Révay András: Kinyitják a szemünket

Többszörös rekord született „Az év természetfotósa" idei pályázatán. A korábbiakhoz képest lényegesen több pályázó, ugyancsak sokkal több képpel jelentkezett és – most először – mindkét fődíjat hölgy nyerte.

Többszörös rekord született „Az év természetfotósa" idei pályázatán. A korábbiakhoz képest lényegesen több pályázó, ugyancsak sokkal több képpel jelentkezett és – most először – mindkét fődíjat hölgy nyerte.

A Természettudományi Múzeumban megnyílt kiállításon, ahol a beérkezett fotók legjobbjait mutatták be a meghívott szakembereknek, Patrick Eckeleres, a GDF Suez elnök-vezérigazgatója köszöntötte a vendégeket. A világ legnagyobb független energiatermelője Magyarországon a gázszolgáltatás, -kereskedelem és -elosztás, illetve villamosenergia-termelés és -kereskedelem területén van jelen, már 15 éve. A cég második éve segíti támogatóként az immár 19. alkalommal meghirdetett pályázatot és a hozzá kapcsolódó kiállítás megvalósulását. A pályázaton kezdeményezték egy önálló kategória meghirdetését is, „A természet energiái címmel".

A naturArt, a Magyar Természetfotósok Szövetségének elnöke, Radisics Milán a mostani pályázat jelentőségét abban foglalta össze, hogy a résztvevők tehetségük által jobban kinyitják a szemünket, jobban rácsodálkozunk, milyen elképesztő szépségű a természet, ami körülvesz bennünket. Az idén 234 pályázó 5309 fotóval nevezett, ami mindkét szám tekintetében majd' húsz százalékos növekedést jelent az előző évihez képest! A növekvő színvonallal együtt folyamatosan szigorodik a pályaművek értékelése is, ezért 2011-ben új kategóriával egészítették ki a pályázati kiírást.

Az Állatok a saját környezetükben elnevezésű kategóriába olyan képeket várt a zsűri, amelyek tájképszerűen mutatják be az állatok élőhelyét, és egyúttal tükrözik az állatok és környezetük szétválaszthatatlan kapcsolatát. A pályázatra összesen 13 kategóriában lehetett nevezni: 1. Kezünkben a Föld, 2. A madarak viselkedése, 3. Az emlősök viselkedése, 4. Az állatok viselkedése, 5. Az állatok a saját környezetükben, 6. Az állatok szemtől szemben, 7. Növények és gombák, 8. Kompozíció, forma és kísérletezés, 9. Tájak, 10. Élet a vízfelszín alatt, 11. Napnyugtától napkeltéig, 12. A természet energiái, 13. Ifjúsági kategória (felső korhatár 18 év).

A kategóriákon túl pályázni lehetett a Dr. Tildy Zoltán-díjra, amelyet annak a 24 év alatti pályázónak ítél oda a zsűri, aki a legszínvonalasabb kollekciót küldte be a „Madarak viselkedése" kategóriában. A pályázat csaknem két évtizedes történetében most először fordult elő, hogy első díjat nyert valamelyik kategóriában egy határon túli természetfotós. Ezt a díjat ugyanis a Marosvásárhelyi születésű Nagy Zoltán Gergely nyerte, aki az angliai Bristoli Egyetemen tanulja a fotográfia fortélyait. A Varjúdominancia című képe lett a borítófotója az Alexandra kiadó által megjelentetett, „Az év természetfotója Magyarországon 2011" című kötetének is.

Az Év Ifjú Természetfotósa címet az idén Vadász Anna, 1994-ben született szegedi diák kapta, aki egyben az ifjúsági kategória győztese lett. Ezt a díjat nem egyetlen kép, hanem a teljes benyújtott pályázati anyag alapján ítélte oda a zsűri. A nyertes kisgyermekkorától sokat kirándult a szüleivel, így hamar felkeltette az érdeklődését a természet, az élővilág. Az sem okozott különösebb meglepetést az őt ismerők számára, hogy megkedvelte a természetfotózást. Négy évvel ezelőtt kezdett el fotózni, elsősorban édesapja jóvoltából, aki maga is szenvedélyes természetfotós.

Az „Év Természetfotósa 2011" címet kiemelkedő kollekciójával Haarberg Orsolya nyerte. Gemenc közelében nőtt fel – az ott szerzett élményei egy életre meghatározták érdeklődésének fő irányát. Kezdetben természetjáróként, majd kutatóként, végül természetfotósként járta a gemenci erdőt. A tájépítész-mérnöki oklevél átvétele után megpályázott egy doktori ösztöndíjat a Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézetében, és a hódok táplálkozási viselkedését kezdte kutatni. A „hódos" munkák kapcsán egyre több lehetősége nyílt másik hobbija, a természetfotózás ápolására is. 20 évesen kezdett el fényképezni, szinte kizárólag a természetet. 2004-ben, egy nyolc hónapos norvégiai kutatóút során megismerte párját, Erlend Haarberget, akivel azóta együtt hódolnak közös szenvedélyüknek, a természetfotózásnak. Fődíjként átvehette a forradalmian új, alapoktól felépített Nikon 1 digitális fényképezőgép szettet, és a Kiss Jenő makói szobrász kisplasztikáját.

Ugyancsak az ő, Hverfell című képe nyerte „Az év természetfotója" díjat is. Az izlandi Hverfell krátert ábrázoló felvétel a márciusi telihold idején készült, előterét a Myvatn tó jégmintázata adta. A viharos szél hatására kitisztult az ég és a Hold által bevilágított táj különleges hangulata tökéletesen érzékelhető a képen. Haarberg Orsolya tehetségét bizonyítja, hogy négy kategóriában is az első helyen végzett, noha a zsűri tagjai a pontozás idején nem tudják, hogy a sok ezer kép közül kinek a felvételét értékelik éppen. Csak amikor a rangsor már eldőlt, akkor azonosítják a képek tulajdonosait.

Pontosan a díjkiosztó ünnepség napjára időzítve jelent meg az Alexandra Kiadónál az album az év természetfotóiról. Borítóján a már említett, Tildy Zoltán-díjas kép valóban ritka bepillantást enged a madarak életébe. A könyv nagy erénye, hogy az összes díjazott képen túlmenően sok más értékes felvételt is bemutat, mint például Sutyák János munkáját, a „Transzformer" címűt, egy röptében szárnyát nyújtogató kuvikról. A pályázatra beküldött műveket a kategóriák felsorolási sorrendjében tartalmazza, kiegészítve minden csoportot néhány további, nagyon jellemző felvétellel.

A kötet nem csak szemet gyönyörködtető látvány, be is avatja az olvasót a felvételek elkészítésének titkaiba. Gönye Csaba Ádám például sokat fáradt azzal, hogy a leshelyéhez szoktasson egy rókát. A nappal készült képekkel elégedetlen volt, egy sem adta vissza a váratlanságot és titokzatosságot, amit a ravaszdi nesztelen felbukkanásakor érezhetünk. Elhatározta hát, hogy éjszaka fog próbálkozni. A helyszín megvilágításához három vakut helyezett el, az egyik csak az állat kontúrját rajzolta ki, a másik kettő elölről világította meg a fatörzsön ágaskodó rókát. A pályázatra beküldött kép egy hét munkájának eredménye volt.

Horváth Ádám „Szemtől szemben" című képéről azt tudhatjuk meg, hogy a kárókatona a fotóstól alig néhány méter távolságra halászott. Több halat is kifogott és mindegyiket alaposan előkészítette a vacsorához. A vízhez csapkodta, rázta a csőrében, újra és újra lemerült velük. Ez a kép azért tetszett készítőjének a legjobban, mert a hal kissé vicces, bumfordi „arckifejezése" némileg enyhítette a horgas csőr és a lecsöpögő vér által sejthető drámát. A könyvet lapozgató szemlélő úgy érezheti magát, mintha maga is közvetlenül jelen lett volna az esemény megtörténtekor. A tökéletes nyomdatechnika a gyulai Dürer Nyomda munkáját dicséri.