Tovább csökkenti az ingatlanhitelek kockázatait az MNB

 Az MNB által az ingatlanokkal összefüggő kockázatok kezeléséről kiadott friss ajánlás egyebek közt az értékbecslőkkel, az értékbecslések tartalmával és a piaci érték meghatározásának módszertanával kapcsolatban ad iránymutatást a pénzügyi intézményeknek. Két további új ajánlás a magas arányú nem teljesítő hitelekkel, valamint a projekthitelek értékelésével kapcsolatos kockázatok kezelésére fogalmaz meg rendelkezéseket.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több ajánlásból és egy rendeletből álló mikroprudenciális szabályozói csomagja részeként három új ajánlást bocsátott ki az ingatlanértékeléssel, a hitelintézetek, illetve részben egyéb pénzügyi intézmények magas arányú nem teljesítő hiteleivel (NPL), illetve a projekthitelek értékelésével kapcsolatos kockázatok kezelésére.

A pénzügyi szervezetek számára kiadott ingatlanokkal összefüggő kockázatok kezeléséről szóló ajánlás leghangsúlyosabb elemeit az értékbecslőkkel, az értékbecslések tartalmával és a piaci érték meghatározásának módszertanával kapcsolatos elemek adják.

A kezelni kívánt kockázat gyökere, hogy a piac szereplőinél minimalizálni szükséges annak esélyét, hogy– akár már a fedezetbe való befogadáskor – az ingatlanok nyilvántartott és valós piaci értéke eltérjen.

A 2018. július 1-jétől alkalmazandó ajánlás ennek érdekében rögzíti az ingatlanértékelés kapcsán a pénzügyi intézményektől elvárt belső szabályozásokat (és az azokhoz alkalmazandó értékeket). Az értékbecslőkkel szemben – az általános elvárásokon felül – részletes szakmai és etikai követelményeket is megfogalmazott a jegybank, ezáltal egyértelműsítve, hogy egy pénzügyi szervezet számára ki készíthet értékbecslést.

 Az ajánlás – amelynek kiadása előtt az MNB 13 pénzügyi intézménynél fedezetértékelési felmérést is végzett – részletezi az értékbecslési módszerekkel, módszertanokkal kapcsolatos alapvető elvásárokat. Meghatározza az értékelés aktualizálása és felülvizsgálata, illetve a teljeskörű értékbecslés fogalmait, illetve kitér a jövedelemtermelő ingatlanok (ahol az ingatlan nem csak fedezet, de a hitel visszafizetésének forrása is) piaci értékmeghatározásának speciális szempontjaira is.

Az MNB ajánlása nyomán a pénzügyi intézményen belül és a piaci szereplők közt is összehasonlíthatóbbá válnak az értékbecslések, javulhat azok minősége és megbízhatósága, javulhat felügyeleti ellenőrizhetőségük, s természetesen csökken az ingatlanokkal összefüggő kockázatuk is. A szabályozó dokumentum kiadása előtt a jegybank hatékony egyeztetéseket folytatott annak szempontjairól a Magyar Bankszövetséggel, a Nemzetközi Ingatlanszakértői Szervezettel (RICS, Royal Institution of Chartered Surveyors), a Magyar Ingatlanszövetséggel (MAISZ), az Ingatlanfejlesztői Kerekasztallal (IFK), a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségével (BAMOSZ), illetve a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségével (MAKISZ).

A jegybank a hitelintézetek számára – a magas nem teljesítő állománnyal rendelkező vagy emiatt veszélyeztetett piaci szereplők számára NPL-stratégia és végrehajtási terv kidolgozását is előíró – NPL-ajánlást is megjelentett.

Az előbbi két ajánláson kívül az MNB szintén hitelintézeteknek szóló új projektértékelési ajánlása egyebek közt kezdeményezi a teljesítő ingatlanfinanszírozási projekthitelek speciális mutatószámok alapján történő figyelemmel kísérését, a már nem teljesítő állománynál pedig a megfelelő értékvesztési szint fokozatos megképzését. A jegybank e friss szabályozói dokumentumai a már korábban hatályba lépett hitelkockázati ajánláshoz, s a nemrég módosított 39/2016. sz. MNB-rendelet elvárásaihoz is kötődnek.