Rotary Irodalmi Díj 2009: TOP 3 A Díjátadót A Duna TV Közvetíti 2009. Október 9-én

A nyolctagú zsűri huszonöt megjelent irodalmi művet értékelt, és szavazataik alapján a RID Kuratóriuma az öt legjobbnak ítélt könyv közül kiválasztotta a díjazásra javasolt három alkotást.

A három mű – ábécé sorrendben – a következő:

Balázs Attila

„Kinek Észak, kinek Dél." (Balázs Attila)

Ez a „történelmi regény" formája szerint előbb Pétervárad, majd Újvidék történetén keresztül rendezi formába mindazt a szerteágazó történelmi tudást és hétköznapi ismeretet, amelyet szerzője különféle régen volt források, saját személyes tapasztalatai és nem utolsó sorban határtalan fantáziája segítségével szülőföldjéről, a Vajdaságról összegyűjtött s itt különleges módon elénk tár. Első látásra ez az anyag az anekdota klasszikus magyar irodalmi műfajára épül, s valóban, a regény szövegében százasával tűnnek elő az egyetlen, általában valamilyen csattanóra végződő történet erejéig felbukkanó mellékalakok (vagy akár főhősök is). Mindennek mélyén azonban különleges írói eljárás rejtőzik. Maga a „nagy történet", a különleges délvidéki történeti krónika a két nagy fejezetben kétszer adatik elő, látszólag ugyanazzal az elbeszélői technikával, mégsem ugyanúgy, ráadásul többféle hangon: iróniával, viccelődve, játékosan, ám ugyanakkor tragikummal, drámaisággal, a szükséges helyeken a megfelelő pátosszal. A regény két nagy egységét követi és lekerekíti egy rövidebb harmadik, a II. világháború és a balkáni polgárháború közötti Jugoszlávia időszakát feldolgozó fejezet, amely kvázi családtörténeti alapozottságú írói önéletrajznak tekinthető, mely egyszersmind értelmezi, magyarázza és lezárja a két nagy fejezet páratlan gazdagságú polifonikus történelem-ábrázolását is, végrehajtja a történelem „értékelését" is, a lezárás ily módon szépírói, történetírói és személyes szempontból egyaránt megtörténik.

Pesti Szalon

Boldizsár Ildikó

Balázs Attila 1955-ben Újvidéken született, és húszas éveinek közepétől a kortárs magyar próza egyik legkísérletezőkedvűbb írójaként tartották számon. Pályája kétszer is megtört: először az Új Symposion 1984-es betiltásával, annak a műhelynek a felszámolásával, amelynek egyik legmértékadóbb ifjú mestere volt, másodszor 1991-ben, mikor Újvidéket, szülőföldjét, egzisztenciáját a polgárháborús katonai behívó elől menekülve elhagyni kényszerült.

Cselényi László

„Királylány születik." (Boldizsár Ildikó)

A meseirodalom hatalmas – nagyon tarka és egyenetlen színvonalú – piacán valóságos gyöngyszem ez a mese: kicsi, szép és arányos, hozzá Szegedi Katalin képei mesebelien látványosak, egyszersmind finomak, nőiesek, szemérmesek. Boldizsár Ildikó bebizonyítja, hogy nemcsak tudósa a mese világának, hanem ihletett alkotója is. Tökéletes egységben van itt mese és tanítás, természeti és emberi tulajdonságok, egyszerűség és közhelymentesség, megejtő szépség minden giccses túlzás nélkül. A mindössze nyolcezer karaktert tartalmazó mű – amely egyetlen fölösleges szót sem tartalmaz – a női tulajdonságoknak valóságos kis enciklopédiája, s azt bizonyítja be a mesék egyszerű, tiszta nyelvén, hogy minden kislány királylánynak születik, és az is marad, ha az égi királylányok jókívánságait (áldásait): légy szép, légy tiszta szívű, igazmondó, állhatatos, egészséges, vidám stb. – megszívleli. Ezek a tulajdonságok nagyon hasonlítanak a természetéire, a nap, a csillagok, a madarak, a fák, a kövek, vizek, tulajdonságaira. A mese szerepe egyre nő a szépirodalom műnemei között, hiszen immár a gyermekkor az utolsó életszakasz, amikor az irodalom még a teljes népességet eléri, később az olvasóhányad egyre csökken, s a meséktől is nagymértékben függ, hogy a felnőttek hány százalékát tudják ott tartani az irodalom bűvkörében.

Naphegy Kiadó

Cseri Miklós

Boldizsár Ildikó Dunaújvárosban született 1963-ban. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar esztétika -magyar – népművelés szakán végzett 1986-ban. 1988 és 91 között az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának aspiránsa, majd több könyvkiadó szerkesztője volt és meseesztétikát tanított az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán. A néprajztudomány kandidátusa.

Darvasi László

„Virágzabálók" (Darvasi László)

Darvasi igazi, klasszikus értelemben vett „nagyragényt" írt, s ez nem csak a 672 oldalas terjedelem miatt igaz, hanem Pelsőczy Klára és a két testvér, Imre és Péter, valamint féltestvérük, Ádám bonyolult szerelmi történetüket illetően is, amely még a 19. század 30-as éveiben kezdődik, s a szabadságharc alatti és utáni Szegeden teljesedik ki. A Virágzabálók történelmi regény, de nem a szó megszokott értelmében. Hiányoznak a nagy és ismert figurák, az átfogó tablók. Darvasi alakjai a '48-as forradalmat és szabadságharcot nem mint „hősi időszakot, nagy időket" élik meg, hanem mint nehéz hétköznapokat, amelyek hol csendesen folydogálnak, hol ünnepivé válnak, akár Kossuth, akár Ferenc József látogatására készülnek, – hol pedig véresek, mint a hadjárat vagy a megtorlások idején. De legyen akár béke, akár háború, jobb mód vagy ínség, az életet élni kell, jönni-menni, ügyeket intézni, kocsmázni, betegeket gyógyítani, gyereket szülni. Ennek szép szimbóluma az örökké változó, mégis állandó Tisza. Történjék bármi, a város éli a maga életét és különféle vallású, nemzetiségű lakói jól-rosszul kiheverik az eseményeket. Történelem ez alulnézetből. A regény teli van szerteágazó mellékszállal, az orvos Schütz bácsi és családja történetével, legendákkal, látomásokkal, hiedelmekkel, titokzatos virágültetésekkel, cigányokkal, utazásokkal, hol a Felvidékre, hol távolabb, börtönnel, ünnepségekkel, a végén egy mindent magába nyelő haláltánccal.

Darvasi László vérbeli prózaíró, gazdag mesélő, kifogyhatatlanul bugyognak belőle a történetek, egyik a másikba tekeredve, mint az indák és liánok. A regény kivételesen varázslatos jellegét leginkább mágikus realizmusa adja.

Magvető

Hrutka Róbert

Darvasi László Törökszentmiklóson született 1962-ben. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar – történelem szakán végzett 1986-ban. Hódmezővásárhelyen és Szegeden tanított, majd a Délmagyarország c. napilap szerkesztője volt 1989 és 93 között. 1993-tól az Élet és Irodalom főmunkatársa.

Élőben sugározza a Duna Televízió a Rotary Irodalmi Díj átadását

Sterk Péter

A Rotary 2009. október 9-én ismét átadja a Rotary Irodalmi Díjat (RID), méghozzá a Duna Televízió és a Duna II Autonómia élő televíziós gálaműsorának keretében. Az ünnepélyes díjátadást este 9 órai kezdettel láthatják a nézők mind az öt kontinensen.

Sumonyi ZoltánA világ magyarsága együtt izgulhat Varga Edit és Teszári Nóra műsorvezetőkkel, hiszen a gálán derül ki, hogy Boldizsár Ildikó Királylány születik című könyve, Balázs Attila Kinek Észak, kinek Dél című „történelmi regénye" vagy Darvasi László Virágzabálók című, klasszikus értelemben vett „nagyregénye" kapja meg a Rotary Irodalmi Díjat. A műsorban fellép: Sebestyén Márta világhírű népdalénekes, Katona Klári énekes, zeneszerző, dalszövegíró, Für Anikó színművész, valamint Hrutka Róbert és zenekara. A Presidance Company tagjai pedig részletet mutatnak be a Hungarythm – A tánc életre kelt című sikeres show-jukból.

Sumonyi Zoltán – Sterk Péter – Cseri MiklósRotary Irodalmi Díjat az a könyvhéttől-könyvhétig, magyar nyelven megjelent, eredeti irodalmi alkotás – regény, novella, verseskötetet – kaphat, amely a magas irodalmi értékén túl, leginkább kifejezi a Rotary eszmeiségét. A nyolctagú zsűri huszonöt megjelent irodalmi művet értékelt, és szavazataik alapján a RID Kuratóriuma választotta ki a díjazásra javasolt három alkotást. Ennek alapján a legjobb három kötet közé került Boldizsár Ildikó Királylány születik című könyve, Balázs Attila Kinek Észak, kinek Dél című „történelmi regénye" és Darvasi László Virágzabálók című, klasszikus értelemben vett „nagyregénye". Hogy melyik mű lesz a nyertes, azt a Rotary Irodalmi Díj főtámogatója a Duna Televízió, A Rotary Irodalmi Díj gálaestje című műsorából tudhatják meg a nézők október 9-én este kilenc órától. A Műsorvezetőként Varga Edit és Teszári Nóra várja a nézőket.

A műsorban megismerkedhetnek a díjra jelölt írókkal, akiknek a munkásságát neves színművészek méltatják. Vendégünk lesz – többek között – Turczi István költő, Laczkfi János költő, Kányádi Sándor, költő, Kukorelly Endre író, költő, Ungvári Tamás író és Kőrössi P. József költő, novellista, publicista, irodalomtörténész, könyvkiadó. Nem hiányozhat a gáláról Lator László költő sem, hiszen ő nyerte Az egyetlen lehetőség című verseskötetével a tavalyi Rotary Irodalmi Díjat, ráadásul a Duna Televízió Lyukasóra című műsorának egyik arca is egyben. Az alkotókkal a magyar irodalom és költészet, világban betöltött szerepéről értekeznek. A neves írók, költők mellett kritikusok, mecénások és előadóművészek beszélgetnek az irodalom jelenlegi helyzetéről, kitekintéssel határon túlra és Európára. Nézőink megtudhatják, milyen témák, gondolatok foglalkoztatják az alkotókat, a könyvpiac szereplőit és milyen eszközökkel népszerűsítik a hazai irodalmat.

A gálaműsorban fellép a világhírű népdalénekes, Sebestyén Márta Andrejszki Judit énekes csembalóművésszel. Sebestyén Márta művésznő nemcsak énekel majd, hanem arról is mesél, milyen a fogadtatása a magyar népdaloknak a világban. A népköltészet mellett, a gyermekirodalmat, a gyermekversek és a zene kapcsolatát is fókuszba állítjuk Katona Klári énekes, zeneszerző, dalszövegíró fellépése kapcsán. Für Anikó színművész Hrutka Róberttel és zenekarával Nőstény álom című lemezéből ad ízelítőt. Für Anikó művésznő a kortárs dráma nyelvezetéről, a színpadi adaptációk sikeréről, mondanivalójáról vall majd. Hrutka Róbert önállóan is fellép, a gálaműsorban első, Szabadság-vírus című szólóalbumának sikerdalát adja elő. A művészt nem kell bemutatni, zenei világát több hazai sikerfilmből – Magyar vándor, Valami Amerika, Fej vagy írás – ismerik a nézők. A Presidance Company tagjai az irodalom és a táncművészet kapcsolatáról beszélnek és részletet mutatnak be a Hungarythm – A tánc életre kelt címei sikeres show-jukból.

Lantai József