2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

SORSKÉPEK AZ ELSŐ PUSKALÖVÉSTŐL… — Az első világháború emlékezete Müllner János fotóin

6 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><strong><span class="inline inline-left"><a href="/node/87752"><img class="image image-preview" src="/files/images/002_25.jpg" border="0" alt="Müllner képei tekercsben" title="Müllner képei tekercsben" width="448" height="336" /></a><span style="width: 446px" class="caption"><strong>Müllner képei tekercsben</strong></span></span></strong></p> <p>Amilyen mostoha sors jutott a magyaroknak az első világháborúban, éppolyan <strong>mostohán bánt</strong> <strong>az élet és a fotótörténet</strong> <strong>az első igazi magyar fotóriporterrel, Müllner Jánossal. </strong>Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szobányi kis kiállításán, a Budavári Palota F épületének 5. emeleti Ereklyetárában Csillag Katalin kurátor vezetett végig. </p> <p> 

müllner képei tekercsbenMüllner képei tekercsben

Amilyen mostoha sors jutott a magyaroknak az első világháborúban, éppolyan mostohán bánt az élet és a fotótörténet az első igazi magyar fotóriporterrel, Müllner Jánossal. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szobányi kis kiállításán, a Budavári Palota F épületének 5. emeleti Ereklyetárában Csillag Katalin kurátor vezetett végig.

 

müllner képei tekercsbenMüllner képei tekercsben

Amilyen mostoha sors jutott a magyaroknak az első világháborúban, éppolyan mostohán bánt az élet és a fotótörténet az első igazi magyar fotóriporterrel, Müllner Jánossal. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szobányi kis kiállításán, a Budavári Palota F épületének 5. emeleti Ereklyetárában Csillag Katalin kurátor vezetett végig.

 

2015. január 30-ig tekinthető meg Magyarország legkorábbi képgyűjteményéből néhány darab. Az OSZK I. Világháborús Gyűjteménye tartalmaz dokumentumokat, könyveket, újságokat, röplapokat, képeslapokat és fotográfiákat. Az 1920-as években mindet egyesítették a Nyomtatványi Osztály anyagával – kivéve a fényképeket – így ezek a raktárak mélyén porosodtak. Korszerű feldolgozásukra jó ideig nem került sor. 2008-ban a Fényképtár munkatársai megkezdték a feldolgozást és a digitalizálást. Most hatezer, eltérő állapotú fotó található itt. Egyharmada már a www.kepkonyvtar.hu honlapon meg is tekinthető.

Csillag Katalin szerint egy 1967-es OSZK tanulmány említette, hogy fényképtárában méltatlanul őrzött (feltekercselt) nagyítások találhatók Müllner János (1870-1925) munkáiból. A Nemzeti Könyvtár eladósodása miatt azután a fotótár önálló gyűjteményként megszűnt. 1994-ben Müllner képei részben már feltűntek egy kiállításon. Az 1990-es évek végén kezdték reprodukálni a mintegy hatezer fotót – de nyilvántartás nélkül.

gyűjtésGyűjtés

Kincses Károly fotótörténész írásából idézzük: „a szakma kialakulásának kezdetén" a fotósoknak mindenhez kellett érteniük: műteremben portrékat készíteni, politikusokat, királyokat megörökíteni, különböző helyszíneken fényképezni. Közülük „a legmozgékonyabbakból lettek a fotóillusztrátorok, majd később a fotóriporterek…Müllner 55 évig élt, s ebből 33-at fényképezéssel töltött". Sok felvétele jelent meg az Érdekes Újságban és az Új Időkben. „Üvegnegatívjai és több száz pozitívja a Magyar Nemzeti Múzeum Fotótárában van, de sokat őriz a Budapesti Történeti Múzeum, [a Fővárosi Képtár, azaz] a Kiscelli Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum és természetesen a Magyar Fotográfiai Múzeum is. Müllner1925-ben bekövetkezett halálakor egy szakmatársa, – ha úgy tetszik a konkurencia egy tagja – imigyen emlékezett meg róla: <egy szegény, tehetségénél és tudásánál fogva jobb sorsra érdemes fényképész dűlt ki a sorból>. Az elhunyt kortársa egyike volt azoknak, akik a portré fotográfiáról teljesen az illusztratív fényképészetre tértek át és elsőrangú riportfelvételekkel látta el a folyóiratokat… teljes erkölcsi, de sajnos annál kevesebb anyagi sikerrel… [Müllner] sokat betegeskedett és sokat nyomorgott. Halála után 1930-ban posztumusz Lomberg-díjat kapott. Biztos örül neki."

 

hadi szállító hirdetéseHadi szállító hirdetése

A most látható, százéves felvételek nem harci képek, hanem életképek a főváros hétköznapjairól a háború légkörében. Müllner János a Józsefváros legcsóróbb részén, szoba-konyhás lakásban lakott a feleségével. Itt hívták elő a filmeket, nagyították a képeket, amelyeket 1900-ban százszámra eladtak a lapoknak. 1904-től profi szinten dolgozott. 1914-16-os képeket állítottak ki most a mozgósításról, a hátország mindennapjairól, emberi sorsokról, mezítlábas gyerekekről, akik a katonazenekart kísérték. A képeken ábrázolt családokról bővebbet nem tudunk, csak annyit, amennyit a képek hátuljára felírtak.

bélyeg, képeslap a frontróBélyeg, képeslap a frontról

Látjuk a harcra buzdító, lelkesítő propagandát, a hadba induló csapatainkat biciklivel, síléccel vagy egyetlen szál karddal – mint évszázadokkal korábban. Molnár Ferenc írta le Haditudósító voltam című könyvében, hogy a hadi terepre képzőművészeket és írókat küldtek, a fotósok dolga a propaganda maradt. A fővárosban megjelentek a koldusok, a női munkások majd a hadirokkantak, hiszen a mezítlábas csapatok ellen először vetettek be vegyi fegyvereket, harci repülőgépeket. Müllner jól felfogta az események visszásságait. A lakosságtól begyűjtötték a fémet, köztük a kép középpontjában egy 1500-as évekből származó mozsarat, régi, míves konyhai eszközöket, hogy azokból ágyút vagy ágyúgolyót öntsenek. A nők és a diákok takarókat, párnákat, pénzt gyűjtöttek a harctéren életüket kockáztató katonáknak, akik fatalpú cipőkben meneteltek. Az onnan érkező tábori postai levelezőlapokat és képeket Bécsben és Budapesten cenzúrázták. Pecséttel nyomták rájuk, hogy közölhető vagy nem közölhető.

hadi kitüntetésekHadi kitüntetések

Közben a magyar fővárosban vurstliszerű látványosságok épültek lövészárokkal, ágyúkkal, játékos bemutatókkal!  Müllner végül kijutott a harcok helyszínére, de ott az összes üveglemeze tönkrement. A kor másik neves fotósa, Balogh Rudolf jobb körülmények között dolgozott, saját műterme volt, de az ő képeiből is kevés maradt fenn.

 háborús kifestőkönyv gyerekeknekHáborús kifestőkönyv gyerekeknek

A kiállítás végén megismerjük dr. Fejérváry Sándor lapkiadót. Fejérváry szintén járt a fronton, s megsebesült, így úszta meg a halált. A hazai fotográfia egyik mecénásaként tisztelhetjük. Müllner János, az első fotóriporter 1925-ben betegsége miatt hunyt el a Szent István Kórházban. Munkái sok helyre szétszóródtak. Közülük a legismertebbek az akkori Magyarország várairól készült felvételei, amelyek később „Bús düledékeiden" címmel könyvben és kiállításokon megjelentek.

 

Az OSZK gyűjtőmunkája a kiállítás létrehozásával a Müllner-töredékek bemutatása kapcsán nagy szolgálatot tesz a nemzet hiteles múltjának megismertetésére. Az emeleti előtérben pedig a „másik oldal" plakátjait helyezték el, amelyeken francia, angol és amerikai művészek érzékeltetik a birodalmi sasos agresszió elleni buzdításaikat.

 

DOBI ILDIKÓ  

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.