Révay András: Szívunk vagy szívatunk?
5 perc olvasás
Sokunkat érintő kérdéseket tárgyalt az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottsága november 13-i ülésén. A napirenden az Európai Unió javaslata szerepelt a nyilvános helyeken történő dohányzás tilalmáról.
Sokunkat érintő kérdéseket tárgyalt az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottsága november 13-i ülésén. A napirenden az Európai Unió javaslata szerepelt a nyilvános helyeken történő dohányzás tilalmáról.
Az Európai Bizottság „A dohányfüst mentes Európáért: Az Európai Unió politikai lehetőségei" címmel Zöld Könyvet adott ki, amelynek célja egy dohányfüst mentes környezettel kapcsolatos széleskörű konzultáció kezdeményezése volt az uniós intézmények, a tagállamok, a civil szféra bevonásával. A 2007. május 31-i Kormányülés jóváhagyta a Zöld Könyvre adandó magyar választervezetet, mely szerint elfogadható megoldás lehet a további szigorító intézkedések fokozatos bevezetése. Magyarországon a legutóbbi dohányzási magatartással kapcsolatos toleranciát vizsgáló felmérések szerint a különböző nyilvános helyszíneken történő dohányzás tekintetében tovább szigorodott az általános közvélekedés. A megkérdezettek az egészségügyi intézményekben és iskolákban a teljes dohányzás tilalom azonnali bevezetésével egyetértettek, míg a cukrászdák és éttermek esetén ezt egy hosszabb folyamat eredményeként tartják megvalósíthatónak.
Az intézkedések várható következményeivel kapcsolatban a Vendéglátók Ipartestületének elnöke, Háber Tamás egy összeállítást mutatott be a parlamenti bizottságnak. Hangsúlyozta, hogy mindenki a kérdés egészségügyi vonatkozásaival foglalkozik, a gazdaságiakkal nem. A szigorú szabályok alkalmazása a világon mindenhol a vendéglátó-ipari forgalom és az álláshelyek csökkenésével járt. Írországban például kétezer munkahely szűnt meg. Spanyolországban a széleskörű társadalmi ellenállás hatására a száz négyzetméternél kisebb éttermek maguk dönthettek a bevezetésről. Egész Európában ellentmondásos helyzet alakult ki. Van, ahol a dohányosok egyesületet hoztak létre, így bújnak ki a törvény hatálya alól. Magyarországon 56 ezer üzlet működik, a szigorú tiltást mindössze néhány tíz támogatja. Teljesen más érdek jelenik meg Budapesten, mint vidéken, egy bárban, mint egy étteremben. Annyi megállapítható, hogy a tiltás hatására sehol nem lett kevesebb a dohányosok száma. Idehaza, 2007 első felében, a reáljövedelmek erőteljes csökkenése következtében 28 – 30 százalékkal esett vissza a vendéglátók forgalma. A működtetőknek már nincs tőketartalékuk ezért nem várható, hogy komoly légtechnikai beruházásokba fognak az éttermek szellőztetésének korszerűsítése érdekében.
Ábrahám Attila miniszteri biztos (EüM) ezt még azzal egészítette ki, hogy ellentmondás van az egészségvédelmi és a gazdasági érdekek között. Téves az elgondolás, hogy a dohányzás megítélést illetően társadalomi egyetértés van. Bár a tiltást – még a közterületeken is – egyre többen támogatják, nő a dohányosok száma, sajnos még a fiatalok körében is. Itt az ideje, hogy a társadalom egésze végre ráébredjen, mi is a valódi érdeke. A dohányzás egészségkárosító hatása sokkal súlyosabb az alkoholnál. A következetes tiltást követően a vendéglátásban mutatkozó időszakos visszaesés valóban tény, a kereskedelmi veszteséggel szemben viszont a dohányosok gyógyítására fordítandó összegek csökkenése állhat.
A kibontakozó vitában a képviselők álláspontja sem volt egységes. Az engedékenységtől a teljes szigorig, minden megoldásnak volt támogatója. Volt, aki a dohányfüstben dolgozni kényszerülő alkalmazottakért aggódott, olyan érv is elhangzott, hogy ha valaki az étteremből kimegy az utcára elszívni egy cigarettát, nem biztos, hogy visszajön fizetni! Egyetértettek viszont abban: első az egészség és egyelőre elegendő volna mindenhol betartani a már érvényes szabályokat. Januártól négyszáz munkatárssal több dolgozik majd a fogyasztóvédelemben, tehát gyakoribb ellenőrzés várható.
A dohányzással kapcsolatos rendelkezések megvitatása után a bizottság tájékoztatót hallgatott meg a vendéglátást érintő aktuális kérdésekről, dr. Hegedűs Márta, a GKM osztályvezetőjének előadásában. A képviselők jóváhagyólag vették tudomásul, hogy szakértői egyeztetések folynak a vendéglátás és a turizmus „egy kézbe adásáról", jelenleg ugyanis a kétféle, de nagyon is rokon tevékenység két minisztérium irányítása alá tartozik. Bár kormánydöntés erről még nem született, a felügyelet majd az ÖTM-hez kerül és ekkor végre lehetőség lesz a szakma által régóta óhajtott Vendéglátó Tanácsadó Testület felállítására. Háber Tamás itt az indokolatlanul „piszkálódó" ellenőrzések meggátlására hívta fel a figyelmet. Különösen a szavatossági idő körüli visszásságok lehetnek bosszantóak. Bármennyire is nevetséges, a ma érvényes előírások alapján minden étterem megbüntethető, mert az asztalokon álló sószórókon nincs rajta a szavatossági idő! Előfordult olyan eset is, hogy egy koránál jóval idősebbnek látszó, valójában pedig fiatalkorút küldtek az ellenőrök cigarettát vásárolni. Ahol az eladó lépre ment, büntettek, egyetlen nap alatt igen sok üzletben. Az viszont senkit sem zavart, hogy ezt a fiatalkorút reggel kilenctől este tízig „dolgoztatták" az ellenőrök.
A napirendi pont tárgyalásának végén egy jó hír is elhangzott: várható, hogy júniustól már minden étteremben beváltható lesz az üdülési csekk.
A bizottság végül a sportegészségügy helyzetéről – különös tekintettel a sportorvosi hálózat működésére – hallgatott meg tájékoztatót.
