Tönkreteszi a magyar idegenforgalmat és az abból élőket a tervezett „adódeform”

Kit juttatunk még ide?2009. Július 1-jétõl adózna az üdülési csekk, adókötelessé válna minden szinten a falusi turizmus minden forintja. Már megtaptuk ez ügyben az első nemzetközi tiltakozást is…

Kit juttatunk még ide?2009. Július 1-jétõl adózna az üdülési csekk, adókötelessé válna minden szinten a falusi turizmus minden forintja. Már megtaptuk ez ügyben az első nemzetközi tiltakozást is…

Hivatalosan meg nem erősített információnk szerint a kormány július 1-jétõl adóztatná az üdülési csekket, azonban ezt először megtárgyalják az Országos Érdekegyeztető Tanács március 20-i ülésén, majd, az adózást érintő többi törvénymódosítással együtt el kell, hogy fogadja a parlament. Ha törvényre emelkedik a csekkek adóztatása, vélhetően az sem befolyásolja majd az idei szezont, hiszen június 30-ig minden cégnek alkalma nyílik még adómentesen megvásárolni a dolgozóinak szánt csekkeket. A 2010. évi belföldi turizmusra nézve viszont tragikus lehet, ha 10 milliárd forintot meghaladó kereslet tűnik el a piacról, vélelmezve, hogy a munkáltatók nem emelik majd a csekkvásárlásra szánt keretüket, hanem a munkavállalók lesznek kénytelenek beérni mintegy 30%-kal csökkentett nettó értékű csekkel.

Júliustól a falusi turizmus minden forintja adóköteles – tiltakozik a FATOSZ

Még csak január 1-jén lépett életbe az a lehetőség, hogy a falusi szállásadás mellett házi vendéglátást is nyújtók összevontan, évi 1,2 millió forintos jövedelemig élvezhetnek adómentességet. Ehhez képest jelent derült égből villámcsapást a falusi turizmus adókedvezményének tervbe vett teljes eltörlése, melyet a pénzügyminiszter az Egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részeként március 13-án nyújtott be a parlamentnek.
Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) elnöke, aki szintén csak a március 11-i kormányülést követő szóvivői tájékoztatóról szóló híradásokból értesült a fejleményekről, megdöbbenésének adott hangot. Véleménye szerint a kormány javaslata nem fogja elérni a célját, legfeljebb a feketegazdaságba taszítja a területet, ám mindenképp negatív hatással lesz a belföldi turizmus fogadókapacitásaiban jelentős szerepet játszó falusi turizmus utóbbi években tapasztalható fellendülésére.
A falusi turizmusban tevékenykedők ugyanis jellemzően nem vállalkozások, hanem magánszemélyek, akik – gyakran hátrányos helyzetű térségekben – jobbára jövedelemkiegészítésként, vagy épp egyedüli megélhetési forrásként foglalkoznak vendégfogadással. Adóbevételi vonzata az intézkedésnek tehát igen csekély, annál nagyobb viszont a társadalmi kára. Különösen rossz az intézkedés üzenete most, amikor a kormányzat több fórumon is kiemelt célként jelölte meg a falusi turizmus fejlesztését, pont a vidék foglalkoztatási gondjainak megoldásában játszott potenciális szerepe miatt. Éppen ezért a 7000 hazai falusi vendégfogadóból 1800-at tömörítő FATOSZ minden fórumot megragad ahhoz, hogy tiltakozását fejezze ki az intézkedés bevezetése ellen.

A UNWTO ellenzi az adóemelést

A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) által a berlini ITB-n tartott kerekasztal megbeszélésen természetesen nem a magyarországi helyzet volt a téma, hanem a globális gazdasági válság hatása a turizmusra, mégis, az ott elhangzottak rímeltek a mi viszonyainkra. A kerekasztalon résztvevő Niklai Ákos szerkesztőségünknek elmondta, hogy Taleb Rifai, a UNWTO ügyvezető főtitkára elsősorban nem a szakmát, hanem a kormányokat szólította meg. Hangoztatta: a turizmus még a jelen helyzetben is húzni tudja a gazdaságot, de csak akkor, ha a kormányok nem terhelik újabb adókkal. A főtitkár kiemelte azt is, hogy a nehéz pénzügyi helyzet ellenére nem csökkenteni, hanem növelni kell a marketingre fordított összegeket. Végül, de nem utolsó sorban kiemelte a PPP konstrukciók, azaz a magánszektor és a közösségi források közös beruházásainak, fejlesztéseinek jelentőségét.

(Turizmus Panorama Bulletin)