Révay András: Új Győztesek, Régi Barátságok

A tizennyolcadik esztendejébe lépett Valentin-napi Páros Teniszkupa a rendszerében és – részben – a versenyzők személyében is megújult. Szellemében nem. Továbbra is teljesíti régi célját, hogy közel hozzon egymáshoz embereket.

Amint arról korábbi cikkünkben (http://www.euroastra.info/node/98659) már beszámoltunk olvasóinknak, a verseny szervezésében némi változtatást vezettek be. Ezek közül a leginkább szembetűnő a csapatok nevének átalakulása. Az eddigi „Művészek – sportolók", „Politikusok", „Sztármenedzserek", „Újságírók" helyébe a „Gazdasági", „Közéleti", „Sportolók", „Polihisztor" elnevezés lépett. Mielőtt ez utolsó mibenlétét illetően bárkiben kérdések merülnének fel, eláruljuk; itt a csapattagság feltétele nem több doktori diploma egyidejű birtoklása volt. Azok kerültek ide, akik az életnek már különböző területein voltak képesek figyelemre méltót létrehozni. Áttekintve a 24 nevet, azt is megállapíthatjuk, hogy szép számmal vannak köztük olyanok, akik már sok év óta mindig itt vannak és olyanok is, akik először csatlakoztak a társasághoz.

A verseny persze tartogatott meglepetéseket. Nem véletlenül látszik Orodán Sándor ijedtnek ebben a pillanatban. Sokba került az elszólása mérkőzés közben. A legtöbb helyzetben talpraesetten viselkedő szóvivő a mindent eldöntő szervánál túl hangosan súgta oda csapattársának a taktikát, és ez lett a páros veszte. Más viszont csak a játék öröméért van jelen. Mint például Horváth István, Magyarország volt ausztriai és németországi nagykövete legalább tizenöt éve résztvevője a Valentin-napi Páros Teniszversenynek és ennek két – egymással összefüggő – oka van. A versenyt a Tabáni Tenisz Klubban tartják és azon felül, hogy a sport egészséges dolog, ő ennek a klubnak legalább huszonöt – harminc éve tagja. A törzstagok szinte automatikusan jelentkeznek erre a versenyre is, hiszen kellemes itt a társaság, jó a légkör, nagyjából kiegyensúlyozott tenisztudású játékosok indulnak. Nincs olyan gond, hogy egyesek túl erősek, mások túl gyengék, a részvétel mindenkinek örömet szerez.

Egy ilyen rendezvény persze nem csak a teniszről szól. Már reggeltől fogva jelen volt a pályán Sendula Zoltán, a keceli Sendula Pálinkafőző tulajdonosa. Az asztalán, számos palack sorakozott, ami elgondolkodásra késztette a szemlélőt. Merthogy olyan névvel pálinkásüveg címkéjén még sosem találkozott! Hát igen – erősítette meg a tulajdonos – ilyen a Gyöngyrizling szőlőpálinka vagy a Négymuskotályos is. Ez utóbbi például négyféle szőlő, a Cserszegi Fűszeres, a Gyöngyrizling, az Irsai Olivér és a Nektár pálinkájának házasításával készült. A Gyöngyrizling, amelyik önállóan is jelen volt a kínálatban, a Csabagyöngye és a Rajnai Rizling szőlők nemesítéséből származik. A frissességét, az üde illatát, muskotályos jellegét a Csabagyöngye, a testességet pedig a Rajnai adja. A pálinkákhoz nem a bort párolták le újra, hanem a mustból erjesztik, főzik, kisüsti eljárással. A 76-80 fokos párlatot egy-két évig acéltartályban „nyugtatják", utána a palackba 44 százalékosra hígítva kerül. Érthető, ha a játékosok a pályáról lejőve szívesen kortyoltak belőle egy pohárkával. A bátrabbak az ötvenfokos törköly, az igazán merészek pedig a „K. O." nevet viselő, 60 fokos Kadarka szőlőpálinkát is megkóstolhatták!

A pihenőterületen, közvetlenül a pálinkák melletti asztalon borok sorakoztak. A burgenlandi Kaisergarten borászat termékeit forgalmazó NIER cég kínálatának egy részével lehetett itt ismerkedni. Nem először vannak ők sem jelen a versenyen, remek boraik vannak és – úgy látszik – ez a közönség kedveli is azokat. Főleg, mivel a Magyarországon nem honos, egzotikus szőlőfajták borai is megtalálhatók náluk. Ilyen például a nevével éles ellentétben álló Primitivo, egy Olaszországból vagy Szlovéniából behozott fajta, ami „vastag" telt, magas alkohol- és szárazanyag tartalmú vörösbort ad. Olyan sűrű, hogy szinte átláthatatlan a pohárban. Önmagában is jól fogyasztható, étkezés után, beszélgetéshez. Burgenlandi, és nem francia „születésű" rosé a Pigalle, a palackozáskor kevés szénsavat is adnak hozzá. A teniszezésben elfáradt játékosok kifejezetten üdítőnek találták.

A Magyar Borok Útja Rallye Rendezvényszervező Kft. tulajdonosa, Megay Róbert Péter, a verseny előtt visszafogottan nyilatkozott az esélyekről. Inkább a – szintén versenyző – belügyminiszter úr egy korábbi kijelentését idézte, mely szerint „én ma mások öröméért jöttem ide." Az állítás annyiban helytállónak bizonyult, hogy – mint az később kiderült – egyikük sem a nyertes csapatban püfölte a labdát. A győzelmet a „Gazdasági" válogatott szerezte meg, az ezüstérem a „Sportolók"-nak, a bronz a „Közéletiek"-nek jutott. A távolabbi jövőről viszont határozottan optimista véleménye volt. Május végén kerül sorra az ugyancsak már megszokott páros teniszverseny, és június elején indul majd az első Motoros Borok Útja Rallye. A tervek szerint ezzel új hagyományt teremtenének. A motorosok mindig azt az utat járnák be – picit rövidített távon – amit előző évben az autósok megtettek. Augusztusban pedig a XXI. Magyar Borok Útja (autós) Rallye részvevői fogják a Dunántúlt meghódítani.