Veszélyesek-e a mentális problémával élők? Őszinte párbeszédet kezdeményeznek a szakemberek

Miközben mindnyájan Jack Nicholsonnak és az Indiánnak drukkoltunk a „Száll a kakukk fészkére" c. filmben, és csodáltuk Russel Crowe szerepformálásában a szkizofréniával megküzdő John Nash történetét, – a mentális problémákkal így, vagy úgy kapcsolatba hozott kriminális események kapcsán mégis sokan kiáltanak fogvatartás, megtorlás és a meghurcolható felelősök után.

Miközben mindnyájan Jack Nicholsonnak és az Indiánnak drukkoltunk a „Száll a kakukk fészkére" c. filmben, és csodáltuk Russel Crowe szerepformálásában a szkizofréniával megküzdő John Nash történetét, – a mentális problémákkal így, vagy úgy kapcsolatba hozott kriminális események kapcsán mégis sokan kiáltanak fogvatartás, megtorlás és a meghurcolható felelősök után.

Mindez azelőtt történik meg, hogy megszületnének az igazságügyi szakértői és egyéb vizsgálatok, amelyek egyedül adhatnak választ arra a kérdésre, hogy az elkövető felelős volt-e, és mulasztottak-e vajon az őt kezelő szakemberek. „A konkrét ügyekben a vizsgálatok időbe telnek, de mindeközben az eset nyomán felébredő stigma már szedi áldozatait – egyik, senkinek sem ártó betegünket most tanácsolták el a negyedik gimnáziumból, és ezzel párhuzamosan megindul a betegek érthető menekülése az olyan ellátás elől, ahol a közhiedelem szerint gyilkossággal összefüggésbe hozható diagnózisok miatt ajánlanak kezelést. A megbélyegzés tehát rontja a gyógyulás esélyeit" – mondja Harangozó Judit a Semmelweis Egyetem Közösségi Pszichiátriai Centrum vezetője az Antistigma Kezdeményezés képviseletében.

Molnár Károly, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke szerint arról azonban már most is elgondolkodhatunk, vajon Magyarország biztosítja-e a gazdasági helyzete alapján elvárható pszichiátriai ellátást a lakosság számára? Ez annál is inkább időszerű kérdés, mert az Állami Számvevőszék után a közelmúltban a kormány meghívására az Egészségügyi Világszervezet is átvilágította a magyarországi pszichiátria ellátórendszert, majd pontos javaslatokat is tett annak érdekében, hogy a szolgáltatások színvonala elérje az ország fejlettsége alapján elvárhatót.

Szakemberek egy csoportja kér most figyelmet és vállal nyílt és akár folyamatos párbeszédet a legkényesebb kérdésekről is a sajtószakma képviselőivel. Szeretnénk változtatni azon a „hasadt tudatállapoton", amely a mentális problémákkal élők esetében egyszerre készteti együttérzésre és részvétre, de kirekesztésre és megtorlásra is a társadalmat. Ehhez pedig többet kell megismernünk, megtanulnunk, megértenünk. Szeretnénk, ha a beszélgetés után az emberek többet tudnának a pszichiátriai problémákról és kezelésükről, – ha legalább annyit tudnának a depresszióról, a szkizofréniáról, mint a gyomorsavról és a korpásodás kezeléséről.

Szövetségesnek tekintjük ebben a vállalkozásban a sajtó munkatársait!  Ezt tükrözi az is, hogy a stigma ellen küzdő NYITNIKÉK Magyar Antistigma Kezdeményezés aktivistái minden évben díjat adnak át annak az újságírónak, aki abban az évben legtöbbet tett a fenti célokért. Olyan nevek vannak a kitüntetettek közt, mint Hulej Emese (Nők Lapja), Babarczy Eszter, Nagy Zsuzsa (eLitMed) és Munk Veronika (Index).  

Budapest, 2014. augusztus 14.  

Dr. Harangozó Judit
NYITNIKÉK Magyar Antistigma Kezdeményezés

Dr. Molnár Károly   
Magyar Pszichiátriai Társaság