Révay András: Szépség, kaland, felfedezés – I. rész

Közeledik a tartós jó idő és vele együtt néhány hosszú hétvége. Itt az alkalom kimozdulni végre otthonról, felfrissülni, feltöltődni élményekkel, új helyekre, új ízekre találni. Ráadásul még külföldre sem kell utazni érte. Talán kevesen tudják, de Magyarországon tíz olyan terület is van, ahol ezek mind, együtt fellelhetők! Tíz Nemzeti Parkunk is van.

 Aki Budapesten él és nem tud vagy nem akar sokat utazni, annak az ország egyik leggazdagabb élővilágú parkja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park a legideálisabb. A Pilis és a Visegrádi hegység a fővárosiak körében régóta kedvelt kirándulóhely, a várhegyet nyáron, rendszerint hajóval keresik fel és gyalog mennek a csúcsig. Itt szorítják korlátok közé a Kisalföld után elterebélyesedő Dunát a hegyek, melyeket sűrűn szőnek át a turistautak és ahol a csúcsokról fenséges kilátás nyílik. A Dunától kissé eltávolodva, a Börzsöny lejtői az Ipoly folyó vadregényes völgyében érnek véget. A park növényzete éppen azért átmeneti jellegű, mivel a Duna „flóraválasztóként” működik, a folyót csak alig néhány faj tudta átlépni. Az állatvilág is roppant változatos. Nem véletlen tehát, hogy az idetartozó Gödöllői Tájvédelmi körzet már Mátyás király idejében vadaskert volt. A park érdekessége, hogy az Alföldre átnyúló részén, Pusztavacstól egy kilométerre van Magyarország földrajzi középpontja, mely – érthető módon – igen sok látogatót vonz.

 Ha magunk elé terítjük az ország térképét, hogy tervet készítsünk a Nemzeti Parkok felkereséséhez – előbb képzeletben, majd valóságosan is – egy jókora körséta lehetősége bontakozhat ki előttünk. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkból nyugat felé indulva a Fertő-Hanság Nemzeti Park lehet a következő állomás. A fél Balaton kiterjedésű Fertő, az eurázsiai sós sztyepptavak legnyugatibb tagja. Magyar oldalán egy nádtengerbe vesző vízi világ várja a kíváncsi felfedezőt, takaros, gólyafészkes falvak gyűrűjébe fogva. Ám az igazi élményt csak azok tapasztalják meg, akik képesek kenuval bejárni a nádasok labirintusát. A Hanság valaha áthatolhatatlan lápvilág volt, némi ízelítő azért még maradt belőle napjainkig is. A park területén van a híres Esterházy kastély, ahol Haydn is élt, ettől nem is túl távol pedig a Széchenyiek nagycenki kastélya őrzi „a legnagyobb magyar” gróf Széchenyi István – turisták által is látogatható – sírját. Sopron, „a leghűségesebb város” műemlékekben a második leggazdagabb település Magyarországon.

 Tovább a nyugati határszélen, a „körsétát” dél felé folytatva, az Őrségi Nemzeti Park következik. Itt az ember évszázadok óta harmóniában él a természettel. A honfoglaló magyarok, a határok védelmére őrállókat telepítettek ide, róluk kapta nevét a táj. Ez hazánk egyetlen olyan helye, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan, egy helyben él. A park területén egyaránt kalandozhatunk gyalog, kerékpáron, csónakban vagy lóháton, a változatos domborzatú táj elégedettséggel töltheti el a túra-kihívásokat kedvelőket is. Benne található egy különleges néprajzi tájegység, a Vendvidék, ahol a magyarországi szlovének élnek. A Rába Körmendig tartó szakasza az ország egyik legtermészetesebb állapotban megmaradt folyóvize. A szőcei tőzegmohás láprét különlegességeit az érdeklődők csak pallósoron sétálva ismerhetik meg, Szalafő őserdejében pedig 1950 óta nem vágtak ki és nem ültettek fát! Az erdő életét csak a természet szabályozza.

 Folytatva utunkat, a nyugati határ és a Duna-Ipoly Nemzeti Park közötti területet egyetlen park foglalja el: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. Annyit bizonyosan tud mindenki róla, hogy itt jó borokra lelhetünk, no meg hát itt a Balaton is. A vidéket a valaha működött vulkánok látványos maradványai, az oldalukra felkúszó szőlők és persze a csúcsokról feltáruló panoráma teszi felejthetetlenné. A Magas Bakony ma már nem a betyárokról, sokkal inkább az ősbükkös erdejéről, a benne élő – többségében védett – növény és állatvilágáról híres. Bakonybélen, az apátságban élt Szent Gellért püspök, a másik, a Tihanyi apátság pedig valóban elmulaszthatatlan látványosság. Az országhatárnál a Mura-menti Tájvédelmi Körzet is főleg a természeti ritkaságok kedvelőinek kínál sok szépséget. A Mura árterén az erdőállományt – túlnyomó részt – a mai napig is az őshonos fajták alkotják. Végül, bűn lenne elfelejteni, hogy a Nemzeti park területén van Európa legnagyobb, gyógyhatású, melegvizes tava, a Hévizi-tó.

Jó borban, történelmi emlékekben és gyógyfürdőben az ország legdélibb részén, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban sem lesz hiánya a látogatónak. Az idősebbeknek egy csodálatos, régi magyar természetfilm, a „Gyöngyvirágtól lombhullásig” juthat róla eszébe, hiszen itt van a bámulatos Gemenci erdő! A vízközeli területeket sok helyen még ma is az ősi vadon birtokolja, benne számos ritka növény- és állatfaj él. Emlékezetes kalandot ígér egy drávai vízitúra, a Zselicben pedig – Európa legkisebb fényszennyezésű területén, éjszaka a csillagos ég máshol kevéssé megfigyelhető látványában gyönyörködhetünk. A Mecsek a botanika kedvelői számára maga a földi Paradicsom. Villány – a bor városa, neve ma már egybeforrt a kiváló vörösborral és a közeli hegyekben vívta harcát a törökökkel a „Tenkes kapitánya”. Harcokból máshol is kijutott, hiszen itt van „Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács”. Korábban, a kelta és pannon törzsek lakta vidéken, Pécs helyén már a római korban város állt. Jóval a honfoglalás előtt, már a negyedik században a korai kereszténység egyik jelentős központja volt. Gazdag építészeti emlékek maradtak fenn a 150 éves török hódoltság idejéből, a várost ma is több nemzetiség lakja. Érthető tehát, ha 2010-ben – Essennel és Isztambullal együtt – Európa Kulturális Fővárosa lett. Szigetvár sem csak Zrínyi csatájáról híres, kiváló gyógyfürdője van. Ám gyógyhatásban még rajta is túltesz Harkány, ahol egy ősparkban több száz éves fák és Zsolnay-féle eozinos szökőkutak között található Közép-Európa egyik leghíresebb fürdőhelye – Harkány!

(folytatjuk)