A torinoi lepel előoldalA torinoi lepel előoldalA vatikáni titkos archívumokból előkerült dokumentum azt igazolja, hogy a keresztes hadjáratok után több mint 100 éven át a templomos lovagok rejtegették a torinói leplet – közölte április 5-én a L'Osservatore Romano. A felfedezéssel megoldódni látszik a lepel történetéből hiányzó évek rejtélye.

A torinoi lepel előoldalA torinoi lepel előoldalA vatikáni titkos archívumokból előkerült dokumentum azt igazolja, hogy a keresztes hadjáratok után több mint 100 éven át a templomos lovagok rejtegették a torinói leplet – közölte április 5-én a L'Osservatore Romano. A felfedezéssel megoldódni látszik a lepel történetéből hiányzó évek rejtélye.


A torinói székesegyház királyi kápolnájában őrzött lenvászon leplet évszázadok óta Krisztus halotti lepleként tisztelik. A negyedik keresztes hadjárat során 1204-ben, Konstantinápoly ostromakor nyoma veszett, és legközelebb csak 1353-ban bukkant fel a franciaországi Lirey-ben. Barbara Frale, a vatikáni titkos archívumok kutatója szerint a történészek számára mindig is rejtély volt, mi történt a lepellel a két időpont közt eltelt több mint száz esztendő alatt.

Az Arc -negativ képAz Arc -negativ képA L'Osservatore Romanóban megjelent cikk szerzője a templomos lovagok perét kutatva egy francia fiatalember, Arnaut Sabbatier vallomására bukkant, aki 1287-ben lépett a rendbe. A fiatalember azt vallotta, hogy beavatásakor „egy titkos helyre vezették, ahová csak a templomos testvéreknek volt bejárásuk". Ott „egy lenvászon leplet" látott, „amelyen egy férfi alakjának lenyomata látszott", akinek a lábát háromszor meg kellett csókolnia tisztelete jeléül.

Frale megjegyzi, hogy a templomosokat többek közt bálványimádással, „egy szakállas ember" imádásával is vádolták – valójában azonban Krisztus halotti leplét tisztelték titokban. Feltehetően azért rejtették el a leplet, nehogy a kathar eretnekek kezébe kerüljön. A kutató szerint a mostani felfedezés Ian Wilson brit történész 1978-ban keletkezett elméletét igazolja.

A lepel a középkorban Franciaországból több európai országba eljutott, végül a 16. században Torinóba szállították. Korábban a Savoy dinasztia tulajdonát képezte, 1983-ban került a Szentszék birtokába. Legutóbb 2000-ben állították ki; újabb nyilvános kiállítását 2010-re tervezik – írja a TimesOnline.

Magyar Kurír

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük