Sólyom László köztársasági elnök a szokásnak megfelelően fogadta a Magyarországon akkreditált Diplomáciai Testületet 2010. január 12-én a Sándor-palotában.

Sólyom László köztársasági elnök a szokásnak megfelelően fogadta a Magyarországon akkreditált Diplomáciai Testületet 2010. január 12-én a Sándor-palotában.

A testület elöljárójaként Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius köszöntötte az államfőt. „Az Ön intenzív belföldi és nemzetközi szerepvállalása messzire mutató jele annak, hogy törődik a magyar nemzet jólétével" – fogalmazott az érsek.

2009 a gazdasági válság miatt igen nehéz év volt a világ országai számára – emlékeztetett a nuncius. Ez a helyzet azonban lehetőséget adott arra, hogy felülvizsgáljuk a gazdasági élet szabályait, hangsúlyozva az erkölcsi megközelítés fontosságát ennek az életbevágó kérdésnek a megoldásában.

A nuncius kitért a Magyarország néhány sajátos nehézségére – a kormány átszerveződése, miniszteri váltások -, valamint a nemzetközi életben mutatott aktív részvételére is, mint például a vasfüggöny átvágásának 20. évfordulójáról való megemlékezés és a novemberben Budapesten megrendezett Tudományos Világfórum.

Juliusz Janusz a köztársasági elnök Világfórumon tartott előadására utalva hangsúlyozta, a globális gazdaság és társadalom problémája alapvető változásokat igényel. „A fenntarthatóság eléréséhez az emberiségnek növelnie kell a világ szegényeinek fogyasztási szintjét, és ezzel egy időben kell csökkentenie az emberiség teljes ökológiai lábnyomát. A gazdagoknak és hatalmasoknak áll módjukban, hogy saját ökológiai lábnyomuk csökkentésével nyújtsanak segítséget a szegények fejlődéséhez"- idézte Sólyom László előadását. Ezen célok eléréséhez békés ökológiai forradalomra lenne szükség, amely szolidaritáson és szereteten alapszik, amint ezt Benedek pápa is kifejtette legújabb enciklikájában.

A nuncius különleges figyelemmel követi Sólyom László helyzetelemzéseit a magyar politikai és társadalmi helyzetre vonatkozóan. „Az Ön folyamatos kiállása a szélsőségek, a rasszizmus és a korrupció ellen, küzdelme az erkölcsi értékekért, és mindenekelőtt az igazság kimondása azt bizonyítja számunkra, hogy Magyarországot elkötelezetten és a különböző országokkal együttműködve tudja irányítani. A világon mindenfelé nem csupán a környezet állapotának romlása ellen kell harcolni, hanem – ahogy a pápa a közelmúltban fogalmazott – a lelki szennyezés ellen is, amely veszélyezteti az erkölcsi hagyományt, a történelmi és vallási értékeket, amelyek a társadalom egészét befolyásolják."

Végül Juliusz Janusz nuncius őszinte háláját fejezte ki a köztársasági elnöknek a diplomatákkal szemben tanúsított magatartásáért. „Kiváltságnak tartjuk, hogy országainkat Magyarországon képviselhetjük, és ismét megerősítjük együttműködésünket az ország jólétéért és fejlődéséért való szolgálatban éppúgy, mint a nemzetek közötti békés együttélés megteremtésében."

Sólyom László köztársasági elnök beszéde a diplomáciai testület újévi fogadásán

Excellenciás Nuncius Úr, a Diplomáciai Testület Doyenje!
Excellenciás Külügyminiszter Úr!
Excellenciás Hölgyeim és Uraim!

Üdvözlöm Önöket a diplomáciai év protokolláris kezdete alkalmából. Tudom, hogy itt a Sándor-palotában kicsit szűk a hely a Magyar Köztársaságban akkreditált diplomaták nagy családjának, mégis úgy gondoltam, a Köztársasági Elnök Hivatala, amelyhez missziójuk meghatározó eseményei kötődnek, a legalkalmasabb 2010 évi újévi találkozónkra.

Köszönöm Önnek, Doyen úr, és a diplomáciai testület minden tagjának újévi jókívánságait, amelyek nemcsak nekem, hanem a Magyar Köztársaság minden polgárának szólnak. Köszönöm és viszonzom ezeket, és arra kérem Önöket, továbbítsák legjobb kívánságaimat államaik vezetőinek és minden polgárának.

Amikor 2005. szeptember 5-én először fogadtam Önöket, illetve elődjeiket a Sándor-palotában, elmondtam, hogy a magyar külpolitika prioritásai húsz éve változatlanok, ezek: az erős euro-atlanti elkötelezettség, az európai integráció, valamint a környező országokban kisebbségben élő magyarságért való felelősségvállalás, az ő érdekükben folytatott békés szomszédságpolitika; ezeket nemzeti és politikai konszenzus övezi. Hangsúlyoztam akkor az emberi jogok, a környezetvédelem, a jövő generációk iránti elkötelezettségemet is, kiemelve, hogy ebben az oktatás és a kultúra megkülönböztetett szerepet játszik.

Elnöki megbízatásom ötödik, záró évében, áttekintve a ciklus külügyi és diplomáciai tevékenységén, elmondhatom, végig e célok érdekében dolgoztam. Találkoztam az Európai Unió többi tagországainak vezetőivel. Megbeszéléseket folytattam az ENSZ, a NATO, az Európai Unió, az EBESZ és más nemzetközi szervezetek vezető tisztségviselőivel, részt vettem a Közép-Európai Államfők Találkozóin, a V4 csúcsértekezletein, az Arraiolos-csoport találkozóin, a Finnugor Népek V. Világkongresszusán. Ápoltam a kapcsolatokat Európa nem EU-tag országaival is, csakúgy, mint a többi kontinens államaival. Látogatást tettem Észak- és Dél Amerika, Ázsia, Afrika, Ausztrália és Óceánia több országában és fogadtam vezetőiket Budapesten.

Excellenciás Hölgyeim és Uraim!

Nincs idő rá, hogy részletesen kitérjek minden látogatásomra, engedjék meg, hogy most egyszerre mondjak köszönetet a szívélyes fogadtatásért, a tartalmas megbeszélésekért és a sok emberi élményért, amelyben útjaim során részem volt. Noha korábban is sokat utaztam, ezek a személyes találkozások, a természeti és kulturális élmények nagy gazdagodást hoztak számomra. Ugyancsak köszönöm a magam és a Magyar Köztársaság nevében az Önök által képviselt országok részvételét az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik, valamint a határnyitás huszadik évfordulójának ünnepségein.

Szeretnék röviden kitérni külügyi tevékenységem néhány számomra különösen fontos vonatkozására.

Minden fórumon és tárgyaláson érveltem a kulturális nemzet fogalmának és létező valóságának elfogadásáért. Hiszen Európában nyilvánvalóan léteznek olyan közösségek, amelyeket összetart a közös nyelv, kultúra, történelem és identitástudat, tekintet nélkül az országhatárokra és az állampolgárságra. Az ilyen kulturális nemzethez tartozás, és kinek-kinek a saját államához való lojalitása nem mond ellent egymásnak. Ellenkezőleg: a kulturális nemzetnek egy másik államban kisebbségben élő részei akkor integrálódnak gyümölcsözően az adott államba, ha a többségi nemzetek biztosítják a kisebbségi személyek és közösségek jogait, és ha a más nemzetiségűekben nem veszélyt, vagy legalábbis problémát látnak, hanem értéknek és országuk gazdagodásának tekintik őket. Felhívásaim a „felszabadult nyitottságra és kölcsönösségre" nem mindig találtak fogadtatásra a szomszédos országokban, amelyekben pedig három millió magyar él. Tudomásul kell vennem, hogy ennek érdekében nekünk – és utódainknak – tovább kell fáradoznunk. Örömömre szolgál azonban, hogy egyes súlyos aggodalomra okot adó fejlemények mellett másutt igen kedvező irányban haladnak a dolgok.

Az Európai Unió nemcsak gazdasági, hanem érték- és jogközösség is. Olyan alapelvei, mint a szubszidiaritás és a decentralizáció, és Lisszabon után immár az emberi jogok széles skálája is, e gondokra is megoldást kell adjanak. Hiszen az Európai Unió már nem Szén- és Acélközösség, nem is csupán Európai Gazdasági Közösség, hanem az államok olyan szervezete, amely egységes európai uniós polgárságot hozott létre. Ha Európa meg akarja találni időszerű feladatait és hivatását, hogy az európai polgárok valamennyi közösségének uniója legyen, akkor az államok, a politikai nemzetek mellett, a régiók és az etnikai-nyelvi-kulturális közösségek, vagyis a kulturális nemzetek uniójává is kell válnia.

Megkülönböztetett figyelmet fordítottam a Nyugat-Balkán térségére, amely Európa biztonsága és az Unió további bővítése szempontjából is prioritás. A térséget két oldalról EU-tagállamok ölelik, nemcsak az ott-élők, hanem valamennyiünk érdeke, hogy integrációs perspektívájukat, egyéni teljesítményük függvényében megerősítsük.  Magyarország különösen elkötelezett támogatásukban. Magam is ellátogattam a térség valamennyi országába.

Excellenciás Hölgyeim és Uraim!

Különösen fontosnak tartom, hogy a globális pénzügyi és gazdasági válság körülményei között is, sőt még inkább törődjünk a környezet kérdéseivel, a globális felmelegedéssel, a klímaváltozással és az energiaválsággal. Mind a „zöld elnökök" informális hálózatával, mind a WSF elnöki programjaival e kérdéseket kívántam napirenden tartani. Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy Koppenhágában nem sikerült többre jutni a közös cselekvés és az arányos áldozatvállalás érdekében. Ez a kudarc azonban nem állíthatja meg törekvéseinket, A fenntartható fejlődés ügye ugyanis elválaszthatatlan a globális igazságosság, a biztonság és a béke kérdésétől.

Az Európai Unión belül, de tekintve a tágabb szervezeteket és a globális összefüggéseket is, az egyes országok belső viszonyai nem közömbösek a nemzetközi közösség számára sem. Ezért tájékoztatom Önöket, hogy hazai és nemzetközi tekintélyek bevonásával Bölcsek Tanácsát bíztam meg javaslatok kidolgozására a korrupció visszaszorítása és az oktatásügy kérdéseiben. A Bölcsek Tanácsa jelentését még ebben a hónapban nyilvánosságra hozzuk.

Excellenciás Hölgyek és Urak!

Nagy várakozással tekintek a hármas spanyol-belga-magyar uniós elnökség elé. A trió nagy lehetőség és felelősség. Módot ad arra, hogy formáljuk a Lisszaboni szerződésben foglalt új szervezet működését. Prioritásaink a bővítés és a szomszédság-politika, a kisebbségi jogok védelme, az illegális migráció visszaszorítása, az EU kevésbé fejlett régióinak felzárkóztatása.

Doyen úr! Miniszter Úr!
Excellenciás Hölgyeim és Uraim!

Ez alatt az öt év alatt mindig érdekes és tanulságos volt számomra az Önökkel való beszélgetés akár a megbízólevél átadásakor, akár hivatalos alkalmakkor, akár ha egy hangversenyen vagy kiállításon összetalálkoztunk. Örültem a közös élményeknek, amikor külföldi látogatásaim alkalmával együtt voltunk a meghívó állam budapesti nagykövetével is. Köszönöm, hogy tevékenységemet figyelemmel kísérték, és törekvéseimet megértették. Néhány napja, újévi beszédemben reménységgel fordultam Magyarország népéhez és minden magyarhoz. Hasonlóan a remény jegyében kívánok Mindnyájuknak sikeres és eredményes tevékenységet 2010-ben.

MAGYAR KURIR/KEH

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük