Több száz éves graffiti a pince falán
2 perc olvasásMit jelent a graffiti? A valóságnak a jelek világával, képi, fogalmi ábrázolással – falakon, tűzfalon, padon, vonaton, liftben, aszfalton, barlangban vagy akár a pince falán – történő megjelenítése.
Mit jelent a graffiti? A valóságnak a jelek világával, képi, fogalmi ábrázolással – falakon, tűzfalon, padon, vonaton, liftben, aszfalton, barlangban vagy akár a pince falán – történő megjelenítése.
Továbbá jelenthet rongálást, mert be kell ismerni, nem kevés bosszúságot okoz, ha például egy műemléképület homlokzatára firkálnak. Azonban kortörténeti értéknek is felfogható egy Horthyt dicsőítő felirat vagy egy börtönbeli Sztálin-portré. A régebbi időkben más volt a motiváció a graffiti készítésénél. Emlékek, érzelmek „kiírása", névjegy, de megtalálhatóak az otthonuktól távol szolgáló, harcoló katonák üzenete is.
Bakos Zoltán graffitigyűjtő mintegy harmincezer különböző témájú felvétellel rendelkezik. A fotóművész bárhol jár, fürkészve keresi a lehetséges helyeken előforduló szöveges vagy figurális firkákat, rajzokat. Téglaépületek, régi iskolák, templomok falán akár több száz éves kuriózumokat is talál.
A falfirkák dokumentálását 1977-ben kezdte, amikor Magyarországon a falfestészet még nem volt jelen. Hasonló jelenségek viszont már száz-kétszáz, sőt több ezer éve is léteztek. A száz-százhúsz éves graffitik nem ritkák nagyobb városok tégla- vagy mészkőfalú épületein.
Bakos Zoltán legrégebbi magyar vonatkozású leletére a pannonhalmi bazilika bejáratának egykori külső falán talált rá, amelyet 1578-ban egy magyar, illetve 1590-ben egy lengyel szerzetes karcolt.
A fotós a közelmúltban ismét gazdagította gyűjteményét egy közel háromszáz éves graffitival is. Tokajban Makoldi Sándor festőművész pincéjében egy 1751-ben karcolt Hosanna Filio David feliratra talált rá, amihez 1914-ben valaki még hozzáillesztette Krisztus monogramját. Ezt a monogramot találhatjuk a katakombák mozaikjain is.
Bakos Zoltán gyűjteményének eddigi legrégebbi graffitijét szintén ebben a pincében találta: „A kaszás" karcolás Makoldi Sándor és muzeológus felesége szerint 1460 körül készült.
Kovács Ágnes/Magyar Kurír