Világsztár észt zeneszerző életműve a CAFe fesztiválon
5 perc olvasás
Arvo Pärt immáron negyedik éve vezeti a kortárs zeneszerzők listáját játszottság tekintetében. Munkái Hollywoodtól Európáig meghatározók a kortárs filmművészetben is – olyannyira, hogy vannak, akik óvnák őt a „túlnépszerűsödéstől".
Arvo Pärt immáron negyedik éve vezeti a kortárs zeneszerzők listáját játszottság tekintetében. Munkái Hollywoodtól Európáig meghatározók a kortárs filmművészetben is – olyannyira, hogy vannak, akik óvnák őt a „túlnépszerűsödéstől".
Az észt mester idén 80 éves, világszerte zajlanak a születésnapja tiszteletére rendezett események. A Pärt-ünnep októberben hivatalosan is megérkezik magyar fővárosba, hiszen a CAFe Budapest hat koncerten át nyújt gazdag betekintést az életműbe olyan kiváló Pärt-tolmácsolók előadásában, mint a Grammy-díjas Tõnu Kaljuste és az általa vezetett Tallinni Kamarazenekar, az Észt Filharmónia Kórusa, valamint az orosz és olasz hegedűiskola eminens követe, Szergej Krilov.
Október 6-án a Zeneakadémia Nagytermében a Bogányi Tibor vezette Pannon Filharmonikusok az észt szerző korszakalkotó művét, a Cantus in Memoriam Benjamin Brittent adja elő. A karrierjét Finnországban is építő, fennomán Bogányitól nem meglepő, hogy a Britten Peter Grimes című operájából koncertszvitté érett Négy tengeri közjátékot követően záródarabnak Sibelius Kullervo-szimfóniáját választotta. A finn nemzeti ébredés évtizedeiben keletkezett szimfonikus szvitsorozat finn szólistáit a librettó eredeti nyelvén kíséri a Honvéd Férfikar. Rendelkezésre álló historikus adatok híján elképzelhető, hogy a mű most hangzik el első alkalommal Magyarországon, épp Sibelius születésének 150. évfordulóján.
Október 8-án a BMC-ben a kortárs interpretációiért mindig is méltatott Magyar Rádió Énekkara ad koncertet, amelyen keresztmetszetet nyújtanak Pärt egyházzenei kórusműveiből, párhuzamba állítva őket Bartók Béla a koncert második felében elhangzó alkotásaival. A koncerten elhangzó művek sorát az észt mester művészetének legelhivatottabb hazai ismerője és népszerűsítője, a Junior Prima-díjas Zombola Péter és Ligeti egy-egy munkája helyezi még érdekesebb megvilágításba. A közelmúlt néhány nagyszerű koncertje igazolta, hogy a kórust irányító Pad Zoltán kiválóan ismeri Pärt szokatlan, ugyanakkor mégis magától értődően világos zenei nyelvét.
Október 10-én a Müpában szintén egy, a szerző számára a világhír felé kapukat nyitó Pärt-mű, a Fratres csendül fel Szergej Krilov és a Litván Kamarazenekar előadásában, Mendelssohn örök klasszikus hegedűkoncertje mellett. A világhírű hegedűművész a Stradivari és a bécsi Fritz Kreisler Versenyek győztese volt. Személyében egyszerre két legendás hegedűiskola – az orosz és az olasz – találkozását is üdvözölhetjük, hiszen a moszkvai születésű, de jelenleg Cremonában élő Krilov a legendás Salvatore Accardo növendéke volt.
A Tallinni Kamarazenekar három alkalmas koncertsorozatban népszerűsíti Arvo Pärt műveit a fesztiválon. Elsőként október 13-án lépnek fel az Észt Filharmónia Kórusa társaságában a Müpában, október 15-én pedig a BMC-ben szólaltatják meg Pärt életművének reprezentatív, zenekarra írt kompozícióit. Ez utóbbi alkalommal csendül fel a fesztiválon az addig már elhangzottak mellett a harmadik „korszakváltó" 1977-es Pärt-mű, a Tabula rasa. Mindkét koncert dirigense a zenekart 1993-ban alapító Tõnu Kaljuste lesz, aki a mai észt zeneszerzést reprezentáló felvételeivel a legrangosabb hanglemezdíjakat nyerte el. Közöttük van a Diapason d'Or (2000), a Cannes Classical Award, az Edison Prize (2003) és 2014-től már a Grammy-díj is. Másnap, október 16-án, szintén a BMC-ben a Tallinni Kamarazenekar szólistái adnak ráadáskoncertet a balti mester kamaraműveiből.
Az idén 80 éves Arvo Pärt az egyházi zeneszerzés legkiemelkedőbb ma élő képviselője. Kisebbik európai nyelvrokon nemzetünk szülötte. Karrierje bővelkedik a rendhagyó fordulatokban: művészete a 60-as években még tartó orosz neoklasszikus stílusból indult ki, majd elsőként alkalmazta honfitársai közül a schönbergi dodekafóniát. Kísérletezett a szerialista és aleatorikus módszerekkel is, amivel „kivívta" a szovjet kultúrhatóságok élénk figyelmét is. A 70-es évek elejét kreatív elvonulásban töltötte, ekkor került a gregorián zene bűvkörébe, amelynek hatására megszilárdította saját, rendkívül egyszerű alapokon nyugvó, tintinnabuli névre keresztelt stílusát. Ezidőtájt lépett ki az evangélikus egyház kötelékéből, és tért át az ortodox keresztény hitre. Legfontosabbnak tartott művei közül három – a Fratres, a Cantus In Memoriam Benjamin Britten és a Tabula Rasa – is 1977-ben íródott, ezeket már az érett Pärt-stílust üzletileg is felkaroló kortárszenei kiadó, a müncheni ECM jelentette meg, amely a lemezborítóira vizuálisan is átültette a mester alkotói stílusának minimalista, aszketikus vonásait. Pärt több évtized alatt kibontakozott, bőséges életműve sokat segített, hogy Észtországot, és az ott tevékenykedő, vagy onnét származó zeneszerzők munkáit is jobban megismerje a nagyvilág. Pärt titokzatos, befelé élénk személyisége, szerzetesszerű megjelenése emblematikussá vált a kortárs zenében. Alkotásai számos – csak az elmúlt fél évtizedben több mint húsz – film zenéjét gazdagították, hallhattuk többek között Janisch Attila Másnap című filmdrámájában is.
2015. október 2 – 18.
CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál
Lantai József
