Városháza, Megyeháza
3 perc olvasás
Budapest belvárosában, a Városház utca 9. szám alatt található a Főpolgármesteri Hivatal. Az épület-együttes központja, legnagyobb épülete védett műemlék. Háromemeletes, olasz barokk stílusban építette Anton Erhardt Martinelli. Építését 1716-ban kezdték meg. Valószínűleg a negyven évvel korábban épült párizsi, hadikórháznak épített Les Invalides mintájára. Igaz, ez utóbbi klasszicista stílusú. Martinelli is rokkant katonák otthonának tervezte. Majd 1748-tól III. Károly német-római császár és cseh-magyar király gránátos kaszárnyaként hasznosította. Innen ered a Városház utca korábbi neve: Gránátos utca.
Budapest belvárosában, a Városház utca 9. szám alatt található a Főpolgármesteri Hivatal. Az épület-együttes központja, legnagyobb épülete védett műemlék. Háromemeletes, olasz barokk stílusban építette Anton Erhardt Martinelli. Építését 1716-ban kezdték meg. Valószínűleg a negyven évvel korábban épült párizsi, hadikórháznak épített Les Invalides mintájára. Igaz, ez utóbbi klasszicista stílusú. Martinelli is rokkant katonák otthonának tervezte. Majd 1748-tól III. Károly német-római császár és cseh-magyar király gránátos kaszárnyaként hasznosította. Innen ered a Városház utca korábbi neve: Gránátos utca.
Budapest egyesítése után 1894-től Központi Városházává alakították át. Három kapuja van, a középső egy kisebb templomba vezet, felette harangtorony. Az épület domborműveit, szobrait Christoph Mader, Johann Thennny, Carlo Adami, Szentgyörgyi István és Baksa Soós György készítették. A főpolgármesteri és főjegyzői szobákban Csók István, Hermann Lipót, Glatz Oszkár, Rudnay Gyula, Szőnyi István é Lotz Károly festményei találhatók.
Öt éven át az akkori elnevezéssel Fővárosi Tanács épületében, az ipari osztályon dolgoztam. Pincétől a padlásig alaposan bejártam, történetének utánanéztem. Elképesztő, hogy a műemlék épületről a Wikipédián szinte semmi sem található.
Híres a szomszéd műemlék épület is, a Városház utca 7. szám alatti Pest Megyei Kormányhivatal, az egykori Megyeháza. Erről is alig található adat az Interneten. Pedig az épület nagy idők tanúja. Itt szólalt fel és vitatkozott a megyegyűléseken Széchenyi és Kossuth, itt határozták el a Lánchíd és Nemzeti Színház építését. Sőt, itt volt a vármegyei törvényszék akasztóudvara is, ahol gróf rádai Ráday Gedeon főispán döntésére akasztották fel a betyárokat.
Az 1838-as nagy árvíz az épületet csaknem teljesen elpusztította. Az újjáépítéssel Zitterbarth Mátyást bízták meg, aki varázslatos új épületet tervezett és a kivitelezést is végig irányította.
Itt egy legenda következik, amely a mai napig terjed a környéken. Zitterbarth a kész épületet bejárva kétségbeesett levelet írt I. Ferenc császár kabinetirodájának. „Sürgős segítséget kérek, az épület pincéjében bombát találtam." Másnap megjelentek a császár rendőrei, a környéket lezárták és elkezdték óvatosan átkutatni a helyszínt. Nem találtak semmit. Ezt jelentették Zitterbarthnak. A mester elsápadt. „De uraim, én nem bombát, hanem gombát találtam a pincében. Elnézést kérek, kissé nehezen olvasható a kézírásom."
Láng Róbert