Változatlanul közös szándék az erős kohéziós politika fenntartása

Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára képviselte Magyarországot a regionális politikáért, a területi kohézióért és városfejlesztésért felelős miniszterek informális találkozóján 2011. november 25-én, Poznanban. A lengyel EU-elnökség keretében megrendezett eseményen a tagállami vezetők a területi kohézióhoz kapcsolódó fejlesztéspolitikai irányvonalakat, a közelmúltban nyilvánosságra hozott kohéziós jogszabálycsomag-tervezetet és a 2014-ben induló többéves pénzügyi keret kapcsán felmerülő problémákat vitatták meg.

Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára képviselte Magyarországot a regionális politikáért, a területi kohézióért és városfejlesztésért felelős miniszterek informális találkozóján 2011. november 25-én, Poznanban. A lengyel EU-elnökség keretében megrendezett eseményen a tagállami vezetők a területi kohézióhoz kapcsolódó fejlesztéspolitikai irányvonalakat, a közelmúltban nyilvánosságra hozott kohéziós jogszabálycsomag-tervezetet és a 2014-ben induló többéves pénzügyi keret kapcsán felmerülő problémákat vitatták meg.

A találkozón Kovács Tamás Iván kiemelkedő eredményként említette, hogy a 2011-es magyar elnökség során kitűzött egyik cél, a kohéziós politika erős szerepének fenntartása továbbra is fontos közös szándék az Európai Unió tagországaiban. Az Európai Bizottság 2011 júniusában nyilvánosságra hozott, a 2014-ben induló többéves pénzügyi keretről szóló javaslatával kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta: a rendelkezésre álló források célzottabb felhasználása támogatandó törekvés, azonban úgy vélte, a bizottsági javaslat számos eleme további tárgyalásokat és bölcs megfontolást igényel. A terv szerint a Bizottság jelentősen módosítaná a kohéziós politika cél- és eszközrendszerét, és úgy változtatna a források felhasználásán, hogy a kohéziós források uniós szinten csökkennének az előző időszakhoz képest. „Magyarország – a bizottság szakemberei által is elismerten – bebizonyította, hogy megfelelően fel tudja használni a rendelkezésére álló összegeket, így az elvonás nem indokolt, hiszen a fejlődési, felzárkózási lehetőségek szűkülésével járna" – vetette fel a helyettes államtitkár.

Az informális miniszteri találkozón szintén központi témaként merült fel a legfontosabb területi kihívásokat és az EU fejlesztésének területi prioritásait beazonosító miniszteri állásfoglalás, a Területi Agenda 2020 is. Kovács Tamás Iván megköszönte a lengyel elnökségnek, hogy a magyar elnökség alatt Gödöllőn elfogadott iránymutatás teljesítéséhez útitervet készített az intézmények és tagállamok számára. A helyettes államtitkár kiemelte a nemzeti szint rendkívül fontos szerepét a végrehajtásban, és felhívta a figyelmet a megfelelő tagállami részvállalásra, amelyben Magyarország mindig az élen járt.

A fenntartható városfejlesztésről szólva Kovács Tamás Iván elmondta: az európai várostérségeknek az integráció terepévé kell válniuk. „Úgy helyes, ha az alapvető cél minden esetben, az Unió egész területén a jóléti minimum elérésének biztosítása" – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Hozzátette: Magyarország üdvözli a helyi fejlesztések és a városfejlesztési dimenzió hangsúlyos megjelenését a kohéziós politikára vonatkozó rendelet-tervezetekben, és támogatja az integrált akciók lehetőségét a területi fejlesztésben és városfejlesztésben. Kovács Tamás Iván felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarországon már kötelező eszközzé vált Integrált Városfejlesztési Stratégiák kiváló példái az EU-források integrált tervezésének. „A 2013 utáni kohéziós politikának ezt a megközelítést, és a sikeresen működő programok tapasztalatait is érdemes használnia" – zárta gondolatait a helyettes államtitkár.