Szép szavak, vagy valódi előrelépés? – A keresztények helyzete Törökországban a Szent Pál-év után

A nyáron véget ért Szent Pál év reményt keltett ugyan, hogy a vallási kisebbségek helyzete javulhat Törökországban, valójában azonban nem sok előrelépés mutatkozik.

A nyáron véget ért Szent Pál év reményt keltett ugyan, hogy a vallási kisebbségek helyzete javulhat Törökországban, valójában azonban nem sok előrelépés mutatkozik.

A török kormány A Szent Pál-év idejére beleegyezett, hogy időkorlát nélkül engedélyezze a miséket Tarzuszban, Szent Pál apostol Kis-Ázsiában fekvő szülővárosának templomában. „Bízom benne, hogy a tarzuszi templom hamarosan sokkal inkább zarándokhely lesz, mint múzeum" – mondta nemrégiben Luigi Padovese püspök, Anatólia apostoli vikáriusa a Vatikán Rádióban. Padovese atya szerint a török kormány döntése a júniusban lezárult Szent Pál év során Tarzuszba érkező zarándokok nagy számának tudható be: „A török muzulmánok most láttak először olyan keresztényeket ide érkezni, akik nem turistaként, hanem zarándokokként jöttek azért, hogy imádkozzanak. Áhítatosságuk nagy benyomást tett a törökökre."

Azonban sokan nem mernek bízni abban, hogy hosszú távra szólna a döntés, amely visszaadta a szertartásoknak a tarzuszi templomot, hiszen ez a rendelet csupán néhány héttel született egy olyan, korábbi döntés után, amely a kormány által az egyháztól 1943-ban elvett épületet hivatalosan múzeumnak nyilvánította. A rendelet értelmében a keresztények továbbra is imádkozhattak a templomban, de csak előzetes időpont kérés és a belépőjegy megváltása után, illetve úgy, hogy tevékenységükkel ne zavarják a múzeum működését. Számos keresztény személyiség adott hangot nemtetszésének, és jelentette ki, hogy a vallásszabadság terén igazából nem történt előrelépés Törökországban.

Igazi hosszútávú megoldás egy tágabb kereten belül születhetne Törökországban, s ez a keret a keresztények jogi helyzetének felülvizsgálata az országban. E témakörben augusztus 15-én Büyükada szigetén Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök és négy minisztere találkozott az ország nem muzulmán (ortodox, örmény, zsidó, szír ortodox és szír katolikus) vallási vezetőivel. A kormányfő szerint az itt elhangzottak „segíteni fognak megoldást találni az ország vallási kisebbségeinek nehézségeire". A találkozó során a vallási vezetők egy beszámolót adtak át a kormányfőnek, mely 88 problémás esetet sorol fel a török állam és a kisebbségi egyházak viszonyában. Recep Tayyip Erdoğan „demokratikus reformokat" ígért a témában.

A találkozó után a miniszterelnök hosszan beszélt I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával, amely tény többek szerint úgy is értelmezhető, hogy a kormányfő végre elismerte az ökumenikus pátriárka címet és funkciót. Ezután Recep Tayyip Erdogan meglátogatta a sziget volt árvaházát. Ezt a hatalmas épületet az állam 1960-ban vette el az egyháztól, és visszaadását a múlt évben már az Emberi Jogok Európai Bírósága is kérte a török kormánytól. A konstantinápolyi pátriárka ezen kívül meghívta a miniszterelnököt a pátriárkátus isztanbuli székhelyére, valamint a Halki Ortodox Szemináriumba. A Szeminárium újbóli megnyitása lesz a teszt, mely alapján Törökországot megítélik majd. „Bízunk benne, hogy a miniszterelnök keresi a módot az intézmény újbóli megnyitására" – nyilatkozták a pátriárkátus tagjai.

Sokan kételkednek azonban, hogy a török kormány tovább is menne a rendeleteknél. „Szép szavakat hallunk ugyan, de a valóságban a dolgok nemigen változnak a keresztények javára" – nyilatkozza a pátriárkátus egyik tisztségviselője. Az Ázsia vallási kérdéseivel foglalkozó, Asianews nevű katolikus ügynökség szerint számolni kell Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök közismert Janus-arcúságával. „Jövő decemberben a miniszterelnöknek be kell számolnia Törökország fejlődéséről az ország Európai uniós jelöltségével összefüggésben – mondja az Asianews -, és eddig igen kevés eredmény van ezen a téren."

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma is számos olyan esetet vizsgál, melyben a török kormány egyházi ingatlanok tulajdonjogát vitatja. De más jellegű ügyek is a Bíróság elé kerültek, mint például annak a Silivriben található templomnak a sorsa, melyet az önkormányzat mecsetté alakított át, vagy az az eset, amikor néhány isztanbuli negyed keresztények lakta házait jelöléssel látták el. Ismeretlen elkövetők színes, öntapadó jeleket ragasztottak Feriköy és Kurtulus negyed görögök és örmények lakta házaira. „Nem hinném, hogy vallási fenyegetésről lenne szó – nyilatkozta ennek ellenére Louis-Armel Pelâtre, Isztanbul apostoli vikáriusa. – Inkább politikai megfontolások állnak a háttérben: sokan ellenzik Törökország demokratizálódását, és nehézségeket akarnak gördíteni a kormány elé, hogy lassítsák Törökország csatlakozási folyamatát az Európai Unióhoz."

Magyar Kurír

Forrás: La Croix, Asianews