Révay András: Lovassport és Pihenő Kártya

E két fő téma mellett több más is szerepelt az Országgyűlés Sport és Turizmus Bizottsága legutóbbi ülésének napirendjén. A képviselők olyan kérdésekről vitatkoztak, melyek közvetlenül is befolyásolják éltünket.

Stílszerűen, a főtémához igazodva, az ülésen mutatták be a képviselőknek és a meghívott vendégeknek a Bizottság új titkárát. Csizi Réka – eredetileg francia szakos bölcsész, a nemzetközi kapcsolatok szakértője – több nyelven beszél, korábban dolgozott a Sziget Fesztiválnál és a Magyar Atlétikai Szövetségnél is. Magyar bajnok volt az 1500 méteres és a 3000 méteres síkfutásban és Kaposváron az Év Sportolójának is megválasztották. A bizottság titkári feladatainak ellátásán túl, a sport és a turizmus kapcsolatának erősítésén kíván dolgozni.

Mielőtt a beszámolókra sor került volna, több képviselő a sportról szóló törvény módosítását célzó új, T/2882 sz. javaslatnál aggályosnak tartotta, hogy alapítvány működésébe kívánnának a MOB-nak beleszólási lehetőséget adni.

Megjelent az ülésen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, aki az Új Nemzeti Lovas Programról szóló vita bevezetőjében jelezte, hogy a program előkészítésével különböző fórumokon már hosszabb ideje próbálkoztak, mindeddig sikertelenül. Megerősítette: két évtizedes parlamenti tevékenysége alatt most először sikerült – egy olykor megosztott világban – a lehetséges egységet megteremteni. A Parlamentben megalakították a Széchenyi István Lovasklubot, valamennyi párt képviselőjének részvételével és a program kialakításához minden párt segítséget nyújtott! Elsimultak a korábbi nézeteltérések és érdekellentétek.

A Magyar Lovassport Szövetség elnöke, Lázár Vilmos többszörös világbajnok, két és féléves munka eredményét foglalta össze. Miért érdemes ezt a sportot támogatni? – tette fel a kérdést. Az olimpiai sportágakban világ élvonalába tartozunk és a lovas turizmusban az országnak hihetetlen versenyelőnye van Nyugat-Európával szemben. A lóval foglalkozók magatartása környezettudatosabb, a gyerekek közelebb kerülnek a természethez általa. A világon egyetlen más ország sem büszkélkedhet ilyen nagy múltú hagyománnyal és akkor még nem beszéltünk a gyógylovagoltatás egészség-helyreállító hatásáról sem. A lónak az agrárgazdaságban is jelentős szerepe van. A lótenyésztés zászlóshajója a magyar mezőgazdaságnak, a takarmánytermelés munkát ad, hasznot hoz, a lóversenyzés is komoly bevételi forrás. Jelenleg hetvenezer ló él az országban, tehát ezer lakosra számolva átlagosan hét. Az EU-ban ez 12, Hollandiában 27, ott ez a GDP nagyobb részét adja, mint a világhírű virágkertészetük! Magyarországon ma 412 lovas egyesület van, Ausztriában 1500, Belgiumban 1000, Németországban 8000. Most az a legfontosabb, hogy helyreállítsuk idehaza a lovas-ágazat tekintélyét és megerősítsük a lovassport tömegbázisát. Ezt pedig a fiataloknál kell elkezdeni. Máris van lehetőség arra, hogy néhány helyen megkezdődjön az általános iskolákban a lovas-oktatás.

A vita során elhangzott: a program által sugallt országkép, a „lovasnemzet" ellentmondásba kerülhet a kormány által támogatott „Gyógyító Magyarország" fogalommal. Nem elég ismert a családok körében, hol vannak hobbylovaglásra alkalmas olcsó helyek és ahol van ilyen, ott sem szívesen fogadják a nem egyesületi sportolókat. Az elöregedett lóállomány cseréjét akadályozza, hogy nincs elég ló-vágóhíd és a jelenlegi erdőtörvény óriási gátja a túralovaglásnak. A lovassport túl széles kört ölel fel, nehéz megtalálni azokat a személyeket, akik előrevitelét hatékonyan segíthetik. A minisztériumokban sincsenek olyan szakemberek, akik a stratégia kidolgozásában közreműködhetnek.

Lázár Vilmos válaszában elmondta: eddigi tulajdonosától megvásárolták a Nemzeti Vágta rendezvényt és átalakításával, kiterjesztésével 2018-ra nagy lovas eseményt szeretnének Magyarországra hozni. A Városligetben már 2013-ban négyesfogat-hajtó Világbajnokságot terveznek. Sokan tartanak attól, hogy a lovaglás drága, pedig egy heti sítúra biztosan többe kerül, mint egy heti lovastúra idehaza.

A Széchenyi Pihenő Kártya csak egyik eszköze a turizmus támogatásának, emelte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért is felelős államtitkára, Szatmáry Kristóf. Az üdülési csekk korábban kialakított rendszerét próbálja modernebb, költséghatékonyabb formába önteni, tanulva pozitív tapasztalataiból és érzékelve annak problémáit is. Például, míg korábban a szolgáltatók számára a csekk 6 % +ÁFA összegbe került, addig az új kártya költsége összesen 1,5 % lesz. Már ez önmagában forint százmilliókat jelent, ami most majd a szolgáltatóknál marad! A Cafeteria mértéke 300 ezer forintra emelkedik és a kártya csak kifejezetten a szálláshelyhez kötött szolgáltatások igénybe vételére ad lehetőséget. A cél, hogy a munkavállalók kikapcsolódhassanak, akár egy hosszú hétvégére is elmehessenek a családdal. Az első kártyák júliusban jelennek majd meg a piacon, tömeges igénylésük az év végére várható. Egy évig párhuzamosan működik az üdülési csekkel, melynek elfogadására 2012-ben még lehetőség lesz.

A képviselők a vita során kifogásolták, hogy a kártya csak szállásfoglalással vehető igénybe. Úgy látszik, a kormányzat mostohagyerekként bánik a vendéglátósokkal – mondták. Az üdülési csekk sok adminisztrációval járt, csak hosszú átfutási idő után fizettek és magas jutalékot vontak le a szolgáltatótól. Reményüket fejezték ki, hogy ez a kártya esetében másként lesz.

Az államtitkár válaszában rávilágított: készülőben van a turizmus törvény és valószínűleg a vendéglátásról is külön törvény születik. Tervezik a kötelező standolásról, az étkezési jegyekkel és a szerző jogdíjakról szóló szabályozás felülvizsgálatát is. Sok szállodának nincs saját étterme, ezért a vendéglátó-helyeknek szerződést kell kötni a szállodákkal és akkor részt vehetnek a kártyatulajdonosok kiszolgálásában. Ilyenkor legfeljebb 5 %-ig korlátozni kell a szállodák jutalékigényét is.

Az engedély nélküli utazásszervezés megakadályozására tett lépésekről ugyancsak az államtitkár és Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke tájékoztatta a bizottságot. Az államtitkár elmondta: március 9-én ellenőrzés kezdődött, mely április végén zárult. Az eredményeket most dolgozzák fel. A jelenlegi jogszabályi visszásságokat a készülő turizmus törvényben kívánják megszüntetni. Az elnök asszony hangsúlyozta: több száz bejelentést tettek a Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, csekély eredménnyel, mert a Hatóságnak nincs nyomozati jogköre. Ha az illegális szervező azt mondja, ő csak a barátainak, szívességből szervezi meg az utat, a Hatóságnak nincs joga tovább vizsgálódni. Utazásszervezésnek két szolgáltatás egymás mellé helyezése minősül. Ha egy baráti társaság egyik tagja a közösség számára megrendeli a szállást és lefoglal egy autóbuszt az még nem büntethető. Ugyanakkor igen sok adóbevételt veszít az állam, ha nem lép fel hatékonyan a „fekete" utaztatás ellen. Az utazó is védtelen, mert garanciális igényeit nem érvényesítheti. Aránytalan a büntetés is mert az ilyen szervező, ha lebukik, legfeljebb százezer forintos büntetést kaphat, míg a törvényesen működő irodákra – ha valamiben vétenek – akár milliós birság is kiszabható. Jelenleg az sem egyértelmű, hogy milyen hibáért milyen büntetést kaphatnak.