2022.05.24.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Révay András: Sok száz év a bor jegyében

7 min read
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/80529"><img class="image image-preview" src="/files/images/Abasar%201.preview.jpg" border="0" width="479" height="320" /></a></span> A Budapesttől mindössze hatvan kilométerre fekvő falu neve a borkedvelők körében az Olaszrizlinggel kapcsolódott össze. Ám az sem csalódna, akit a táj szépsége, nyugalma vonz vagy az ezeréves emlékek iránti érdeklődése hoz erre a vidékre.

A Budapesttől mindössze hatvan kilométerre fekvő falu neve a borkedvelők körében az Olaszrizlinggel kapcsolódott össze. Ám az sem csalódna, akit a táj szépsége, nyugalma vonz vagy az ezeréves emlékek iránti érdeklődése hoz erre a vidékre.

A Budapesttől mindössze hatvan kilométerre fekvő falu neve a borkedvelők körében az Olaszrizlinggel kapcsolódott össze. Ám az sem csalódna, akit a táj szépsége, nyugalma vonz vagy az ezeréves emlékek iránti érdeklődése hoz erre a vidékre. A falu alapítója – ki később maga is király lett – birtokát I. Istvántól kapta. Lakói évszázadok óta főleg szőlő és bortermelésből élnek, mind a mai napig. Itt van az ország legmagasabban fekvő szőlőterülete, a 497 méter magas Sár-hegy és – ami szokatlan érdekesség – a borospincék nem a szőlőben, hanem a faluban vannak. Egész pincesorok, pince utcák alakultak ki, még a falu közepén is. A Budapest felöl érkezőket mindjárt a Fő út szélén egy ipartörténeti ritkaság, a több mint 150 éves szőlőprés fogadja. Aki nem tudná, hol jár, annak is felhívja a figyelmét: szálljon ki az autóból, nézzen körül, itt jó bort kaphat! Talapzatán tábla hirdeti, hogy Abasár kész a barátságra, szívesen lát minden embert vendégbarátságban.

Mindjárt a prés mellett indul a Kővágói pincesor. Egyiknek-másiknak a sziklába nyúló ágát még a középkor vége felé vágták. Az összesen mintegy háromszáz pince közül sajnos van már, amelyik gazdátlanná vált, beomlott. Ám a többségük ma is bort őriz a mélyén. Az Olaszrizling mellett Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Turán is akad a hordókban. Csakis hordókban, az acéltartály errefelé ritka fogalom. Itt még a régi, hagyományos módon készítik a bort, azt tartják: csak a fahordóban van jó bor! Boltba, kocsmába nem is jut belőlük, ott helyben elfogyasztják. Sűrűn megfordult ezen a pincesoron Bessenyei Ferenc, Raksányi Gellért, példájukat ma is követi sok neves művész.

A falu barokk stílusú, római katolikus temploma 1785-ben épült, bár a helyén valószínűleg a román korban is templom állt. Egy összeírás már 1696-ban kőtemplomot említ. Védőszentjeinek – Péter és Pál apostoloknak képét Braun István, gyöngyösi festőművész az 1800-as évek közepén készítette. Sajnos nem mindig látható, mert a vidéken a XIII. századtól szokás, hogy az oltárképeket a nagyböjti időszakban, egészen Pünkösdig letakarják. A belső, liturgikus tér egy részét 1950 táján felújították, a márványdíszítéseket a Parlament akkori kőfaragó mesterei készítették. A mennyezeti freskók középponti részén az a jelenet látható, amikor Aba Sámuel király behívja a bencés szerzeteseket. Számukra monostort és apátságot alapított 1042-ben. Az oltár mellett külön álló, hordozható Mária-szentély a XVIII. századból származik.

A falu nemcsak történelmi múltjára, de a jelenére is joggal lehet büszke. Az idén már a 20. Katona- és Bordalfesztivált tartották, mely a Kárpát-medencében, de talán a világon is egyedülálló – mondta el dr. Lénártné, Benei Anikó polgármester. Kezdeményezője, az Aba Sámuel Történelmi Daloskör különleges stílusban, pop-rock formában dolgozza fel és adja elő a katonadalokat. A fesztiválra érkező népdalkörök számára kötelező „belépő" egy I. Világháborús nóta eléneklése volt. A rendezvényre az Önkormányzatok Mátrai Szövetsége külföldről is hívott vendégeket. A cél a múlt szokásainak őrzése, bemutatása, egymás adottságainak, lehetőségeinek jobb megismerése.

Bár a vidék inkább fehérborairól, az Olaszrizlingről, Leánykáról, Traminiről ismert, a peronoszpóra-vész óta oltványkészítéssel is foglalkoznak. Az ország jelentős részét ma is innen látják el oltványokkal. Az „iskolázás" a hagyományos módon – nem fólia alatt – hanem földes takarással, „csirkézéssel" történik. Az andezit-tufa kőzetet mintegy 80 centiméteres földréteg fedi. A dél-keleti fekvésű hegyoldalt sokáig süti a nap, a talaj jól átmelegszik, ezt a szőlő nagyon szereti. Szüretkor 22-24 cukorfok sem ritka, ami a bor alkoholtartalmában is megmutatkozik. Az eredetvédett borok errefelé nemcsak fűszeresek, de „legényesek" is! Jól teszi, aki finom étkekkel ágyaz meg alájuk.

Ebben a helyieknek Stiller Tamás, a „Chef a családban" című weboldalról ismert mesterszakács is segítségére van. A grillezés tudományát „Grillakadémián" igyekszik népszerűsíteni. Vezetésével még halat is füstölnek, ismerkednek a korszerű konyhatechnológia különlegességeivel. Igaz, itt különlegességnek elsősorban a „négyasszonyos" rétes számít. Annyian húzzák ugyanis az asztalon. Így azután szinte hártyaszerű a tésztája, túrós, répás, tökös-mákos lesz a tölteléke. A töltött káposztát üstben főzik, mint szüretre a pincepörköltet, ez utóbbiba a marhahúson kívül csülök is kerül.

Szüretkor a szőlő feldolgozása már a faluban, az ottani pincékben történik. Ezek a pincék abban is eltérnek a máshol megszokottól, hogy lefelé emeletesek. Több vágat is van egymás alatt, némelyik olyan mélyen, hogy – némi túlzással – akár a négyes metró is futhatna bennük. Pálinkás Attila pincéjében például három is van, némelyikben az egykori vulkán lávafolyása, a vulkáni hamu üledéke is látható. A vájatok kora néhol ezer évre tehető. Károly Róbert idejében törvény volt rá, hogy minden borosgazdának évente legalább egy méterrel bővítenie kell a pincéjét. A pincék nemcsak lefelé, de oldalirányban is összekapcsolódtak. A „fináncjáratok" menekülésre éppúgy alkalmasak voltak, mint a bor elrejtésére az adózás elöl. A Winagorán aranyérmes, 2008-as Olaszrizling mellett, amit később Magyarország legszebb fehérborának is megválasztottak, Cabernet Sauvignon és Kékfrankos, némi Blauburger is rejtőzik a hordókban

A faluban – több megszakítással – az ötvenes évek óta folynak ásatások. Az Aba nemzetség keresztelőközpontját 2006-ban tárták fel. A megtalált rotunda méretéből következtethető, hogy igen nagyméretű templom állhatott itt valaha. Körülötte temető is helyet kapott. A munkát abban a reményben folytatják ma is, hogy Aba Sámuel sírjára is rábukkanhatnak. Mivel abban a korban szokás volt a birtok mellé a palotát is adományozni, nem kizárt, hogy egy nagyobb épület maradványai is előkerülhetnek. A költségek fedezésére több pályázatot is benyújtott a falu és – siker esetén – egész régészeti központot szeretnének létrehozni.

A falu határában, Abasár-Pétervár területén most is folynak az ásatások. Egy középkori temetőben Abasár első lakóinak maradványait találták meg, összesen mintegy harminc sírban. A leletek a XI. századból származnak. A hosszú időn át használt temetőben az egyes sírok feledésbe merültek, 50 – 100 év múltán újakat temettek rá. A feltárásban talált csontokból jól látható, hogy három – négy alkalommal is használták ugyanazt a helyet az idők folyamán. A sírmellékletek leletanyaga Árpád-kori köznépi temetőre utal. Bronz hajkarika, néhány érme került elő, kincsekre itt senki nem számít. A tárgyak a Dobó István Vármúzeumba kerülnek a tisztítás, restaurálás után.

Amíg a nagyobb álmok megvalósulnak, a közelebbi múlt emlékeit gondozzák. Ezt a szándékot mutatja a szépen karbantartott Kapás-ház, a szőlőművelő, kapás ember egykori lakhelye. Berendezésén látszik, hogy szegény ember lakta a XVIII. században. Vályogból épült, náddal fedett, konyhája szabadkéményes, ezért télen mégis a belső, „tiszta" szobában főztek. A felnőttek mind egy szobában aludtak, a gyerekek kedvenc helye a kemence és a fal közötti rész volt. A kalendáriumot és a borotvát a mestergerendán tartották. Az egykori kamra ma múzeum, az oltványkészítés szerszámai, a szőlészet-borászat régi eszközei tárgyai láthatók benne. Tekinthető ez tiszteletadásnak is az elődök emléke előtt, akiknek kitartása, szorgalma mindmáig megmutatkozik Abasár életében.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

EUROASTRA - Powered by WebshopCompany Ltd. uk. | Newsphere by AF themes.