Verdi: Requiem a Bazilikában

2 perc olvasás

2017.október.22. vasárnap. EuroAstra - Petrásovits Zoltán

Giuseppe Verdi gyászmiséje, a Requiem a zeneirodalom egyik legismertebb és legkedveltebb kompozíciója. Verdi e kései alkotása viszonylag ritkán hallható, mert előadása nagy létszámú, professzionális előadói apparátust és kiváló szólistákat igényel.

Az október 23-i hangversenyen az ETUNAM Vegyeskar és a Monarchia Szimfonikus Zenekar működik közre, vezényel: Virágh András. Az est szólistái olyan nagyszerű énekesek lesznek, mint Gheorghita Orsolya (szoprán), Gion Zsuzsanna (mezzoszoprán), Kálmán László (tenor) és Najbauer Lóránt (basszus).

A budapesti Szent István Bazilika talán legjelentősebb zenei eseményeként az október 23-i Verdi: Requiem előadása magában hordozza a november 2-i Halottak Napját, a koncerten a közönség a Szent István Bazilika felemelő környezetében méltó módon érezheti át a szerző gyászmiséjének gondolatait.

„Verdit 1868-tól, Rossini halála óta foglalkoztatta egy halotti mise komponálásának ötlete.

Az első tervek szerint egy olyan kompozíció született volna a nagy operaszerző emlékére, amelynek minden egyes tételét más-más itáliai komponista írja, és Rossini halálának első évfordulóján hangzott volna el először. Bár Verdi megkomponálta a maga részét, a Libera me-t, a terv végül mégsem valósult meg, sőt, amikor kiderült, hogy a Dies irae-re sem akad vállalkozó, annak vázlataiba is belefogott, két évvel később egy barátja javaslatára pedig nekilátott a többi tétel megírásának is. 1873-ban újabb alkalmat adott a mű megírásának Verdi jó barátjának, Alessandro Manzoninak a halála, aki az itáliai irodalom Risorgimento névvel fémjelzett korszakának nagy alakja volt. A mű 1874. május 22-én hangzott el először a milánói Szent Márk-székesegyházban hatalmas sikerrel.

Rendeltetését tekintve szakrális mű, ám ami megszólal, az operazene, a szó legjobb értelmében: olyan zene, amely a szövegben rejlő költői gondolatot segít eljuttatni a hallgatók szívébe.”