ÚJABB TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOKAT KEZDEMÉNYEZ A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA AZ AGRÁRIUM VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
5 perc olvasás
Az agrárium helyzetének javítása érdekében több törvény módosítását kezdeményezte Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A több törvényt érintő módosítások közös vonása, hogy az adminisztrációs terhek csökkentésével illetve kedvezmények biztosításával, továbbá a rendezett piaci kapcsolatok ösztönzésével a gazdálkodók versenyképességét segítik.
A vízgazdálkodásról szóló törvény esetében a módosítás a termelők által használt öntözővíz utáni vízkészletjárulékot érinti, az uniós versenytársakkal szemben lemaradásban lévő gazdálkodóink felzárkóztatása érdekében. A módosítás elsősorban a halgazdálkodást és rizstermesztést folytatók helyzetét javítaná, valamint újszerű megoldással – a hektár alapú kedvezményes vízhasználat bevezetésével – az öntözött területek bővítését is eredményezheti.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosítása önálló vadászati jog esetében pontosítaná a bérvadászat fogalmát, kimondva, hogy írásban, ellenérték megjelölésével kell arról megállapodni, egyúttal kiterjeszti a bérvadászat lehetőségét a vadásztársaságok számára is. Ezekkel a bérvadászat lényegi eleme – a gyakorlattal megegyezően – törvényi szinten is rögzítésre kerülnének. Ezen kívül a javaslat lehetőséget biztosítana a hivatásos vadászok számára az éjjellátó keresőtávcső használatára, hiszen az elmúlt években jelentősen megnövekedett vadkár csökkentése érdekében szükséges a vadászat intenzitását növelni, időtartamát kiterjeszteni. Az éjjellátó céltávcső használatának tilalmát a módosítás nem érinti, azokat továbbra sem lehetne használni. A tervezet kiterjesztené a tájegységi fővadász feladatköreit is, kimondva, hogy a vadászatra jogosultak vadgazdálkodási üzemtervének elkészítésében közre kell működniük.
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény lehetőséget biztosít a Vidékfejlesztési Program keretében megvalósítandó országos jégkármegelőző rendszert működtetésének finanszírozására a nemzetgazdaságban okozott jégesőkárok megelőzése, valamint a jégesőkárok enyhítésére. A Vidékfejlesztési Program keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyerte el a pályázati jogosultságot a rendszer kiépítésére, így szükséges ennek törvényi szintű rögzítése is, mint agrárkamarai közfeladat.
A termőföld védelméről szóló törvény módosítása a kis teljesítményű, napenergia alapú erőművek átlagosnál gyengébb minőségű földeken való létesítését kedvezményezi azáltal, hogy ebben az esetben nem kell talajvédelmi vizsgálatot lefolytatni. A javaslat értelmében az öntözési célú létesítmények létesítése és üzemeltetése esetén mentesülnének az érintettek az engedélyezés alól.
Egyúttal a NAK által 2018. május 1-re kiépítendő országos jégkármérséklő rendszer létrehozásához igénybe vett, megközelítőleg 2 m2-es területek mentesítése sem lenne engedélyhez kötött a tervezet alapján. Ezek mellett a földvédelmi járulékfizetési kötelezettség is megszűnne a fenti tevékenységek esetén, a bürokráciacsökkentés jegyében.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosítása az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel való összhang megteremtése mellett egyértelművé teszi, hogy az erdőtörvény módosított rendelkezéseit a folyamatban levő körzeti erdőtervezésekre is alkalmazni kell. Így egyértelművé válik, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység folytatását könnyítő korábban elfogadott új törvényi rendelkezések alkalmazásának nem akadályai az azokkal ellentétes rendelkezéseket tartalmazó körzeti erdőtervek. A javaslat azt is rögzíti, hogy a körzeti erdőterveket az új törvényi rendelkezésekkel folyamatosan összhangba kell hozni.
A mezőgazdasági termékpiacok felvásárlói oldalán tapasztalható egyre erősödő koncentráció és erőfölény egyik gyakori jelensége a felvásárolt termékek ellenértékének késedelmes kifizetése, illetve a gyorsan romló termékek fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési idején túli reklamációk, melyek jelentős károkat okoznak a termelőknek. A javaslat ebből kifolyólag egyrészt a mezőgazdasági termelők mint beszállítók számára jelent kedvezményt azáltal, hogy fizetési késedelem esetén a késedelmi kamat 20 százalékos mértéke kellő visszatartó erőt fejt ki. Másrészt kimondja, hogy a friss vagy gyorsan romló áru esetén a minőségi kifogás a felek között létrejött szerződésben meghatározott fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési időn belül emelhető, vagy ennek hiányában a minősítést az áru átvételekor lehet érvényesíteni, azt követően erre hivatkozni ne lehessen.
Fentiek mellett a tervezet számos további módosító javaslatot tartalmaz az agrárium helyzetének javítására.
