Totális baloldali homokozó

Botrány összekeverni ezer év befogadott és letelepedett kisebbségeit a mai, napi több ezer menekülttel. Erre csak a baloldal képes.

Botrány összekeverni ezer év befogadott és letelepedett kisebbségeit a mai, napi több ezer menekülttel. Erre csak a baloldal képes.

Rohan az idő. Éppen tíz éve mondta a magyar miniszterelnök, aki akkor még nem volt miniszterelnök, hanem ellenzéki politikus, Tusnádfürdőn, hogy amikor a baloldal erre időnként lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére. Aztán utalt 19-re, 45 utánra, 56-ra, meg 2004-es december 5-ére. (A 2006-os rendőri brutalitásra, a szemkilövésekre csak azért nem, mert akkor még annak a gyalázatnak előtte voltunk.)

Lett is persze nagy ribillió. Csattogtak a baloldali billentyűzetek, mindenki őrjöngött és jó szokás szerint osztotta az észt. A nagy történész, Lendvai Ildikó odáig ment, hogy felszólította Orbán Viktort, kérjen bocsánatot és vonja vissza a magyar baloldal nemzetellenességére vonatkozó állításait. Mert ezek szerinte durva és gyáva mondatok, mert megkérdőjelezik a fél ország hazafiságát. Szóval azt mondta, hogy durva és gyáva mondatok. Jó.

Tíz év távlatából sem értem a baloldali őrjöngők kitöréseit, a nagy népszavás és népszabadságos történészek kirohanásait. Ma is azt mondom, 19-ben nem a Rózsafűzér Társulat, hanem Szamuely és bandája vitte a prímet. Ma is azt mondom, 45 után a baloldal és Rákosiék tették tönkre az országot, ma is azt mondom, hogy 56 után a baloldal tette béklyóba nagy szovjet segítséggel szép hazámat. Miért kell ezen őrjöngeni meg bocsánatkérést követelni? Hogy aztán ne is beszéljünk a kádári puha diktatúráról, meg a rendszerváltásról. Amikor a baloldal újra hatalomra kerülhetett és fickándozhatott. Tette is. Hornék alatt mindent eladtak, ami mozgott, sőt, azt is, ami nem. Gyurcsányék alatt előbb megtagadták a nemzetet, a határon túli magyarok millióit, majd 56 fél évszázados évfordulóján utcai harcokkal, izraeli vízágyúkkal és éleslövészettel fejezték ki empátiájukat, szolidaritásukat és egyetértésüket a békésen ünneplő magyar néppel.

Rohan az idő. A magyar miniszterelnök – megint Tusnádfürdőn –  tavaly az illiberális demokráciáról beszélt, ebből is lett ma sem szűnő nagy ribillió. Olyannyira, hogy még máig is tart, többek között a világ legbefolyásosabb asszonya, Angela sem érti, nem ment le a torkán. Ehhez képest smafu, hogy a lánglelkű német sajtóban, a Die Weltben jelent meg például egy intellektuális reagálás. A német liberális lap szerint Orbán Viktor gondolatai annyira illenek a nyugati értékrendhez, mint egy krumpli a tulipánföldhöz. Jó.

Most akkor gyorsan elhagyjuk a tulipánföldeket meg a krumplikat, mert rohan az idő.

És újabb fontos mondat hangzott el a nemrég a kormányfő részéről, miszerint Magyarország nem multikulturális. Hát ebből is lett nagy ribillió, még nagyobb is, máig tartó. Ezek lényege, hogy a miniszterelnöknek fogalma sincs a magyar történelemről, melynek folyamatait minden firkász, minden szerkesztő, minden áltörténész jobban tudja.

Jelent meg néhány cikk, amelyekben józanságot, történelmi hitelességet és realitást igényeltek a szerzők, de úgy tűnik, mindhiába. Az összes baloldali billentyűzet naponta máig ontja ökörségeit.

Olvasták ezek a szerencsétlenek Szűcs Jenő: Nemzet és történelem című könyvét? Nem olvasták. Olvasták ezek a szerencsétlenek Ács Zoltán könyvét a nemzetiségekről? Nem olvasták. Ezek csak vagdalkoznak. Tudják, mi a kisebbség? Nem tudják. Tudják, mi az etnikum, nem tudják. Tudják, hogy a nemzetiség alkotójegyei a szakirodalom szerint legalább az önálló nyelv, az önálló államalakulat és a vallási, kulturális különbözőség? Nem tudják. Tudják, mi a különbség a nemzetiség és az etnikum között, tudják, mi a különbség az asszimiláció és a disszimiláció között, tudják, mi az akkulturáció? Persze, hogy nem tudják, csak vagdalkoznak. Tudják a fogalmat, hogy mit jelent az, hogy multikulturális? Dehogy. Berlin az, London és Barcelona jelen állapotában az, de Magyarország nem az.

Hogy semmiről sincs fogalmuk, azt két eset bizonyítja.

Az egyik egy hírportál, amely harsogó címével is jelzi (Akadémiai kutatók leckéztetik Orbánt, Deutschot), mennyire ért a témához. Azt írja, a kisebbségkutatással foglalkozó szakemberek aggodalommal követik, hogy az utóbbi hónapokban felerősödött a kisebbségi csoportokat megbélyegző, az ország kulturális sokszínűségét tagadó politikai beszédmód. A kutatók azt állítják, hogy kulturális sokszínűség Magyarországon tény. A magyar népesség közel tíz százalékát etnikai és kulturális kisebbségek alkotják.

Oda ne rohanjunk. Amit mondanak ezek az okos akadémikusok, azt mi is tudtuk. Az viszont különös, hogy a miniszterelnök szavait állítólag megleckéztetők közül egyetlen nevet, egyetlen akadémiai hatalmasság nevét nem említi a nagyszerű és brilliáns hír24.hu, így aztán teljességgel hiteles a cikk. Legalábbis szakmailag.

 A másik a szintén intellektuális magasságairól híres Demokratikus Koalíció, akik odáig vetemedtek, hogy kinyilvánították az egész elnökség etnikai felmenőit, ki sváb, ki szerb, ki zsidó, ki román vagy szlovák. Nagy teljesítmény, de minek és kinek?

Trianon előtt tizennégy nemzetiség élt Nagy-Magyarországon. Innen visszamenni Szent Istvánig nem csupán fölösleges politikai hiba, hanem szakmai tévedés és botrány.

De ugyanúgy botrány összekeverni ezer év befogadott és letelepedett kisebbségeit a mai, napi több ezer menekülttel. Úgy tűnik, erre csak a baloldal képes.

Nem látják, vagy nem akarják látni, hogy csak a hazánkba érkező napi félezer, nyelvet nem beszélő, szakmát nem tudó szerencsétlen nemcsak hazánkat, hanem Európát és így a világot is veszélyezteti? Nem látják.

Helyette puffogtatják az ateisták hiteltelen és állandó érveit, humanizmus, kereszténység, befogadás. Mindjárt ellágyulunk.

Biszkut felmentő hatalmasságok, ebből sokunknak elege van.

(szék)

Az eredeti megjelent: 2015. június 4. 10:14

http://www.gondola.hu/cikkek/96664-Totalis_baloldali_homokozo.html