Termálenergia – a kisteleki példa
8 perc olvasás 
A MÚOSz meghívására sajtóbeszélgetésen ismertette újságírók előtt a város hőenergetikai tapasztalatait 2010. februárjában Nagy Sándor, Kistelek Város Önkormányzatának polgármestere, a kérdés szakmai oldalát, az épület-energetika lehetséges előnyeit pedig Dr.Kontra Jenő, a BME Épületenergetikai Tanszékének vezető professzora világította meg.
A MÚOSz meghívására sajtóbeszélgetésen ismertette újságírók előtt a város hőenergetikai tapasztalatait 2010. februárjában Nagy Sándor, Kistelek Város Önkormányzatának polgármestere, a kérdés szakmai oldalát, az épület-energetika lehetséges előnyeit pedig Dr.Kontra Jenő, a BME Épületenergetikai Tanszékének vezető professzora világította meg.
A téma globális indítása; bolygónk anyagának 99%-a 1.000º C-nál is magasabb hőmérsékletű, s tömegének mindössze 0,1%-a hidegebb 100º C-nál. Az átlagos felszíni hőmérséklet 15 º C, a föld felszínétől lefelé haladva, a hőfok átlagosan km-enként 25-30 º C-al emelkedik. Magyarországon az átlagtól eltérően, ez az átlagos hőfoknövekedés (szakszóval; a geotermikus grádiens) 50 º C kilométerenként, vagyis 2km mélységben már 100 º C feletti a közeg hőmérséklete.
A Dél-Alföldön a Pannon-medence adottságaiból adódóan, a Makó-Szentes-Szeged térség alatt, így Kistelek városa alatt is, a fent idézett mélységben jó víztartó képességű rétegek találhatók, melyek megfogják a mélység termálvizét. Erre a vízre kívánt alapozni a helyi önkormányzat, és 2003-ban programot indított a geotermikus potenciál kihasználására. (A projektnek voltak előzményei már korábbról is, amikor a feltörő melegvízzel üvegházakat fűtöttek.) Szükség volt a feltörő víznek hivatalosan ásványvízként való elismertetésre, ez megtörtént.
A most megvalósult projekt megjelölt célja volt:
-a megújulásra képes geotermikus energiahordozóra alapozva olyan korszerű, környezetbarát távhőellátási rendszer létrehozása, amely kielégítő módon képes a város, sőt a térség intézményeit hőenergiával ellátni.
A projektet végigvitték és ma már pozitív példaként számolhatnak be eredményeiről;
– a termálenergia alkalmazása révén sikerült csökkenteni a közintézmények működtetési költségeit, ami segített fenntartani a foglalkoztatás szintjét, növelni a versenyképességet,
-a térségben csökkent a káros gáznemű anyagok, a széndioxid, a szénmonoxid és a nitrogénoxid kibocsátása,
-országosan előirányzott cél a megújuló energia felhasználásának növelése, Kisteleken ehhez éves szinten 31,25 tetajoule megújuló energia felhasználásával járulnak hozzá, (a felhasználás aránya így 3,5%-ról 3,6%-ra nőtt),
-a termálvízre épülő fürdő-együttes megvalósításával növekedett a térség turisztikai vonzereje, építészeti kialakításakor tudatosan törekedtek a dél-alföldi stílusjelleg megtartására,
-újszerű technológiai megoldások alkalmazásával a környezet védelmével és a fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásoknak sikerült megfeleltetni a rendszert.
A projektben megvalósult,
– 1 drb 2.095 méter mélységű kút, melyből percenként 1.000 liter 84 º C-os termálvíz nyerhető,
– 1 drb csatlakozó visszasajtoló kút, mely a hőjét leadott vizet visszavezeti a tároló-rétegekbe, ahonnan az ismételten felmelegedve, a körforgásba visszatér,
– 4.369 folyóméternyi hőszigetelt távvezeték,
– 11 drb hőközpont, 2 megawatt hőteljesítménnyel.
A műszaki megvalósítás során a termálkútból feltörő vizet gáztalanító tartályokba vezetik, nyomásfokozó szivattyúkkal mágneses megoldást alkalmazva vastalanító tartályokba továbbítják, innen kerül a helyi közösségi intézményekbe (iskola, szálloda, , szakorvosi rendelő, gimnázium, kollégium, idősek otthona), ahol hőcserélőkön adja át melegét.
Az oldott ásványi anyagokban gazdag víz egy része közvetlenül táplálja a termálfürdőt.
A hőcserélőkben lehűlt ásványvizet nyomásfokozó szivattyú továbbítja a szűrőegységekbe, majd tartályba gyűjtve újabb szivattyú sajtolja vissza a visszatápláló réteg-kútba. A megoldás környezetbarát, mivel a zárt rendszerből a rétegekbe a szennyezetlen víz kerül vissza. A szekunder körben elhasznált, szennyezett melegvíz a szokott kanalizáció útján távozik. A primér körben az ásványi anyagok fokozott kiválása a nyomás és áramlás megfelelő szabályozásával, az aktuális vezetékek lehető legrövidebbre vételével szinten tartható.
A pályázat útján megvalósult fürdő termálvízzel való ellátása 2005. decemberétől vált véglegessé, a hőszolgáltatás pedig 2007. februártól. A városközpontban, az Aqua szálló közvetlen szomszédságában lévő 100 négyzetméteres, 3 medencés (élménymedence, tanmedence, úszómedence) fürdő mintegy száz főt fogadhat be. A családias hangulat a környék lakosságának kedvelt közösségi helyévé avatta az igazoltan gyógyhatású fürdőt.
További szabad kapacitás is rendelkezésre áll még, mintegy 1,5 megawatt hőteljesítmény formájában, melyet felhasználhatnak további megoldásban a fürdőben, üvegház fűtésére, ill. felületfűtési célokra. A felhasználást további meggondolások vezérelhetik, nevezetesen el kell dönteni, mennyire terhelhetők vajon a rétegek?
A sajtolószivattyúknál felhasznált energián kívül nem igényel a megoldás más energia-befektetést. Gázfelhasználást váltott ki a környezetbarát, megújuló, soha el nem fogyó hő, mely megoldás megfelel az EU-s előirányzatoknak is. A rendszer egész megvalósítása pénzügyileg is sikeres, a 60%-os állami támogatáshoz az önkormányzat 40%-ot tett hozzá, ill. ez a rész is megfeleződött további támogatás révén.
A megvalósítás során a településen sok tapasztalatot halmoztak fel, mely iránt más önkormányzatok, gazdasági társaságok is érdeklődnek, Magyarország adottságai lehetővé teszik, hogy területének 70%-án lehetőség nyíljon ilyen termál-projektek megvalósítására.
Az 1989 óta városi rangú település a termálvíz révén még vonzóbb célpontja lehet a gyógyturizmusnak, a látogatók a fürdőzés mellett megtekinthetik, élvezhetik építészeti értékeit, a tornácos házakat, a közeli Bibic-tó élővilágának látványát és kirándulhatnak a közeli Ópusztaszeri Parkba is.
Kontra professzor a geotermikus városfűtésről szólva elmondta, a témában Franciaország gyűjtött jelentős tapasztalatokat a '70-es években. Hazánkban már 100 éve foglalkozunk közvetlenül a melegvíz energiájának felhasználásával, a feltörő és fúrott kutak vizével. Minden tudás és tapasztalat rendelkezésünkre áll, különösen érvényes ez az Alföld területére, de még a fővárosban is ismert a Városliget (Széchenyi fürdő forrása), a Margitsziget és sok más forrás gyógy-termálvize. A szigetszerű felhasználás volt eddig ránk jellemző, ezt kell felváltania a városfűtési koncepciónak.
Mintegy 1.150 nyilvántartott kutunk van az országban, 900 hővizet szolgáltat, tartalékban további megfúrt, de lezárt kutak is vannak, melyeket pl. az olajkutatások során mélyítettek. A meglévő kutak gazdaságosan megnyithatók a felhasználáshoz, az új fúrások töredék-beruházásával. 100-200 º C átlagos hőmérséklettel számolhatunk. Vannak nagynyomású (100 bár) , ennél magasabb hőmérsékletű, gőzt szolgáltató kutak is, ezek áramtermelésre állíthatók be. További lehetőséget jelent a sok helyütt vízzel együtt feltörő, vagy a vízben oldott metán összegyűjtése és energia-termelésbe állítása, ez a gáz eddig a levegőbe került és a széndioxidhoz képest többszörös kárt képes okozni a klímaváltozásokban.
Települési méretekben gondolkodva a termálvizek felhasználásán, mintegy 1.060 petajoule évenkénti energiával számolhatunk. A távfűtés megtartása, kiépítése nagy fontosságú, erre 80%-os ellátottság is tervezhető.
Az ellátásra legjobban számítható területek; az Alföld, Dunántúl, Kisalföld.
Lényeges követelmény, hogy kövessük a nálunk előbbre tartók példáját és csak két-kutas (feltáró és visszasajtoló) megoldásokat engedélyezzünk! (Nálunk a használt termálvíz szabadon elfolyik…)
A megoldások kivitelezésére mindenképpen közösségi, önkormányzati, gazdasági vállalkozásra, összefogásra van szükség, természetesen az állami teljeskörű támogató hozzáállása mellett, hogy kifizetődő megoldások szülessenek. Jó példával szolgál Kisteleken kívül már Nagyatád, Szeged, Szentes, Vasvár a termálenergia felhasználásában.
http://www.terkepcentrum.hu/index.asp?go=map&tid=31024
http://www.iranymagyarorszag.hu/info/kistelek/
http://host.epgep.bme.hu/cgi-bin/shinji?group=epgep&project=node
Harmat Lajos
