Újabb szigorítás vár a társasházakra
Sokat spórolhatnak a lakóközösségek, ha már most felkészülnek az új épületenergetikai követelményekre.
Sokat spórolhatnak a lakóközösségek, ha már most felkészülnek az új épületenergetikai követelményekre.
2018. január 1-jétől újabb épületenergetikai szigorítás vár a felújítási munkálatokba kezdő társasházakra. A különböző épületelemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó új, szigorúbb követelmények jelenleg még csak az uniós, illetve a központi költségvetési forrásokból finanszírozott felújításokra vonatkoznak, ám két év múlva már minden társasházi felújítás esetében az új előírásoknak kell megfelelni. A szigorodó kritériumok teljesítése ugyanakkor nem csupán kötelezettséget jelent a lakóközösségeknek, hanem lehetőséget is biztosít számukra a rezsiköltségek jelentős és hosszú távú csökkentésére – emelik ki a Házfórum.hu társasházszakmai fórum és a Társasházi Háztartás szaklap szakértői.
A lakóépületek energiahatékonyságára vonatkozó kritériumok szigorításának első szakasza már folyamatban van, a felújításban gondolkodó társasházaknak és lakásszövetkezeteknek pedig érdemes már most felkészülniük a két éven belül esedékes második lépésre is. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V.24.) TNM rendelet és az Energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény ugyanis két lépcsőben szigorítja a hazai épületenergetikai előírásokat: az új, korábbinál szigorúbb határértékeknek 2017. december 31-ig csak az uniós és állami forrásból történő felújítások esetében kell megfelelni. Azonban a 2018. január 1-jével kezdődő második szakaszban már minden energetikai korszerűsítésbe belevágó hazai társasháznak teljesíteni kell az új előírásokat. 2020. december 31-ét követően pedig minden új építésű épületnek meg kell felelnie az úgynevezett „közel nulla energiaigény" kritériumának.
A legfontosabb változás az úgynevezett hőátbocsátási tényező csökkentése, amelynek célja, hogy az épületekben felhasznált hő minél kisebb része jusson az épülethatároló szerkezeteken (falak, tető, ablakok, stb.) keresztül a kinti környezetbe. Az új előírások a korábbinál vastagabb és jobb minőségű szigetelések alkalmazásával teljesíthetőek. Ezzel nagymértékben csökkenthető a lakások és házak hőfogyasztása, ami egyúttal számottevő költségmegtakarítást is eredményez a háztartások számára.
„Tekintve, hogy a források előteremtése és a lakóközösséggel történő egyeztetések milyen összetett feladatot jelentenek a társasházak és lakásszövetkezetek számára, érdemes mielőbb megkezdeni a tervezést és a szükséges összegek elkülönítését. Annál is fontosabb feladat ez a közös képviselők, intéző bizottságok és lakóközösségek számára, mert a felújítások eredményeképpen a rezsiköltségek akár a felével is csökkenthetőek. Így végeredményben a társasházakban élők rendszeres havi kiadásai jelentősen mérséklődhetnek" – hangsúlyozta a Házfórum.hu társasházszakmai fórum vezető szakértője.
Sárvári Marcell mindehhez hozzátette: „Régiós összehasonlításban Magyarország ma még jelentős elmaradásban van az épületállomány épületenergetikai hatékonyságát tekintve. Ezt tükrözi az a tény is, hogy Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban már 2008 óta érvényben vannak azok a követelmények, amelyek Magyarországon csak 2018-tól lesznek hatályban".
A meglévő épületállomány energetikai állapotának javítása kapcsán a legkritikusabb kérdés természetesen az anyagi források biztosítása, amelyekből a társasházak és lakásszövetkezetek finanszírozni tudják a felújításokat. Ahogy arra Meichl Mátyás, a Társasházi Háztartás szaklap főszerkesztője felhívja a figyelmet: „a korszerűsítési munkálatok finanszírozhatóságát segítik a különféle műszaki vizsgálatok és felújítások elvégzésére elkülönített felújítási alapok. A felújítási alap képzése ugyan nem kötelező, de azon túl, hogy egy lakóházban mindig van mit korszerűsíteni, azért is ajánlott, mert számos pályázati kiírásban követelményként jelenik meg, akárcsak az energiatanúsítvány megléte."
A felújítási alapban összegyűlt források jó szolgálatot tehetnek a banki és pályázati konstrukciókban megkövetelt önrész előteremtéséhez is. A nagyobb munkálatoknál kiemelt szerepet kapnak a különböző uniós, állami és egyéb pályázatok. Erre jó példát mutatnak a Klímabarát Otthon, az Otthon Melege program keretében kiírt korábbi pályázatok, valamint – kisebb volumenű fejlesztések esetén – az OTP Bank által minden évben kiírt Társasházi Pályázat is. Emellett a társasházak is igénybe vehetik a felújításra is fordítható, támogatott kamatozású lakástakarék-pénztári konstrukciókat.
Táblázat: Hőátbocsátásitényező-követelmények
(Hőátbocsátásitényező-követelmények) |
Magyarország |
Magyarország |
Ausztria 2008. |
Szlovákia 2008. |
Szlovénia 2008. |
Csehország 2008. |
Homlokzati fal |
0,45 |
0,24 |
0,35 |
0,32 |
0,28 |
0,30/0,38 |
Lapostető |
0,25 |
0,17 |
0,20 |
0,20 |
0,20 |
0,24/0,30 |
Padlásfödém |
0,30 |
0,17 |
0,20 |
0,25 |
0,20 |
0,24/0,30 |
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek |
0,25 |
0,17 |
0,20 |
0,32 |
0,20 |
0,24/0,30 |
Üvegezés |
– |
1,00 |
– |
– |
1,10 |
– |
Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró |
1,60 |
1,15 |
1,40 |
1,70 |
1,30 |
1,30 |
Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró |
2,00 |
1,40 |
1,70 |
1,70 |
1,30 |
1,30 |
forrás: ÉMI (2014.)
A Házfórum.hu társasházszakmai fórum a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintő ügyek teljes spektrumát lefedő online információs platform. A 2012. márciusában elindult, a www.hazforum.hu címen elérhető szakportál célja, hogy naprakész elméleti és gyakorlati információkkal, ötletekkel és tanácsokkal lássa el a társasházi közös képviselőket, valamint a lakóközösségek tagjait a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintő műszaki, ügyviteli, jogi és pénzügyi kérdésekben. Tartalomfókuszú anyagaival, hírlevél- és tanácsadási szolgáltatásával, valamint szakmai partnerkapcsolataival a Házfórum.hu a hazai társasházi lakóközösségek egyik elsődleges információforrása, amit jól mutat az oldal folyamatosan növekvő, ma már 170 ezer főt meghaladó olvasótábora is.