Új jelszóval operál a kockázati tőkepiac állami szereplője: multiplikáció

A munkahelyteremtést és a tovagyűrűző, multiplikatív hatásokat preferálja majd a júniusban indult Széchenyi Tőkebefektetési Alap

 

A munkahelyteremtést és a tovagyűrűző, multiplikatív hatásokat preferálja majd a júniusban indult Széchenyi Tőkebefektetési Alap

  A kisvállalatok tömeges munkahely-teremtését és földrajzi, illetve iparági működési területükre gyakorolt pozitív hatásaik maximalizálását tűzte ki célul a nemrég indult Széchenyi Tőkebefektetési Alap. Az alap kezelője a napokban tartott iránymutatást a regionális fejlesztési ügynökségeknek, ahova az érdeklődők első hullámait őszre várják megérkezni.

Új munkahelyek igazán nagy tömegben leginkább csak állami támogatással létesültek eddig, többnyire külföldi tőkebefektetések révén. A nem támogatottan létrejövő állások száma egyelőre nagyon visszafogottan alakul 2011-ben is, a havonta létesített mintegy 50 ezer állásból havi átlagban 14 ezret sorol ide az MNB júniusi inflációs jelentéséből.  Ugyanakkor a foglalkoztatottak 70 százalékának munkát adó mikro-, kis és középvállalkozások finanszírozási gondjai a meglévő állások megtartását is veszélyeztetik.

 

A kis- és középvállalatok helyzetbehozását ígérik

A probléma enyhítését célozta meg az Új Széchenyi Terv nemrég elindult tőkebefektetési ága, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap, amely 14 milliárd forint EU forrásból gazdálkodik, s az ország egész területén, hét régió vállalkozásaiba fektetne be, mérlegelve a vállalkozások adott térségben betöltött szerepét, fejlődésére gyakorolt multiplikatív hatásait. A befektetésekkel egyúttal hozzájárul azoknak a vállalkozásoknak a technológiai fejlődéséhez is, amelyek nem jutnak finanszírozáshoz a hitelpiacon, a pályázati lehetőségeket nem tudják kihasználni a meglévő kormányzati programokból, illetve a más befektetési célok mentén operáló magántőkéből.

Az alap tevékenységével betöltené azt a piaci rést, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek 2011 elején készült tanulmány is rögzített. Eszerint hiányzik a néhány éve működő, helyi szinten jelentős foglalkoztatónak számító, korlátozott tulajdonosi – például családi – körben lévő vállalkozások további fejlődését segítő tőketámogatás, mert vagy nagyon magas a tőkebefektetők hozamelvárása, vagy a vállalkozás nem rendelkezik megfelelő fedezettel a forrásbevonásra. A növekedni akaró, ambiciózus kkv-k tőkeoldali erősítésére azért is sürgető szükség van, mert a bankok hitelezési aktivitása jelentősen csökkent, a kkv-k hitelállománya a válság előtti 4000 milliárdról tavaly év végére 3000 milliárdra zsugorodott.

 

A KKV-knek nyújtott friss tőke is végigfut a gazdaságon

„Amiképpen a multinacionális cégek munkahelyteremtést és technológiai inputot ígérő zöldmezős beruházásaihoz ad jelentős támogatást az állam, úgy kívánunk mi tőkeoldali szerepvállalással felpörgetni már működő kisvállalkozásokat is, ha ezzel  munkahelyek teremthetők, vagy biztosítható egy vertikum életképessége, egy régió megélhetése, jövőképe." – mondta Csuhaj V. Imre a Széchenyi Tőkebefektetési Alap elnöke a regionális fejlesztési ügynökségeknek tartott tájékoztatáson.

Az alaphoz legalább két éve működő vállalkozások pályázhatnak, olyanok, amelyek az elmúlt két évben átlagosan legalább 25 főt foglalkoztattak. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap legfeljebb 49 százalékos átmeneti tulajdonrészt szerez, tehát nem akadályozza, hogy egy vállalkozás családi tulajdonban maradjon, és hosszú távú jövőképének megerősödése után ismét saját lábon érvényesüljön.  A partnerségre a hosszútávra tervező, konzervatív, de stabil növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások számíthatnak, a tervek szerint 2015 végéig mintegy 150 vállalkozásba fektetne az alap tőkét. Az erre alkalmas vállalkozások becsatornázásában nagy szerep hárul a regionális fejlesztési ügynökségekre, de a Széchenyi Tőkebefektetési Alap kezelője internetes és direkt toborzást is tervez, illetve szakmai konferenciákon és országos roadshow-n kíván bemutatkozni.

Nem versenytárs, hanem állami katalizátor

Ma mintegy 25 ezer öt évesnél fiatalabb vállalkozás van Magyarországon, s  80 ezer az 5-10 éve működők száma.  A privát kockázati tőke számára ezek a vállalkozások nem jelentenek elsődleges célcsoportot, a Széchenyi Tőkealap viszont őket is keresi.

A magánbefektetők elsősorban új vállalkozások innovatív ötleteinek megvalósításába szállnak be, egy vállalkozásban 30-60 százalékos tulajdonrészt is szereznek, és nem titkoltan a jelentős növekedési potenciál vonzza őket. A minimum elvárás lehet akár az is, hogy a cég értéke 3-4 éven belül 5-10-szeresére nőjön. Ha viszont nem teljesülnek a nagyratörő tervek és egy vállalkozás szimplán csak sikeres és értéke évente „csupán" 10-30 százalékkal nő akkor az ilyen befektetői angyalok nem megfelelő partnerei a kisvállalkozásoknak. A Széchenyi Tőkebefektetési Alapnak célja az is, hogy áthidalja a bizonytalanság időszakát, és ha igény mutatkozik rá, akkor egyengesse a vállalkozások útját a piaci alapú kockázati tőkebevonás irányába.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.