Szálinger Balázs: Fehérlófia

Az Orpheusz Kiadó gondozásában megjelent Szálinger Balázs Fehérlófia című verses könyve, amelynek alapja, a Budapest Bábszínház Fehérlófia című bábelőadása. A könyv megjelenése különösen fontos a Budapest Bábszínház és a magyar bábművészet, de a kortárs dráma számára is, hiszen egyre ritkább, hogy drámaszöveg jelenik meg nyomtatásban. Még ritkább, hogy az egy gyerekeknek készült színpadi szöveg.

Az Orpheusz Kiadó gondozásában megjelent Szálinger Balázs Fehérlófia című verses könyve, amelynek alapja, a Budapest Bábszínház Fehérlófia című bábelőadása. A könyv megjelenése különösen fontos a Budapest Bábszínház és a magyar bábművészet, de a kortárs dráma számára is, hiszen egyre ritkább, hogy drámaszöveg jelenik meg nyomtatásban. Még ritkább, hogy az egy gyerekeknek készült színpadi szöveg.

A Budapest Bábszínház felkérésére íródott Fehérlófiát 2013 márciusában mutatták be. (lásd: http://euroastra.hu/node/67969) A darab dramaturgja Dobák Lívia, Veres András rendezte, Árvai György és Szűcs Edit a látványtervezői, zenéjét szerezte Kovács Márton zeneszerző. A produkciót látva döntött úgy az Orpheusz Kiadót vezető Erős Kinga, hogy a szöveget a színház előadásának fotóival illusztrálva adja ki.

A könyvbemutatón Erős Kinga beszélgetett Meczner Jánossal, a színház igazgatójával, valamint Szálinger Balázzsal. Miként Meczner János elmondta, azért került a Fehérlófia műsorra, mert a színház nagyon figyel arra – és a továbbiakban is figyelni fog – hogy a magyar irodalom klasszikusait a minél fiatalabb gyerekeknek bemutassa. A színház alapvető feladata a gyerekeket rászoktatni a színházba járásra és ennek megfelelően egy irodalmi élményt is adni. A Fehérlófia a magyar irodalom, a mi kultúrkincsünk szerves része.

A színházi bemutató előtt egy évvel kérte fel a Bábszínház Szálinger Balázst arra, hogy készítse el a darab szövegkönyvét. Első hallásra olyan utópisztikusak tűnt számára, hogy majd bemutatnak egy ilyen darabot a Bábszínházban…  „mi dolgom nekem a gyerekekkel" – mesélte a könyvbemutatón. Viszonylag hamar találkozott Veres András rendezővel, és Dobák Lívia dramaturggal és nagyon gyorsan elkezdődött a szöveg fölötti munka. A szövegkönyv különös körülmények között született, hiszen az olvasópróbákon is íródott, és az előadás maga is visszahatott a szövegre, és ennek szerinte így kell működnie.

Most, a 29. előadáson is került bele egy plusz mondat, aminek örül, hogy a színészek még most is írják a darabot és úgy gondolja még mindig nem ért el a csúcsára. Számára a műfaj volt kihívás: az, hogy gyermekszínház, pontosítva gyermekek számára is élvezhető színház. Korábban ilyen eszébe sem jutott és különös, hogy mióta ez a darab megy, azóta csak bábszínházi bemutatói voltak, és lesznek. A próbákat végig figyelemmel kísérte és szinte valamennyi előadáson ott volt. Az előadáshoz képest vannak változtatások a könyvben, hiszen a szövegben is voltak olyanok, amelyek nem működtek a színpadon, mivel mást kíván a pódium megjelenés és az olvasás.

FEHÉRLÓFIA

Épphogy itt felállok, máris élni kezdek,

Épp itt áll egy fenyő, tűlevele reszket,

Az ég a takaróm, egy tisztás a bölcsőm,

Aki itt van, azért jött, hogy engem költsön,

A világból értem fehér lovat küldtek,

Nem láttam még anyát, szebbet, jobbat, hűbbet,

Ezek a karjaim, őket már ismerem,

Már a levegőben érzem az istenem,

Ez lesz az otthonom, erdő lesz a neve,

Otthonomat tartja a fenyőfa hegye.

Az előadást a meséből eredő varázslatosság tartja össze.

Az Orpheusz Kiadót vezető Erős Kinga véleménye szerint, a gyerekek eljönnek, megnézik a darabot, tetszik nekik és utána milyen jó otthon végiglapozni, a szöveget újraolvasva elmerülni a fényképekbe, vagy esetleg a szülővel felolvastatni.

http://orpheusz.hu

Lantai József