SZOLNOKON EMLÉKTÁBLÁT AVATTAK AZ ELHURCOLT BARÁTOK EMLÉKÉRE
2 perc olvasásA kétezer éves Egyház tapasztalata, hogy a vértanúk áldozata a keresztények magvetése. A szerzetesrendek 1950-ben történt betiltásárnak drámai eseményeire emlékeztek a szolnoki belvárosi templomban 2010. június 6-án, hiszen addig a mostani plébániaépület is ferences kolostor volt.
A kétezer éves Egyház tapasztalata, hogy a vértanúk áldozata a keresztények magvetése. A szerzetesrendek 1950-ben történt betiltásárnak drámai eseményeire emlékeztek a szolnoki belvárosi templomban 2010. június 6-án, hiszen addig a mostani plébániaépület is ferences kolostor volt.
A szolnoki temetőben Jaczkó György görög katolikus paróchus vezetésével a város négy egyházközsége és a ferences rendtartomány képviselői megkoszorúzták a ferences atyák sírkertjét. A megemlékezés a ferencesek egykori kultúrházában, az egyházközség színháztermében folytatódott. Dobszay Benedek ferences szerzetes tartott előadást a ferences rend jelenéről, majd rendtársa, Kálmán Peregrin tartott történelmi előadást a szerzetesrendek betiltásáról és a szolnoki rendháznak, mint internálóhelynek a szerepéről. Havasi József szalézi atya pedig felidézte a szolnoki születésű Sándor István szalézi szerzetes 57 évvel ezelőtti vértanú halálát.
Ezt követően az egykori ferences templom falán emléktáblát lepleztek le. Az ünnepnapot szentmise zárta, melyet Kálmán Peregrin celebrált a városi és a környékbeli papság részvételével a nagyszámú hívőközösség előtt, közreműködött a Jubilate Kórus, Kómár István atya vezényletével, orgonált Kovács Attila kántor.
Máthé György szolnoki plébános szerint az esemény méltó megemlékezés volt a hatvan évvel ezelőtt történt szomorú eseményekről. „Ahogy a sötét éjszakában a csillagok és a hold világít, úgy ragyognak a történelem sötét napjaiban is a hűséges keresztények áldozatukkal és vérükkel – mondta. – A kétezer éves Egyház tapasztalata, hogy a vértanúk áldozata a keresztények magvetése."