Rózsalányok

Pestmegyei rózsalányok, 1930-as évekből – képeslapEzt a történetet Békés István újságíró, művelődéstörténész, számos könyv szerzője mesélte egy névnapi összejövetel alkalmából. Megkísérlem visszaidézni, ne menjen feledésbe.

Pestmegyei rózsalányok, 1930-as évekből – képeslapEzt a történetet Békés István újságíró, művelődéstörténész, számos könyv szerzője mesélte egy névnapi összejövetel alkalmából. Megkísérlem visszaidézni, ne menjen feledésbe.

  A képeslap hátoldala Az eset a XIX. század végén történt egy Budapest környéki, főként németajkúak által lakott nagyközségben. Szamosújvári és beodrai Karátsonyi Guidó gróf, a település patrónusa ezer aranykoronás Rózsalány Díjat alapított, A díj évente egyszer járt a legszebb, legerényesebb szűz leánynak. Ezt a burkoltan hozománynak szánt hatalmas összeget a községi tanács ítélte oda egy fehér mirtuszkoszorúval egyetemben. A rózsalányoknak igen hamar bekötötték a fejüket.

   Az egyik esztendőben a testület választása egy magas, sudár, ritkaszép lányra esett, akinek jómódú kisbirtokos apja volt. Terézia azért mégis eljárt „szegődni" a fővárosba, hogy úri viselkedést, finom modort tanuljon. Három éven át végzett házimunkát tavasztól őszig egy gazdag polgárcsaládnál.

   A testületi döntés után a bíró elment Rézi apjához közölni a jó hírt, rózsalány lett  huszonegy éves lánya. Imigyen szólt: nagy becsület éri a famíliáját gazduram, a kegyelmes gróf úr alapította díjat holnap délelőtt tíz órakor, ünnepség keretében átvehetik a községházán.

   Az apa boldogan hajlongott. Köszönöm szépen, nagy megtiszteltetés ez nekünk. De hogy öröme teljes legyen, folytatta a bíró, még egy jó hírem van. Megkérem lánya kezét a fiam, Szepi számára, szorgalmas fiú, alig két évvel idősebb a lányánál, ismerik és úgy tudom kedvelik is egymást.

   A rózsalány apja elvörösödött. Azt már nem, Szepi úrfihoz semmi pénzért nem adom a lányomat! De gazduram, az a szokás minálunk, hogy a díj mellé vőlegényt is választ a leány, hiszen a hozomány már megvan. Hogy pontosan értse, ha nincs vőlegény, nincs rózsadíj, tette hozzá dühösen.

   Már pedig én ehhez a gazfickóhoz nem adom a kislányomat, Jó, szólt még dühösebben a bíró, de legalább mondja meg, mi kifogása van az én derék fiam ellen?

   Bíró uram, meg fog érteni. Nem adhatom a kislányomat egy olyan gazfickóhoz, aki már kétszer teherbe ejtette.

Láng Róbert