak, gyakran ez a közlekedési idővel azonos.
A felmérés közvetett eredményeként kiderült: az iskola a társadalmi kapcsolatok fontos színtere. Minden gyereknek van barátja, az ő szerepük idősebb korban nő. A tanárokhoz viszont csak nagyon kevesen fordulnak bizalommal és a magasabb évfolyamokon még ez a szám is csökken. A pedagógusok nem válnak olyan partnerré, akivel a problémákat meg lehet beszélni. A gyerekek velük szemben attól félnek, hogy megalázzák őket.
Nem hanyagolható el a környezeti tényezők hatása. A sportpályák, zöldterületek mérete az iskolák helye szerint roppant eltérő. Általános tapasztalat viszont, hogy a gyerekek leginkább a higiéniai feltételekkel elégedetlenek, noha azzal is tisztában vannak, hogy az általuk kifogásolt jelenségeket az esetek többségében éppen ők okozzák. Mégis nehezményezik, hogy az óvodai jó feltételeknek nincs folytatása az iskolában.
Az eredmények ismeretében a résztvevők közösen meghatározták a következő három iskolai félév tennivalóit. A jelenlegi, 2009/2010-es tanév II. félévében a fő hangsúly az ételek vásárlása és fogyasztása során a minőség választásának erősítésén van. Ennek megfelelően szeretnék megismertetni a gyerekeket a minőségi étel fogalmával. Olyan fogyasztási kultúra kialakítása a cél, melynek során a minőségi alapanyag kiválasztása változatos elkészítési módokkal párosul, és ezek együttesen járulnak hozzá az egészség és a jól-lét megtartásához, illetve javításához.
A következő tanév első félévében a különböző mozgásformák és sportolási lehetőségek megismertetése, megszerettetése, és a diákok napi életvitelébe való beépítésének elősegítése a cél. A tanév folytatásában a szabadidő-felhasználási szokások átalakítása, a szabadidő-beosztás egészségközpontú újraértelmezése lesz a téma. A lényeg itt is az, hogy a gyerekek javaslatai valósuljanak meg.
A Novartis támogatása a cég kezdeményezésében és támogatásával létrejött EGYÜTT AZ EGÉSZSÉGÉRT hosszú távú, ágazati programjának keretében történik, ami céljául tűzte ki a magyar lakosság egészségi állapotának javítását – mondta el Szolyák Tamás ügyvezető igazgató. A program befejeződését csak egy szakasz lezárulásának tekintik, a felmérést másfél év múlva megismétlik. Az már most is látszik, hogy ahol eddig is komoly egészség-nevelés folyt, ott az eredmények kedvezőbbek voltak. Igazán komoly változás viszont – a nemzetközi tapasztalatok szerint – csak 10 – 15 év után jelentkezik. A munka egyik célja a szülők bevonása is, ezért családi programokat szerveznek.
Az együttműködésben résztvevő iskolák a tevékenység időtartama alatt, minden tanév végén megszervezik a Hozd a Formád Hetet. Erre a rendezvénysorozatra meghívják városukból azokat az iskolákat, amelyekkel kapcsolatban állnak, azzal a céllal, hogy megismertessék a program által vállalt küldetést és a kitűzött célokat, valamint bemutassák az év során elért eredményeiket. Ezek a rendezvények egyben lehetőséget teremtenek a programhoz való csatlakozásra is. Az első Hozd a Formád Hét időpontja 2010. május 31. – június 4., témája megegyezik a mostani iskolai félévivel: „Az ételek vásárlása és fogyasztása során a minőség választásának erősítése"
