Új törvényi szabályozás a kamarai tagságról
4 perc olvasás
2011 március 7-én az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítást. Ezzel a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága és a szakmai kamarák közötti hosszas egyeztetési és jogszabály-előkészítési folyamat zárult le, amelynek eredményeként a törvényalkotó megerősítette a kamarai jogköröket, helyreállította az egészségügyi dolgozókra vonatkozó etikai felelősségi rendszer működőképességét, és hatékonyabbá tette az érdekképviseleti munkát mindhárom szakmai kamara – a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Gyógyszerész Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara – tekintetében.
2011 március 7-én az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítást. Ezzel a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága és a szakmai kamarák közötti hosszas egyeztetési és jogszabály-előkészítési folyamat zárult le, amelynek eredményeként a törvényalkotó megerősítette a kamarai jogköröket, helyreállította az egészségügyi dolgozókra vonatkozó etikai felelősségi rendszer működőképességét, és hatékonyabbá tette az érdekképviseleti munkát mindhárom szakmai kamara – a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Gyógyszerész Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara – tekintetében.
Mint ismeretes, az előző kormányzat megosztottá tette a szakmát a kamarai tagság önkéntessé tételével. A 2007-ben hatályba lépett szabályozás megtépázta a kamarák tekintélyét és számos működési zavarhoz vezetett, különösen a szakmai etikai felelősségi rendszer működésképtelenné tétele és a kamarák szolgáltató, szakmai támogató szerepkörének visszaszorulása járt negatív következményekkel.
Az új ágazati szabályozás alapján – a kamarák javaslatainak figyelembevételével – ismét teljes körűen kötelezővé válik a kamarai tagság. Az elfogadott törvény alapján 2011. június 1-jétől nem végezhet egészségügyi tevékenységet az, aki nem tagja a szakterületén működő kamarának. A szabályozás másik fontos eleme, hogy az egészségügyi dolgozókat érintő etikai felelősségre vonás minden esetben a szakmai kamaráknál működő etikai bizottságokhoz kerül vissza.
A törvény meghatározza a kamarai éves tagdíj legmagasabb mértékét is, ami a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara esetében a kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum egyhavi összegének 18 százaléka, a Magyar Gyógyszerészi Kamaránál a személyi joggal rendelkező gyógyszerész kamarai tagok tekintetében a 60, másoknál a 30 százaléka, a Magyar Orvosi Kamarában pedig ugyancsak 30 százalék. A tagdíj pontos összegét a kamarák alapszabályában az országos küldöttközgyűlés állapítja meg.
A kamarai tagsággal jelenleg nem rendelkező egészségügyi dolgozóknak 2011. május 31-éig van lehetőségük arra, hogy kérjék felvételüket a szakmájuk szerint illetékes kamarába. A határidő betartása különösen fontos, mert aki a kérelmet határidőben benyújtja, az 2011. június 1-jétől is – a tagfelvételi határozat meghozatalának időpontjától függetlenül – jogszerűen dolgozhat a szakmájában.
A kibővült tagság körében soron kívüli kamarai választások lesznek, amelynek alapján új országos küldöttközgyűlést kell tartani. A szakmai kamaráknak 2011. június és szeptember között új kamarai alapszabályt kell elfogadniuk, emellett legkésőbb 2011. október 31-ig új etikai kódexüket is meg kell alkotniuk.
A NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának meggyőződése, hogy a szakmai kamarák, mint hivatásrendi köztestületek tekintélyének helyreállítása – ennek keretében különösen az egészségügyi dolgozók fokozott bevonása a döntéshozatali folyamatokba – jelentősen hozzájárul a szakma megbecsülésének helyreállításához.
