Új lehetőség a szívinfarktus és a szélütés kezelésében – Magyar kutatók ígéretes eredményei
3 perc olvasás
A brit The Telegraph 2011. április 18 -án angol kutatók szenzációs eredményeiről számol be, minden idők legjelentősebb áttörésének nevezve azt a szívinfarktus és a szélütés kezelésében. Ezt a lehetőséget más, magyar kutatók munkája alapján már szabadalmaztatott eszközökkel is ki lehetne aknázni, s a megoldás kulcsa a kezünkben van.
A brit The Telegraph 2011. április 18 -án angol kutatók szenzációs eredményeiről számol be, minden idők legjelentősebb áttörésének nevezve azt a szívinfarktus és a szélütés kezelésében. Ezt a lehetőséget más, magyar kutatók munkája alapján már szabadalmaztatott eszközökkel is ki lehetne aknázni, s a megoldás kulcsa a kezünkben van.
Infarktus során az erek elzáródása miatt a szövetek vérellátása átmenetileg szünetel. A normális keringés helyreállása után nagymértékű sejtpusztulás következik be. Ennek az oka az, hogy az infarktusban érintett sejteket immunrendszerünk megtámadja és gyulladásos folyamat által megsemmisíti. Ebben a folyamatban immunrendszerünk fehérjemolekulái vesznek részt, amelyeket az MTA Enzimológiai Intézetében évek óta sikeresen kutatnak Závodszky Péter és Gál Péter kutatócsoportjában.
Nemrégiben, Pál Gábor az ELTE Biokémiai Tanszék docense metodikai újítással csatlakozott a munkához. A közelmúltban nagy áttörés született: előállították az első olyan molekulákat, amelyek az emberi vérben szelektív módon gátolják, az infarktust követő sejtpusztulásért felelős enzimeket. Ezek olyan gyógyszerek kiinduló anyagai lehetnek, amelyek a ma ismert lehetőségeknél sokkal hatékonyabb védelmet nyújthatnak az infarktus káros következményei ellen. A kutatásokat eddig az OTKA és az NKTH finanszírozta. Az utolsó 15 hónapban a pályázati források elapadtak, nehézségekbe ütközik a kutatások folytatása, kérdésessé vált a szabadalmak fenntartása is. Az angol csoport monoklonális antitesteket állított elő, amelyek célzottan kötődnek a MASP-2 enzimhez. A magyar kutatók egy ennél innovatívabb módszerrel fejlesztettek nem-antitest alapú gátlószereket, és eközben felfedezték, hogy egy másik rokon enzim, az MASP-1, még hatékonyabb terápiás célpont lehet.
A magyar kutatók kezében van tehát a hatékony gátlószer, mind a MASP-1 és MASP-2 ellen, míg az angolok csak a MASP-2-t képesek gátolni, antitesttel. A célpontok kiválasztásában, és a gátlómolekulák fejlesztése terén, magyar előny mutatkozik, de az angolok előnyre tettek szert az állatkísérletekkel. Félő, hogy a forráshiány miatt, a hazai kutatások leállnak, a szabadalmak elvesznek, kárba vész a befektetett pénz és sok év ígéretes munkája. A pályázati pénzek napokban megindított kifizetése remélhetően hozzásegíti a magyar kutatókat a munka folytatásához, és ahhoz, hogy ne szalasszunk el egy világsikert.
