VARÁZSHEGY – Az Élet, ahogy soha nem láttad
11 perc olvasás
Megnyílt a páratlan kiállítás a Fővárosi Állat-és Növénykert Nagysziklájában. A Fővárosi Állat- és Növénykertben ünnepélyes keretek között megnyílt a Varázshegy kiállítás. Az Európai Uniós támogatással megvalósult beruházás keretében több mint 3200 m2-es kiállító- és rendezvénytér jött létre a 34 méter magas, műemlék Nagysziklában.
Megnyílt a páratlan kiállítás a Fővárosi Állat-és Növénykert Nagysziklájában. A Fővárosi Állat- és Növénykertben ünnepélyes keretek között megnyílt a Varázshegy kiállítás. Az Európai Uniós támogatással megvalósult beruházás keretében több mint 3200 m2-es kiállító- és rendezvénytér jött létre a 34 méter magas, műemlék Nagysziklában.
A kiállítóteret a közönségnek Tarlós István főpolgármester, Csomós Miklós, főpolgármester helyettes, Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese, Csukás István, Kossuth díjas író- költő, állatkert, varázs- és sárkányszakértő valamint prof. dr. Persányi Miklós, főigazgató adta át a nemzeti színű szalag átvágásával.
A Varázshegy projekt 2010-ben vette kezdetét a régi Bölény- és Zsiráfház eredeti, Kós Károly-féle tervek alapján történt műemléki visszaépítésével és korszerűsítésével. Az európai uniós támogatású beruházás a Nagyszikla évszázada kihasználatlan belső tere kiállítótérré építésével folytatódott, ahol egy Közép Európában egyedülálló látványosságot jelentő, sokfunkciós kiállítási és rendezvényteret alakítottak ki. A fejlesztés teljes költsége meghaladja a nettó 1,3 milliárd forintot, amelyhez a Fővárosi Állat- és Növénykert több mint 200 millió saját forrást, a Fővárosi Önkormányzat pedig 250 millió forintos önerőt biztosított. Az Európai Uniós támogatás 896 millió Ft volt.
Mi is az a Varázshegy? A fejlesztés keretében a látogatók elöl korábban elzárt sziklabelsőben, 3200 négyzetméteren különleges élményt adó, interaktív kiállítást alakítottak ki, amelynek meséje az Élet múltja, jelene és jövője. Arra, hogy ezt a hatalmas belső teret az eredeti szándéknak megfelelően hasznosítsák, száz évig nem jutott sem pénz, sem igyekezet. A Varázshegy projekt váltotta valóra az évszázados álmot: végre megtörténhetett a Szikla belső terének építészeti kialakítása és berendezése. A belső tér hasznosításával több, régóta meglévő problémát orvosolhat a terület szűkében lévő intézmény: a látogatók számára télen nyújtható élmények, programok száma jelentősen bővül, és kulturális események, rendezvények sokasága találhat méltó helyszínt az új termekben.
Különleges kiállítótér – egyedülálló kiállítás. Az ide tervezett egyedi kiállítás a földi élet színpadán valaha feltűnt, különleges létformáknak, az élet fejlődésének, lenyűgöző gazdagságának egyedi és látványos bemutatását tűzte ki célul, ahol a 100 évvel ezelőtt ide képzelt „csudálatos ritkaságokkal" találkozhat a nagyközönség. A Varázshegy az ÉLET-et láttatja rendkívül változatos, a tér előnyeit jól kihasználó kiállítás-technikai eszközökön létre. Az építkezés közben az oroszlánháznál megváltoztatták a hegy méreteit, és egy újabb nagy belső teret hoztak létre. Többek között találkozhat majd itt a látogató 20 méteres bálnával, sőt benyúlhat egy T-rex szájába. Jégkorszaki időutazáson vehet részt, óriás páncélos halakkal hasonlíthatja össze a ma élő cápákat, rájákat, megtapasztalhatja hogyan hallanak a denevérek, hogyan maradtak levegőben az óriás repülő hüllők, szembesülhet őseivel, a mikrovilág óriásira nagyított modelljei mellett érezheti parányinak magát, az élővilág számtalan technika „újítását" tanulmányozhatja és gyönyörködhet a különlegesen berendezett élő állatok akváriumaiban, terráriumaiban. Egyszóval olyan, interaktív és kalandos játékokkal, élő állatok bemutatóival, óriás állatok modelljeivel, a mikrovilág megismerését lehetővé tevő kivetítős mikroszkópokkal, felfedező és előadó termekkel gazdagon felszerelt kiállítás-rendszert hoztak létre, amelyhez hasonló Közép-Európában máshol nem látható.
A Varázshegy kiállítás négy szinten összesen 16 kiállítótérre tagolódik. Egyedi alaprajzát a száz éve létrehozott vasbeton tartószerkezete, kétezernél is több hatalmas oszlop és gerenda határozza meg, így a csarnokszerű helyiségektől a szobányi kiállítóterekig nagyon változatos tereket foglal magában. Van olyan tér, például az Óriások csarnoka, ahol életnagyságban megmintázott ámbrás cet, óriás kalmár és cápa is elfér egymás mellett és akad olyan is, ahova egy óvodás csoport tud csak bekucorodni.
Érdekességek:
A 3200 négyzetméteres kiállítótér közvetlenül kapcsolódik az Emberszabású ház további 500
négyzetméteres látogatható tereihez.
Legnagyobb terme (Csillagtér) 34 méter magas.
Leghosszabb termébe befér egy életnagyságú bálna (20 m hosszú).
A bálna: Az Óriások csarnokában látható a kiállítás legnagyobb modellje, egy ámbrás cet élethű mása. Méretei összehasonlításképp a következők: a hossza kamionnyi (20 m), a magassága egy régi nagypolgári lakás belmagasságával vetekszik (3,6m), súlya 2000 kg, (egy kisebb hím ámbrás cet súlyának tizede). Felülete l40 nm, 104 db (azaz 104 m3) 1m x 2m x 0,5m-es, hungarocell ‚szeletből" készült. Belül acél váz tartja. A darabokat közel 60 palack purhab ragasztja össze.
Mi vár a látogatókra a Varázshegyben?
– 16 teremben több mint 320 modell és szobor, amikhez mind valamilyen aktivitás társu
– több mint 120 állatfaj több száz eleven képviselője,
– köztük „élő kövületek" pl. tőrfarkú rákok, cápák, ráják, medúzák, államalkotó állatfajok:
levélvágó hangyák, darazsak és egy igazi különlegesség a „társadalmi emlős", a csupasz
turkáló,
– húszméteres ámbráscet és tízméteres óriáspolip élethű modellje,
– látványetetések és Légy ott programok sok élő állattal,
– dinoszauruszok és más őslények életszerű szobrai,
– ősemberek élethű rekonstrukciói,
– óriásira nagyított parányi lények modelljei,
– jégkorszaki szimulátor-szafari
– térhatású filmek az ősvilágról, mikrovilágról, 100 négyzetméteres vetítővásznon
– 36 önálló nagy bebújós, húzogatós, rángatós, felmászós, ugrálós, csúszós, hallgatós játék,
– több tucat érintőképernyős, audiovizuális játék és mikroszkóp,
– két tucat ritka állat preparátuma és csontváza,
– a Földön kívüli életformák fantáziavilágának példái, és megszámlálhatatlan tapintható dolog, csont, bőr, ősmaradvány, kőzet és egyéb érdekesség.
A Varázshegyben szinte folyamatosan látványvetítések, állatbemutatók és filmvetítések láthatók. A kezdések ideje:
10.00-11.30 Térhatású filmek vetítése a Csillagtérben
10.30 Az élet iskolája
11.00 A sötét labirintus mélyén
11.30 Láthatatlan óriások (Parányok világa térben)
12.00-13.00 Állatok akcióban (Csillagtér)
13.00-15.30 Térhatású filmek vetítése a Csillagtérben
13.00 Az őstenger titkai
13.30 A sötét labirintus mélyén
14.00 Láthatatlan óriások (Parányok világa térben)
14.30 Az élet iskolája
15.00 Az őstenger titkai
15.30-16.30 Állatok akcióban (Csillagtér)
A műemlék Nagyszikla története – a kezdetek.
1907-ben a székesfőváros átvette a csődbe ment és leromlott Állatkertet, és 1909 és 1912 között teljesen újjáépítette. A fejlesztésekre a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése 1 212 000, majd később 1 788 000 koronát szavazott meg. Az átépítést irányító igazgató Dr. Lendl Adolf volt, aki több közreműködő fiatal műépítésszel, elsősorban Kós Károllyal és Zrumeczky Dezsővel terveztette meg az új épületeket.
Hogy a terület nagyobbnak tűnjön, és az állatokat a természetes élőhelyükre emlékeztető környezetben mutassák be, az elképzelések között két műszikla megépítése is szerepelt, amelyeket ekkor „A" hegynek és „B" hegynek neveztek el. A magasabbik, „A" hegyet később Nagysziklának nevezték, kialakítása mészkőhegységet formáz, dolomit csúccsal.
Az építkezésnél a hagyomány szerint geológus és szobrászművész irányította a pallérokat, és hogy a mű minél jobban emlékeztessen egy természetes sziklára, az erdélyi Egyeskő sziklacsúcsról készített fényképek és felmérések szolgáltak mintául. A 31,8 m fesztávolságú centrális belső tér és a fölötte levő, felfüggesztett szerkezetű kupola ezidőtájt a maga nemében egyedülálló volt.
A sziklát három éven át folyamatosan 150-220 ember építette, akik közül ötvenen csak a zsaluzási munkákat végezték. Nyolcezer köbméter betont építettek be. A jobb formálhatóság eléréséhez a habarcsba disznószőrt kevertek. Nagy gonddal alakították ki a szikla vízelvezető rendszerét, a kényes helyeken vízzáró betont alkalmazva. A sziklák megrepedésének elkerülésére a szerkezetet több helyen dilatálták, oly módon, hogy az a külső szemlélő számára természetes képződménynek tűnjék.
A kupolába helyezték el azt a víztározót, amelyet a kert fúrt kútjainak vízével töltöttek volna fel, és amely a terület vízellátását biztosította volna. Azonban mire a szikla elkészült, a városi vízhálózat már elérte a Városligetet, így ez feleslegessé vált. Habár soha nem töltötték fel vízzel a víztartály még ma is látható a centrális kupola tetején (most Csillagtér illetve Marsi űrbázis kiállítóterek).
Az építkezés közben az oroszlánháznál megváltoztatták a hegy méreteit, és egy újabb nagy belső teret hoztak létre. Ez volt a híres oroszlánbarlang, ma az Élet iskolája kiállítótér foglalja el a helyét.
Az 1910-es években az újjáépített Budapesti Állatkert egyike volt a világ legmodernebb állatkertjeinek, és a Nagyszikla pedig korának legmagasabb kiállítási és építészeti minőségét képviselte. Ebben az időben a templomtornyokat kivéve alig volt a Nagysziklához hasonlóan magas épület Pesten, olyan pedig, amelyre a közönség is felmehetett, egyáltalán nem.
Az állatok elhelyezése terén a legnagyobb újdonságot a ragadozó nagyemlősök száraz árkos és műsziklás bemutatása jelentette. Az úgynevezett „panoráma-kifutós" bemutatási módszert a hamburgi Hagenbeck-féle állatparkban találták ki, és először 1907-ben alkalmazták. Az ötlet az volt, hogy az állatokat természetesnek ható környezetben, rácsok és kerítések nélkül, sziklafalak határolta kifutókban, száraz vagy vizes árkos elválasztással mutatják be a látogatóknak. A mély árkot a közönség a rejtett elhelyezés miatt nem veszi észre, de az mélységével és szélességével teljes biztonsággal választja el a nézőt az állatoktól. Ebből a kifutó-típusból a Nagysziklán is meghagytak egyet eredeti állapotában, és ide a közönség nemcsak betekinthet, de be is mehet. Persze most nem oroszlánok vannak itt, hanem a Varázshegy egyik kiállítása, a neandervölgyi ősemberek tábora látható a Hagenbeck-féle szárazárkos szabadkifutóban.
A Budapesti Állatkertben a szikláknak részben az a szerep jutott, hogy esztétikus, természetszerü környezetben legyenek láthatóak az állatok. Legfontosabb funkciójuk azonban az volt, hogy a már akkor szűkösnek bizonyult területet optikailag megosszák, a bejárhatóságot hosszabbra nyújtsák. Az itt járó látogató a műsziklák és a sikeres tájtervezés miatt sokkal terjedelmesebbnek érzékeli a kertet, mint amekkora valójában.
A projekt az Új Széchenyi Terv keretében került támogatásra.
A fejlesztés megvalósítói:
Támogató szervezet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
Közreműködő szervezet: Pro Régió Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.
Kedvezményezett: Fővárosi Állat- és Növénykert
Főigazgató, projektvezető: Prof. Dr. Persányi Miklós
Projektvezető helyettesek: Szabon Márta, Zsigmond Vince
Tervezők: Kis Péter Építészműterme Kft, Kis Péter vezető tervező
Kivitelezők:
Zsiráf- és Bölényház újjáépítése fővállalkozó: CONSTRUM Beruházó és Kivitelező Kft.
Varázshegy kialakítása és gépészet fővállalkozó: Resonator Kft.
Eszközbeszállító, beszerelő fővállalkozó: Geanat Kft.
Térhatású vetítőterem kialakítása: Gelka System Kft.
Műszaki ellenőri feladatok: OVIBER Kft.
Projektmenedzsment tanácsadó: Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Tanácsadó Zrt. A szobrokat alkotó művészek: Székely Kata (bálna), Katus György (pl. neandervölgyi ősemberek, óriáspolip, bálnaszív és agy), Csisztu Péter (pl. Homo ergaster fejrekonstrukció, dinoszauruszok, szúnyogfej, cápa stb.).
Kivitelezés ideje: 2010.február 19 – 2012.május 18.
Lantai József
