Tizenharmadszor adták át a Rátz Tanár Úr Életműdíjakat

Idén is a Magyar Tudományos Akadémián adták át a Rátz Tanár Úr Életműdíjakat. Az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon Nyrt. által létrehozott Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért 2001 óta ítéli oda az Életműdíjat, amely mára a hazai természettudományos oktatás, és egyben a közoktatás egyik legrangosabb elismerésére lett.

Idén is a Magyar Tudományos Akadémián adták át a Rátz Tanár Úr Életműdíjakat. Az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon Nyrt. által létrehozott Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért 2001 óta ítéli oda az Életműdíjat, amely mára a hazai természettudományos oktatás, és egyben a közoktatás egyik legrangosabb elismerésére lett.

A személyenként 1,2 millió forintos Rátz Tanár Úr Életműdíjat évente két-két matematika, fizika, kémia és 2005 óta két biológia szakos tanárnak ítélik oda, akik kimagasló szerepet töltenek be tárgyuk népszerűsítésében és a fiatal tehetségek gondozásában. A három vállalat ezzel a díjjal járul hozzá a magyarországi természettudományos oktatásban végzett tanári munka rangjának, erkölcsi és anyagi megbecsülésének növeléséhez.

„Hogy ne csak a világhírű tudósok, hanem tanáraik nevét is ismerjük…" – így szól a Rátz Tanár Úr Életműdíj mottója. Mikor világhírű, magyar származású tudósainkkal büszkélkedünk, kevés szó esik tanáraikról. Rátz tanár úr a legendás Fasori Gimnázium tanára volt és többek között Neumann Jánost és Wigner Jenőt is tanította. Az alapítvány az ő nevét választotta, hogy adózzon nagy múltú és kiváló oktatási kultúránk előtt és méltányolja azon pedagógusainkat, akik ma is áldozatos szakmai munkájukkal és kiemelkedő eredménnyel képzik a jövő tehetségeit.

2013. díjazott tanárai

Dr. Halász Tibor (fizika)

Horváth Gábor (fizika)

Brenyó Mihály és Brenyó Mihályné (matematika)

Károlyi Károly (matematika)

Dr. Lenkei Irén (biológia)

Dr. Lénárd Gábor (biológia)

Dr. Cs. Nagy Gábor (kémia)

Oláh Gábor Péter (kémia)

„A tudásalapú társadalomban a legfontosabb infrastruktúra az oktatás"

Mi, magyarok többnyire jók vagyunk matematikából, ezt szinte közhelyként hisszük és tudják rólunk a világban. Büszkék vagyunk a Bolyai-féle geometriára, a Puskás-féle telefonközpontra, a digitális számítástechnika Neumann-féle alapjaira, a Rubik-kockára vagy a Polgár lányok sakk-zsenialitására és hogy az egy főre jutó Nobel-díjasok számában talán világelsők vagyunk. Tényleg jók vagyunk a természettudományokban, de miért?

Talán viharos történelmünk és a gyakran váltózó külső hatalmak nyomása ösztönözte a magyar szülőket arra, hogy olyan irányba orientáják gyermekeiket, ami független a hatalomtól és a politkától. A matmatika és a természettudományok ilyenek.

A kulturális értékek alapvetően határozzák meg nemzetek sorsát. A 15. században Anglia hátrébb állt a fejlődésben, mint Magyarország és sokkal hátrébb, mint az akkori kereskedő nagyhatalom, Spanyolország. De miután a kereskedő spanyolok felfedezték Amerikát, az angolok hajózási kultúrája felértékelődött. Egy kalóz mozgékony hajóival megverte a Legyőzhetetlen Armadát és az akkor még viszonylag kis Anglia átvette a vezetést.

Ma az a kérdés, hogy a Cyberspace-ben ki tud jobban hajózni, mely nemzetnek van ebben több száz éves kulturális előnye, honnan jönnek a gyors kalózok, akik legyőzhetik a még nagyon fiatal informatikai ipar első generációs gigászait. Persze ha Sír Francis Drake kalóz marad, Erzsébet nem civilizálja, és nem építteti meg a hajóhadat, amely az új kor infrastruktúráját jelentette, Anglia sem válik azzá, ami lett.

Nekünk is szükségünk van „hajókra", azaz az infrastruktúrára, amit az államnak kell megteremtenie. De ez ma nem fizikai infrastruktúrát jelent. A tudásalapú társadalomban a legfontosabb infrastruktúra az oktatás. Ma az oktatás olyan érték, mint a nagy felfedezések korában a hajók, az ipari forradalom korában pedig a szén, az olaj vagy a vas voltak. Angliát, Amerikát, Németországot az ipari forradalomban nyersanyaga tette gazdaggá. A tudásalapú gazdaságban Magyarországot oktatási kultúrája emelheti fel. És ebben minden újabb keletű romlás ellenére még mindig maradt előnyünk. Nobel-díjasaink zöme egyetemet már külföldön végzett, de többen ugyanabba a középiskolába, sőt, néhányan ugyanabba az osztályba jártak. Ennyi múlik egy jó tanáron. Hogy a tehetség elkallódik, vagy kifejlődik, az a középiskolában dől el, ezt kellene tehát sokkal jobban megbecsülnünk. Ez nem csak pénz, hanem társadalmi értékítélet kérdése is. Nobel-díjasaink nevét szinte mindenki ismeri, de ki ismeri tanáraikét? Azt is tudjuk, ki volt az Aranycsapat edzője, de díjunk névadóját, Rátz Tanár Úr nevét, aki Neumann Jánost és Wigner Jenőt is a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanította, sokkal kevesebben ismerik, mint tanítványai nevét. Ennek a megbecsülés deficitnek a részleges kompenzálására alapítottuk a Rátz Tanár Úr Életműdíjat.

Az Alapítók

Röviden a 13 éves díjról

13 éve három magyarországi nagyvállalat, az Ericsson Magyarország, a Richter Gedeon és a Graphisoft alapította a Rátz Tanár Úr Életműdíjat kiemelkedő oktató-nevelő tevékenységet folytató magyarországi tanárok elismerésére. E díj gondozására jött létre az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért, amely idén is nyolc pedagógust jutalmaz munkásságáért, személyenként 1,2 millió forinttal.

A díjra a közoktatás 5-12. évfolyamain biológiát, matematikát, fizikát és kémiát tanító (vagy egykor tanító) tanárok terjeszthetők fel írásban szakmai és társadalmi szervezetek, az ajánlott tanár tevékenységét jól ismerő kollektívák, valamint kivételes esetekben magánszemélyek által.

A hagyományoknak megfelelően a díjátadó idén is a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezték meg, november 27-én, szerdán 11 órakor.

Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért

Az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon Nyrt. képviselői 2000. december 1-jén ünnepélyes keretek között jelentették be, hogy a három cég közös alapítványt hozott létre a magyar természettudományos oktatás támogatására.

A Rátz Tanár Úr Életműdíjat az alapítvány kuratóriuma 2001-től évente ítéli oda kezdetben hat, 2005 óta nyolc kiemelkedő eredményt elérő pedagógusnak. Az egyenként 1 millió forint összegű díj 2010-ben 1,2 millió forintra emelkedett. Az alapítvány díjazottai olyan  középiskolai és általános iskolai tanárok, akik az alapítók tevékenységi köréhez szorosan kapcsolódó magyarországi matematika-, fizika-, kémia- vagy biológiaoktatás területén kimagasló szerepet töltenek be a tantárgyak népszerűsítésében és a tehetséggondozásban.

A három nagyvállalat közös kezdeményezésének célja, hogy tisztelettel adózzon azon pedagógusok előtt, akik áldozatos szakmai munkájukkal és kiemelkedő eredménnyel képzik a jövő tehetségeit.

A kuratórium

A kuratórium elnöke Kroó Norbert professzor, akadémikus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán szerzett fizikus diplomát 1958-ban, majd a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) munkatársa lett, ahol kezdetben szilárdtestfizikával, később a szilárdtestfizika és optika határterületeivel, továbbá lézerkutatásokkal foglalkozott. Jelentős eredménye az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kihelyezett Szilárdtestfizika és Optika Laboratóriumának megvalósítása és vezetése 1989-92 között. Címzetes egyetemi tanár 1980 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1991 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 

Görög Sándor professzor, akadémikus a Szegedi Tudományegyetem vegyész szakán szerzett diplomát 1957-ben, majd ugyanitt a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszéken doktorált. 1959 óta végez kutatómunkát a Richter Gedeon Nyrt.-nél. Kutatási témái az analitikai kémia (gyógyszer-analitika), elsősorban a spektroszkópia és kromatográfia területe, és az ezekhez kapcsolódó technikák illetve ezek alkalmazásai gyógyszerek szennyezéseinek és bomlástermékeinek azonosítására és meghatározására. A gyógyszerkémia körében különös figyelmet szentel a szteroidok kémiájának. Kutatói munkája mellett jelentős oktatási tevékenységet is folytat.

Lajos Józsefné (Balázs Erzsébet) matematika tantárgyi szakértő 1968-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar matematika-fizika szakán és szerzett középiskolai tanári diplomát. Hat évig programozóként dolgozott a Kohó és Gépipari Minisztérium informatikai és számítástechnikai háttérintézményében, tanári-pedagógusi karrierje csak ezután kezdődött. 1986 óta Szigetszentmiklóson, a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban és a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is dolgozott óraadó tanárként. Emellett az Országos Pedagógiai Intézet, az Országos Közoktatási Intézet, az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda, valamint a Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény főmunkatársa volt, matematika tantárgyi szakértő. Feladatai közé tartoztak: matematika tanítási kísérletek, tantervi és tankönyvi véleményezések készítése, továbbképzések, előadások tartása. Nevéhez fűződik a felnőttoktatás matematika kerettantervének elkészítése az 5-12. évfolyamokon. Lajos Józsefné a matematika érettségi dolgozatok felülvizsgálatának egyik vezetője.

Falus András professzor a kuratórium legújabb (2012) tagja, immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Akadémia  tagja, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének tanára. Főbb kutatási területei az immungenomika, illetve allergia- és onko-genomika. Ő szervezte az első Nemzetközi Immungenomikai Világkongresszust és alapítója a Nemzetközi Immunomikai Társaságnak. Szerkesztője és elnökségi tagja 5 nemzetközi tudományos folyóiratnak. Számos egyéb elismerés mellett megkapta a Széchenyi-díjat (2006), a Neumann János-díjat (2006), a Semmelweis Ignác-emlékérmet (2008) és a Középkereszt a Csillaggal kitüntetést (2012) is.

A Rátz Tanár Úr Életműdíjra való felterjesztés feltételei

A díjra a közoktatás 5-12. évfolyamain biológiát, matematikát, fizikát vagy kémiát tanító (vagy egykor tanító) tanárok terjeszthetők fel írásban szakmai és társadalmi szervezetek, az ajánlott tanár tevékenységét jól ismerő kollektívák, kivételes esetekben magánszemélyek által.

A felterjesztés feltétele, hogy a jelölt a magyarországi közoktatás területén – nem szervezői munkakörben – dolgozó, az 5-12. évfolyamokon kimagasló oktató-nevelő tevékenységet végző/végzett olyan életművel rendelkező tanár legyen,

• aki legalább 10 éves közoktatási tanári gyakorlattal rendelkezik,
• akinek tanítványai az országos hazai és/vagy nemzetközi versenyeken a fenti tantárgyak valamelyikében az elsők között szerepeltek vagy többször a döntőbe jutottak,
• aki tevékenységében gondot fordít a hátrányos helyzetű, tehetséges diákok felfedezésére, tudásuk gyarapítására,
• aki jelentős szerepet vállal a fenti négy tantárgy valamelyikéhez kapcsolódó országos, regionális vagy iskolai szakmai programok (pl. versenyek, továbbképzések, tanácskozások) megszervezésében, a program tartalmának felépítésében és kivitelezésében (pl. előadások tartása, szakanyagok készítése, friss információ továbbítása),
• aki rendszeresen továbbképzi magát, tájékozott az adott tudomány területén elért eredményekről, a tantárgy tanításával kapcsolatos aktualitásokról, tapasztalatait megosztja kollégáival,
• aki szakmai lapokban publikál, könyveket, tankönyveket, tanítási segédleteket írt vagy ír,
• aki a szaktárgyi felkészítés mellett hivatásának tekinti tanítványai nevelését, személyiségük fejlesztését, problémáik megoldásához segítséget nyújt,
• akinek személyisége, szakértelme, egész életvitele példamutató.

Ki volt Rátz tanár úr?

Rátz László (1863-1930) a Budapesti (Fasori) Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt. Kiváló matematikusokat, fizikusokat, kémikusokat nevelt. Az ő keze közül kerültek ki olyan kiválóságok, mint Wigner Jenő fizikus és Neumann János matematikus. A soproni Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetemen tanult. Ezután egy évig a berlini egyetemen filozófiát, majd a strassbourgi egyetemen természettudományt tanult. 1890-től a Budapesti Evangélikus Főgimnázium helyettes tanára, majd rendes tanára, végül 1909 és 1914 között a

gimnázium igazgatója.

Rátz tanár urat a magyar matematikatanítás egyik nagy reformerének tartják. 1906-ban többek között Beke Manóval és Mikola Sándorral megalapították a Matematikai Reformbizottságot. A Bizottság megállapította, hogy a matematikának is megvannak az önkéntelenül megszerzett elemei, és ezeket meg kell erősíteni a tanulóban. A matematika tanulását át kell szőnie a közvetlen tapasztalatnak, a sok mérésnek. Hangsúlyozták a fejszámolás fontosságát, a becslések gyakoroltatását.

Rátz László olyan tanár volt, aki nagy tudása és kifinomult érzéke alapján felismerte a tehetségeket, és úgy bánt velük, mintha kollegái, munkatársai lettek volna. Leghíresebb tanítványainak (Neumann János, Wigner Jenő) tehetségét is már korán felismerte és segítette az előmenetelüket. Neumann János számára például, amikor már nem tudott mit mondani, megkérte Fekete Mihály egyetemi tanárt, hogy tanítsa őt. Wignert pedig meghívta a lakására, ahol „ritka érdekességű" könyveket adott át olvasásra, és egy következő alkalommal megbeszélték a könyvek tartalmát.

Rátz Tanár Úr Életműdíj 2013

Matematika

Brenyó Mihály és Brenyó Mihályné

Károlyi Károly

Brenyó Mihály matematika-fizika szakos középiskolai tanár és felesége Brenyó Mihályné

Kemény Anna matematika-kémia-testnevelés-pedagógia szakos általános iskolai tanár pontosan 50 éve kezdték pedagógiai pályafutásukat Kecskeméten. Az 1980-as évektől kezdődően a város matematika oktatásának meghatározó személyiségei lettek.

A kezdetektől olyan tanárok, akik tanítványaik egyéni sorsát figyelemmel kisérték és ennek alakulásáért felelősséget éreztek. Következetes kitartó munkájuknak köszönhető, hogy pályafutásuk során számos diákjuk az országos versenyek döntőiben is derekasan helytállt. Megszerzett tudásukat, tapasztalataikat közkinccsé tették publikációikban, hazai és nemzetközi tanár-továbbképzéseken előadóként.

A matematika népszerűsítésének a mai napig fáradhatatlan munkásai. Brenyó Mihályné 1999-ben a Beke Manó-díj, 2003-ban az Ericsson-díj kitüntetettje.

A matematikai tehetséggondozásban elért eredményeinek elismeréseként Brenyó Mihály munkásságát 1995-ben Beke Manó-díjjal, 2000-ben Apáczai Csere János – díjjal, 2002-ben a matematika népszerűsítéséért pedig Ericsson- díjjal jutalmazta a szakma. 2006-ban pedagógiai munkásságát és a matematika tanításában elért eredményeit köszönte meg városa a Kecskemét Város Oktatásáért – díjjal.

Brenyó Mihályné és Brenyó Mihály szakmai és emberi kapcsolata példaértékű. Ez a kapcsolat tette lehetővé, hogy 50 éven át példátlan munkabírással, magas minőségi követelményeket teljesítsenek tanári, nevelői munkájukban. Kivételes szakmai kvalitásaik, a pedagógus hivatás iránti elkötelezettségük, a minőségi matematikaoktatás, valamint a matematikai tehetségnevelés érdekében kifejtett, hazánkban és azon kívül is elismert munkásságukat koronázza meg a szakma a Rátz Tanár Úr Életműdíjjal.

Károlyi Károly 40 éven át a bátaszéki Általános Iskola és Gimnázium matematika-fizika szakos tanára volt. Tevékenysége iskolát teremtett, Tolna megyéből induló szakmai és szervező munkája országos jelentőségűvé vált. Elsőként hozott létre regionális, matematikai tehetségfejlesztő alapítványt. A nevéhez fűződő Bátaszéki Levelező és Bátaszéki Matematikaverseny az elsők között volt, amely a határon túli magyar diákokat és tanárokat elérte.

A tehetséggondozók összefogásával nemcsak Bátaszéket, hanem minden magas színvonalú, fontos hazai és külhoni matematikai tehetséggondozó programot, versenyt népszerűsített. Hosszú versenyszervezői tevékenysége során olyan szakmai anyagot gyűjtött össze, adott ki feladatgyűjteményként, amely az általános iskolai korosztály és tanáraik számára haszonnal forgatott könyv lehet.

Munkásságát a TIT 1974-ben Aranykoszorús Jelvénnyel, az oktatásvezetés 1980-ban „Az oktatásügy kiváló dolgozója" címmel, a szakma 1993-ban a Beke Manó-díj I. fokozatával, 2000-ben pedig a matematika népszerűsítésért Ericsson-díjjal ismerte el. Szűkebb pátriája 2005-ben Tolna Megye Kiváló Közalkalmazottja, 2010-ben Pro Urbe Bátaszék elismerésekkel köszönte meg állhatatos munkáját.

Károlyi Károly szervezőmunkája, a tanároknak és diákoknak tartott igen nagyszámú előadása, könyvei, a tehetséges tanulók felkarolása, méltóvá teszik, hogy Rátz Tanár Úr Életműdíjban részesüljön.  

Rátz Tanár Úr Életműdíj 2013

Fizika

Dr. Halász Tibor

Horváth Gábor

Dr. Halász Tibor a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban kezdte tanári pályáját, majd a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban eltöltött évei után a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola docense, majd főigazgató-helyettese volt.

A fizika népszerűsítésének elkötelezett híve, kísérletek tárháza fűződik nevéhez 50 éves pályafutása alatt.

Komoly szaktudásával példát mutatott és színvonalas, következetes oktató munkájával diákok százaival szerettette meg a fizikát. Oktatófilmek sokasága örökítette meg egyedülálló tevékenységét.

Példaértékű az a vitalitás és szakmai frissesség, ahogyan ma is végzi vállalt feladatait. Előadásokat tart nemzetközi, illetve országos Általános-, illetve Középiskolai Fizikatanári Ankétokon. Az Öveges József Országos Fizikaversenyek aktív munkatársa.

Országosan elismert munkásságát a Magyar Kultúra Napja alkalmából kapott Apáczai Csere János díjjal köszönték meg, a szakma pedig Mikola- díjjal jutalmazta.

Dr. Halász Tibornak elévülhetetlen érdemei vannak a fizikatanítás fontosságának és lehetőségeinek megőrzésében, illetve az új kerettantervek kidolgozásában és terjesztésében.

Eredményes felkészítő munkája és a fizikatanítás múlt századi megújításáért hihetetlen energiával végzett küldetése tette méltóvá a Rátz Tanár Úr Életműdíj elnyerésére.

Horváth Gábor 1977-től a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium fizika tanára, 1982-től vezetőtanár és a fizika munkaközösség vezetője.

Diákjai eredményeit tekintve magasan a legeredményesebb aktív fizika tanár hazánkban.

Tanítványai minden évben fényesen szerepelnek a legkülönbözőbb tanulmányi és tehetségkutató megmérettetéseken. 1977 óta több mint 100 tanítványa végzett az OKTV első tíz helyezettje között, közülük 11 az első helyen. 35 diákja szerzett érmet vagy dicséretet a nemzetközi fizikai diákolimpiákon, ebből heten aranyéremmel tértek haza.

Elsőrendű feladatának tekinti a természettudományos gondolkodásmód kialakítását, a természet jelenségeinek megismerhetőségére, törvényeinek tiszteletére való nevelést.

Pedagógus továbbképzések rendszeres előadója, szervezője, összefoglaló feladatgyűjtemények és példatárak szerzője, társszerzője, szerkesztője, lektora. Részt vesz a kétszintű érettségi fizika tantárgyi bizottság munkájában, és az emelt szintű érettségi vizsga javításvezetőjeként és tantárgyi bizottság elnökeként vizsgáztat.

1988-ban Kiváló Munkáért kitüntetést, 2002-ben Szilárd Leó tanári Delfin-díjat kapott, 1999-ben Ericsson-díjjal, 2002-ben Németh László-díjjal tüntették ki.

Nagyon sokat tett a fizika népszerűsítéséért, volt diákjai köréből számos ismert hazai és külföldi szakember került ki.

Munkáját egyaránt a felelősségtudat, a tudomány, a pedagógusszakma és az iskola iránti elkötelezettség jellemzi. Egész eddigi életpályája alapján méltó a Rátz Tanár Úr Életműdíj elnyerésére.

Rátz Tanár Úr Életműdíj 2013

Biológia

Dr. Lenkei Irén

Dr. Lénárd Gábor

Dr. Lenkei Irén biológia- kémia szakos tanárként végzett. Az 1960-as évektől minden, a biológia oktatás korszerűsítésére, fejlesztésére irányuló program tervezésében, a gyakorlatba történő átültetésében és tanításában aktívan részt vett.

Sokat várt el tanítványaitól, igényességre nevelt. Nem öncélú fegyelmet követelt, hanem a tudomány iránti alázatra, alkotó gondolkodásra ösztönzött mindenkit.

Külön hangsúlyt fektetett a kísérleti eljárások bemutatására, gyakoroltatására. Nem kész válaszokat adott, hanem a jelenségek felismerésére, összefüggések keresésére, az önálló gondolkodásra ösztönözte diákjait.

Biológiai oktatási kabinetet hozott létre az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Radnóti Miklós Gyakorló Iskolájában. Az ELTE Ludovika téri épületében megtervezte és irányította a Biológiai Szakmódszertani Csoport új helyén a hallgatói laboratóriumot, könyv- és médiatárat létesített.

Diákjai az átlagot messze felülmúló arányban nyertek egyetemi felvételt a biológiával kapcsolatos felsőoktatási intézményekbe.

Nyugdíjba vonulása után tanárok továbbképzésével foglalkozott.

Szaktanári tevékenységének színvonalát igazolja szép ívű pályája és fémjelzik sikeres tanítványai. Számos kiváló biológus, biokémikus, agrárszakember, gyógyszerkutató, orvos került ki a „keze alól". Embersége, személyes példaadása és magas fokú hivatástudatának méltó elismerése a Rátz Tanár Úr Életműdíj.  

Dr. Lénárd Gábor 1960-as években kezdte tanári pályáját. 1979-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Trefort Ágoston gyakorlóiskolájába került, ahol később biológus vezetőtanár, majd intézményvezető lett.

Munkáját mindig az igényesség, a saját magával szemben támasztott maximalizmus jellemezte. Tanítványainak nem csupán kimagasló szaktárgyi tudásával, hanem emberi értékrendszerével is utat mutat, sokuknak követendő példát jelent.

Lénárd Gábor sikeres biológia-tankönyvsorozata meghatározó a középiskolai biológiaoktatásban. Tankönyveiből mai napig is tanítanak, s a sok-sok új könyv között azért jelent egy stabil pontot munkássága, mert nemcsak többször átdolgozta a „kor" elvárásainak megfelelően, hanem a diákok számára érthető módon, az adott ismeretszinthez igazodva fogalmazta meg gondolatait. A Biológiai laboratóriumi vizsgálatok kiadványa ma még értékesebb kincs, hiszen már első megjelenésekor is korszakalkotó volt a problémafelvetésen alapuló vizsgálatok bevezetése. Ma is fejleszti a diákok aktivitását, kreativitását, mert nem tartalmazza direktben a kísérletek magyarázatát.

Munkásságát 2006-ban Érdemes tankönyvíró-díjjal jutalmazták.

Az 1980-as évektől évtizedeken át szervezte a biológia tanári ankétokat a Magyar Biológiai Társaság Didaktikai Szakosztályának vezetőjeként.

Tudományos, szakmai munkája, emberi tulajdonságai alapján méltó a Rátz Tanár Úr Életműdíj elnyerésére.

Rátz Tanár Úr Életműdíj 2013

Kémia

Dr. Cs. Nagy Gábor

Oláh Gábor Péter

Dr. Cs. Nagy Gábor 1969-ben kezdte középiskolai tanári pályáját a Debreceni Vegyipari Szakközépiskolában. 1973-ban a Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen tanári, majd adjunktusi beosztásban tanított kémia szakos tanárjelölteket. 1978-ban summa cum laude minősítéssel védte meg doktori disszertációját aktív tanítási-tanulási módszerek témakörben. 1978-ban egykori középiskolai tanárai hívták vissza az egyetemi katedráról a Debreceni Vegyipari Szakközépiskola tanári és igazgatói feladatainak ellátására.

Életét a tanítás, a középfokú vegyész szakképzés tartalmi és strukturális megújítása, a természettudományos oktatás megerősítésének szándéka vezette.

Egykori tanítványai közül ma többen egyetemi tanárok, kutatók, vállalatvezetők, iskolaigazgatók, vezetőtanárok.

Jelentős szerepe van a tantervfejlesztés, tananyag-kidolgozás terén elsősorban a szakközépiskolai oktatás számára.

Tevékenységét több ízben díjazták. 1978-ban Pro Universitate elismerést kapott a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 2001-ben minisztériumi „Kiváló Pedagógus" címet. 2002-ben a Richter Gedeon által adományozott „Magyar Kémia Oktatásáért-díj"-at nyerte el és 2006-ban Debrecen városa „Címzetes igazgató, főtanácsos" címmel ruházta fel.

Dr. Cs. Nagy Gábor még ma is töretlen lendülettel és munkabírással dolgozik, egész életét a kémia oktatásának szentelte, így méltó jutalma a Rátz Tanár Úr Életműdíj elnyerése.

Oláh Gábor Péter vegyész diplomája megszerzésével párhuzamosan végezte el a kémiatanári szakot. Tanulmányai befejezése után a Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskolában, majd a Patrona Hungariae Általános Iskola és Gimnáziumban helyezkedett el.

Rendszeresen hospitálnak nála kémia szakos hallgatók, valamint kémiatanárok továbbképzésében is aktív részt vállal.

Tehetséggondozó munkája a különféle csapatversenyek tekintetében rendszeres és kiemelkedő, így az általa felkészített diákok számos jó helyezést és különdíjat értek el.

Munkássága során figyelmet fordít az átlagos képességű tanulók versenyeztetésére is, és eredményei bizonyítják, hogy bíztatással és segítséggel milyen szép eredményeket lehet elérni.

Magát is folyamatosan továbbképzi, rendszeres és aktív résztvevője az ELTE Kémiai Intézetében szervezett tanártovábbképző tanfolyamoknak.

Technikusképzési tankönyv szerzője, illetve társszerzője és módszertani segédanyagok megalkotója

Több éve irányítja a katolikus iskolák kémiatanárainak munkáját, illetve magas színvonalon szervezi továbbképzésüket.

Oláh Gábor Péter nevelője, mentora és példaképe is egyben a rá bízott fiataloknak és tehetséggondozó tevékenységéért már számos díjban és kitüntetésben részesült. Munkája méltó elismerése a Rátz Tanár Úr Életműdíj odaítélése.