SZÁZADOK – LAKÓK – TÖRTÉNETEK, SORSFORDÍTÓ ÉVTIZEDEK A GÖDÖLLŐI KASTÉLY TÖRTÉNETÉBEN
9 perc olvasás
Éppen 10 évvel a Grassalkovichok kora című állandó kiállítás után új állandó tárlat nyílik a gödöllői kastélyban. Az európai uniós forrásból felújított Gizella-szárny emeleti teremsorában megidézzük a királyi gyermekek, IV. Károly és a Horthy-család Gödöllőn töltött napjait. Bemutatjuk a Tanácsköztársaság, valamint a kastély falai között egy időben működött Fővárosi Szociális Otthon és szovjet katonai bázis időszakát. A kiállításon helyet kap az 1980-as években megkezdődött helyreállítás, valamint a magyar európai uniós elnökség is, melynek egyik kiemelt helyszíne volt a kastély. A szárny emeleti folyosóját a Habsburg család tagjait ábrázoló képgaléria díszíti. A Magyarországon egyedülálló galéria alapját Stefánia özvegy trónörökösné, később herceg Lónyay Elemérné hagyatéka adja, melyek a Pannonhalmi Főapátság tulajdonában vannak. A képcsarnokot kiegészítik a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum és a Zirci Ciszterci Apátság gyűjteményéből kapott festmények.
Éppen 10 évvel a Grassalkovichok kora című állandó kiállítás után új állandó tárlat nyílik a gödöllői kastélyban. Az európai uniós forrásból felújított Gizella-szárny emeleti teremsorában megidézzük a királyi gyermekek, IV. Károly és a Horthy-család Gödöllőn töltött napjait. Bemutatjuk a Tanácsköztársaság, valamint a kastély falai között egy időben működött Fővárosi Szociális Otthon és szovjet katonai bázis időszakát. A kiállításon helyet kap az 1980-as években megkezdődött helyreállítás, valamint a magyar európai uniós elnökség is, melynek egyik kiemelt helyszíne volt a kastély. A szárny emeleti folyosóját a Habsburg család tagjait ábrázoló képgaléria díszíti. A Magyarországon egyedülálló galéria alapját Stefánia özvegy trónörökösné, később herceg Lónyay Elemérné hagyatéka adja, melyek a Pannonhalmi Főapátság tulajdonában vannak. A képcsarnokot kiegészítik a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum és a Zirci Ciszterci Apátság gyűjteményéből kapott festmények.
Az új állandó kiállításban időutazásra hívják a látogatókat:
A Gizella-szárny tágas emeleti folyosóján berendezett Habsburg képgalériában a magyar történelemben meghatározó szerepet játszott uralkodócsalád számos tagjának ábrázolásával találkozhat az érdeklődő. Közülük Mária Terézia királynő és Ferenc József a legismertebbek, ők jelölik ki a bemutató két időrendi végpontját. A falakon helyet kapott a József Antal főherceg alapította ún. „nádori ág" számos tagja is. A portrékon ábrázolt személyek közül nemcsak Ferenc József és családja élt itt, vendégként többen is jártak Gödöllőn, például Mária Terézia királynő és férje, Lotharingiai Ferenc 1751-ben, vagy a későbbi V. Ferdinánd 1805-ben, József főherceg királyi, ill. József Ágost főherceg kormányzói vadászatokon számos alkalommal. A festmények Stefánia özvegy trónörökösnének a Pannonhalmi Bencés Főapátságra hagyott képgyűjteményéből, valamint a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Zirci Apátság gyűjteményéből származnak.
A Gizella-szárny emeleti szobáinak falai és a benne lévő kiállítás ugyancsak több évtizedről mesél. A sarokszoba falait későbarokk és klasszicista falfestés díszíti, ablakaiból szép kilátás nyílik a kastélyparkra. A további 5 teremből álló szobasor falait világoskék selyemtapéta díszíti, melynek különleges mintázatát – ugyanúgy, mint a kastély királyi lakosztályaiban – Remsey Flóra textilművész álmodta meg.
A szobasor legnagyobb terme Mária Valéria egykori szalonja, melynek dísze az eredeti berendezésből megmaradt tükör a 19. század második feléből, és a rokokó stílusú kályha. A festményeken és fényképeken mutatjuk be Ferenc József és Erzsébet királyné gyermekeit, Gizella és Mária Valéria főhercegnőket, Rudolf trónörököst, valamint feleségét, Stefánia főhercegnőt. Itt látható Telegdy László festménye a gödöllői hattyústóról. A szalonban berendezett enteriőr a 19. század végének arisztokrata lányszobáit idézi, szalongarnitúrával, varróasztalkával és az aranyozott rokokó stílusú vitrinnel, benne ezüstneműkkel.
A szalon utáni szobákban a kastély 20. századi történetének fontos és sorsfordító korszakainak bemutatása következik. IV. Károly, Magyarország utolsó megkoronázott királya több alkalommal járt a kastélyban, ekkor vadászni jött és a kastélyban berendezett hadikórházat látogatta meg. Ezek a látogatások mindig rövid időre szóltak. Az 1918. októberi hosszabb időre tervezett itt- tartózkodásnak a Monarchia összeomlása és az őszirózsás forradalom kitörése vetett véget. Látható a tárlaton a koronázási kardvágás ünnepélyes pillanata festményen, valamint számtalan képeslap a királyi családról, és a nemrégiben elhunyt Habsburg Ottóról.
1919. május elején a kastély épülete ismét kaszárnyává változott, ide helyezte át Böhm Vilmos hadseregparancsnok és Stromfeld Aurél vezérkari főnök Szolnokról a Tanácsköztársaság csapatainak főhadiszállását, melyet éppen a Gizella-szárnyban rendeztek be. A Budapest ellen vonuló román csapatok 1919. augusztus elején érkeztek Gödöllőre, parancsnokságukat szintén a kastélyépületben rendezték be, ahol 100 ágyas kórházat alakítottak ki. Távozásukkor, október 20-án a kastélykápolna kincseinek nagy részét elvitték, mindenhol nagy pusztítást hagyva maguk után.
A gödöllői kastély történetében jelentős fordulópontot jelentett, amikor 1920-tól a kormányzó, Horthy Miklós nyári rezidenciája lett. A kormányzó-pár ugyanazokat a szobákat lakta, amelyeket egykor a király és a királyné használt. A kastély enteriőrjei szerényebb, nagypolgári eleganciát tükröztek ekkor. A két világháború között a kastély a protokolláris helyszín, a tiszti üdülő és a katonai-hivatali bázis sajátos keveréke volt. Rendszeresen fogadtak vendégeket, vacsorákat, díszebédeket tartottak a díszteremben, és vadászatokat a környékbeli erdőkben. A vadászatokon a kormányzó számtalan külföldi koronás főt, diplomatát, politikust látott vendégül, pl. Edward walesi herceget, Ribbentropp német birodalmi külügyminisztert, a kapurthalai maharadzsát, Pacelli bíborost, a későbbi XII. Pius pápát. Horthy Miklós utoljára 1944 júliusában járt a kastélyban.
1945 után sokféle terv született az épületegyüttes hasznosítására. Terveztek ide üdülőt, múzeumot, szőlészeti-borászati és kertészeti szakiskolát, végül a kastélyba a Fővárosi Tanács Szociális Otthona költözött. Az intézmény 1958. szeptember elején kezdte meg működését. A főépület egykori királyi és királynéi lakosztályaiban, valamint az ún. Gizella-szárny emeletén és földszintjén helyezték el a közel 300 idős embert. Az otthonban állandó orvosi felügyelet volt, és szakképzett nővérek végezték a betegápolást. Rendszeresen tartottak kulturális műsorokat, zenés esteket a díszteremben. A 26 hektáros parkkal körülvett kastélynak volt sertéshizlaldája, gyümölcsöse, kertészete, ahol az idős gondozottak segítségével megtermelték a konyhára valót. A parkban – melyet elzártak a város lakói elől – romos állapotban, de megvoltak a barokk kor kerti építményei, a Királydombi pavilon, a Lövőház és még használták Horthy úszómedencéjét a fürdőházzal. A műemléképületben működő szociális otthont Dr. Ozory Aladár igazgató fejlesztette mintaintézménnyé az 1960-as években. Igazgatói évei alatt a kastély történetének kutatójává vált, és nagy szerepe volt abban, hogy az épületegyüttes megőrződött az utókor számára.
A II. világháború során a kastély épülete súlyos károsodást nem szenvedett, de a berendezés és a park növényállománya nagyon megsínylette a háborús éveket. Az épületben először német, majd 1945-48 között szovjet csapatok állomásoztak. A szovjet katonák a főépületben hadikórházat rendeztek be. 1949-től a kastély épületében a Magyar Honvédség Kiképzési és Anyagszerraktár Parancsnoksága működött 1957 végéig. Körleteket, lakásokat, raktárakat, műhelyeket alakítottak ki. Innen látták el élelmiszerrel, lőszerrel és felszerelésekkel az ország különböző pontjain állomásozó alakulatokat. Hamarosan azonban ki kellett üríteni a déli épületrészeket, melyeket ismét a szovjet alakulatok foglaltak el. 1951-ben, amikor a gödöllői kastélyt műemlékké nyilvánították, az egész épületegyüttes – a templom kivételével – katonai célokat szolgált. A szovjet vegyvédelmi, híradós és repülőgép-javító alakulatok a Rudolf-szárnyat, az istállókat, a lovardát, a kocsiszínt, a sörházat és a főudvarmesteri épületet használták. Szükségleteiknek megfelelően átalakításokat végeztek, ami gyakran durva átépítésekkel járt. A szigorúan védett szovjet rész 1 km-es környékén tilos volt a fotózás, ezért nagyon kevés a fénykép és a tárgyi anyag ebből az időszakból. A kastélyegyüttes oroszok által használt részei az 1980-as évek közepére kritikus állapotba kerültek. 1985-ben beszakadt a lovarda tetőszerkezete, elkerülhetetlenné vált az állagmegóvási munkák megkezdése, amelyet az Országos Műemlékvédelmi Hatóság végzett. A szovjet hadsereg alakulatai 1991-ben hagyták el végleg az épületegyüttest.
A Fővárosi Szociális Otthon és a szovjet katonaság kiköltözésével új korszak kezdődött, mely napjainkban is tart. Az épületegyüttes fokozatosan visszanyeri régi fényét, igazi történelmi és turisztikai látványossággá vált. 2011 első félévében, Magyarország első európai uniós elnöksége idején a kastély frissen felújított lovardája volt az egyik kiemelt protokoll, tárgyalási helyszín, ahol a legtöbb informális tanácskozást tartották. Az állandó kiállítás részeként most nyíló terek pedig a magas rangú diplomáciai vendégek számára biztosítottak irodai funkciót.
Látogatható: 2011. szeptember 26-tól
A kiállítás helyszíne a „Gödöllői Királyi Kastély komplex, környezetbarát üzemeltetését lehetővé tevő újjáépítése és családbarát szolgáltatásokkal történő fejlesztése – I. ütem KMOP-2007-3.1.1/E-2008-0002" projekt keretében újult meg.
Közreműködő Szervezet: Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. www.proregio.hu
Irányítóhatóság: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.nfu.hu
