Unortodox kártyajáték

Nem szokásom dicsekedni, de most muszáj. Feltaláltam az unortodox kártyajátékot, amelyben nincsenek vesztesek. A dolog úgy kezdődött, hogy a minap két esetben is hallottam valamit az esti híradóban. Kártyázás közben a partnerek összevesztek. Tettlegességre került sor, amely életveszélyes késeléssel végződött. Ezt nem hagyhattam szó nélkül, ezért találtam fel egy új kártyajátékot.

Nem szokásom dicsekedni, de most muszáj. Feltaláltam az unortodox kártyajátékot, amelyben nincsenek vesztesek. A dolog úgy kezdődött, hogy a minap két esetben is hallottam valamit az esti híradóban. Kártyázás közben a partnerek összevesztek. Tettlegességre került sor, amely életveszélyes késeléssel végződött. Ezt nem hagyhattam szó nélkül, ezért találtam fel egy új kártyajátékot.

   Természetesen magyar kártyával kell játszani. Magyar embernek magyar kártya jár. A normál kártyajáték a nálam képzettebb szociológusok szerint nulla összegű játszma. Vagyis ha négyen leülnek kártyázni este hét órakor és összesen mondjuk negyvenezer forint van a zsebükben, akkor hajnali háromkor nyolc csomag cigaretta és tizenöt üveg sör elfogyasztása után az összeg negyvenezer marad, csak más zsebekben. A társaság megoszlik vesztesekre és nyertesekre, mint a társadalmunkban. Ezen megosztottság ellen megfelelő védelmet nyújt az. unortodox kártyajáték amelyben csupán néhány egyszerű szabályt kell betartani.

   Először is meg kell szüntetni az adu, régebbi kifejezéssel a tromf  használatát. Mégis csak hallatlan, hogy a piros ászt felülírhatja a zöld nyolcas, ha valaki bemondja, hogy zöld az adu. A kártyalapokat nem ismerőknek elmagyarázom, hogy a magyar kártyában a piros ász olyan, mint Harry Potternél a Voldemort Nagyúr, a fekete mágus. Mindent megtehet, ami csak akar. Hogy jön hozzá az icipici zöld nyolcas, egy paragrafus a BTK-ból, hogy felülírja? Ugye ez nem megengedhető? Tehát adu nincs.

   Másodszor, nyílt lapokkal kell játszani. Minden résztvevő nyolc kártyát kap, amit jól láthatóan maga elé tesz. A parkoló cédulát sem lehet fordítva tenni a műszerfalra, jól láthatónak kell lennie. Épp elég, ha a gazdasági életben fűt-fát titkosítanak harminc évre, üzleti titokra, vagy más ürügyre való hivatkozással.

   Fontos szabály, hogy a felső mindig megelőzi, felülírja az alsót, legyen az tök, makk, zöld, vagy piros. Ezt úgy kell elképzelni, mint a társadalmunkban a felső és az alsó középosztály szereplőit.

   Ezek után indulhat a játék. Az osztó mindenkinek nyolc lapot ad. A négy játékos leteszi maga elé és az osztótól jobbra ülő kirak egy kártyát, mondjuk a tízest. Ha valakinél három tízes van, elveheti a kitett negyediket. Igen ám, de most jön a fordulat. A négy darab tízesből a társadalmi szolidaritásra hivatkozva egyet vissza kell adnia annak, akitől elvette. Lehet, hogy bonyolult, megpróbálom egyszerűsíteni. Képzeljünk el egy projektet, amit ötven millióért meg lehet csinálni. A játékos száz milliót kér érte, de huszonötöt visszaad az ötletgazdának. Így mindenki jól jár és nincs a teremtésben vesztes. (Legfeljebb Bánk bán.)

  Az EU meg kibicelhet, ha akar.

Láng Róbert