XVII. Budapesti Könyvfesztivál
4 perc olvasás
2010. április 22-25 között tizenhetedik alkalommal került sor a Budapesti Könyvfesztiválra a Millenárison. A könyvfesztivál méltán vált a térség meghatározó kulturális rendezvényévé, de európai léptékben is jelentősnek számít. Idén huszonnégy ország közel száz neves alkotója csatlakozott a közel félezer magyar művészhez.
2010. április 22-25 között tizenhetedik alkalommal került sor a Budapesti Könyvfesztiválra a Millenárison. A könyvfesztivál méltán vált a térség meghatározó kulturális rendezvényévé, de európai léptékben is jelentősnek számít. Idén huszonnégy ország közel száz neves alkotója csatlakozott a közel félezer magyar művészhez.
Ezúttal Amos Oz zsidó író és Izrael volt a díszvendég. A szakmai találkozót dr. Paczolay Péter, a Magyar Alkotmánybíróság elnöke, Aliza Bin-Noun, Izrael budapesti nagykövet asszonyának társaságában nyította meg, a laudációt Konrád György mondta el. Az olyan visszatérő kiállítók, mint Oroszország, Románia, Spanyolország, Csehország stb. mellett idén először szerepelt Szaúd Arábia, Ausztria, Viet Nam és Brazília is. A kiadók és könyvforgalmazók 50 000 kötetet, köztük többszáz újdonságot kínáltak a vásárlóknak. A könyvbemutatók és a dedikálások mellett gyerekműsorok, koncertek, konferenciák, az Első Könyvesek Fesztiválja stb. szórakoztatták a nagyközönséget. Az elmúlt évekhez hasonlóan a látogatók a belépők árát levásárolhatták a magyar kiadók standjainál.
Sajnálatos, hogy a nagyszabású rendezvényen idén sem képviseltette magát egyetlen kárpátaljai, vagy ukrajnai könyvkiadó sem. Ez a tény nem vet jó fényt az ukrán-magyar kulturális kapcsolatokra. E sorok írójának már sokszor rótták fel az olvasók, hogy nehéz, vagy egyszerűen lehetetlen hozzájutni a kárpátaljai magyar szerzők műveihez. Kivételt talán azok képeznek, akik könyveit magyarországi kiadók jelentetik meg. Ez pedig ritkán fordul elő. Csak az igazán tájékozottaknak mond valamit Vári Fábián László, Nagy Zoltán Mihály, Füzesi Magda, Fodor Géza, Penckófer János, Balla D. Károly, Zselicki József, Dupka György neve. Az olyan, újabb generációs szerzőket, mint Czébely Gabriella, Bartha Gusztáv, Elbéné Mester Magdolna, Bakos Kiss Károly, Becske József Lajos, Pap Ildikó, Lőrincz P. Gabriella, Kenyeres Mária stb. egyáltalán nem ismerik a szűkre szabott hazában.
De a fesztivál mégsem maradt határon túli magyar stand nélkül, Szerbiából kilenc magyar kiállító is érkezett, a Felvidékről és Erdélyből is legalább fél tucat. Gyenge vigasz, de a tavaszi könyvünnepen kárpátaljai könyvet is üdvözölhettünk. A fesztivál alatt jelentette meg a Magvető Kiadó Berniczky Éva Várkulcsa című kötetét. „ A szerző korábbi könyveihez (A tojásárus hosszú napja, Méhe nélkül a bába) hasonlóan a Várkulcsa is egyszerre gyönyörködtető és borzongató, kacagtató és szívszorongató, de mindenekelőtt összetéveszthetetlenül szépirodalom." – áll a hivatalos ajánlóban. Viszont hiába kerestem a dedikálók között a tehetséges ungvári irónő nevét. Ott volt viszont Kányádi Sándor és Csoóri Sándor, akik több kiadó standjánál is dedikáltak. Nagy Bandó András mindennap kint volt, hiszen egyidőben több meséskönyve is megjelent. Az Európa Könyvkiadó standjánál dedikálta, Agyatlantisz, avagy az ember tragédia című kötetét Dolák-Saly Róbert. A Püskinél Kiszely István és Döbrentei Kornél, a Helikonnál Böjte Csaba testvér, az Irodalmi Jelen standjánál Szőcs Géza várta a könyvbarátokat.
A teljesség igénye nélkül néhány a fesztiválra megjelentetett kötet: Faludy György Elfeledett versek, Milan Kundera Találkozás, Lengyel Imre Regionális gazdaságfejlesztés, Márai Sándor Halotti beszéd, Wass Albert Egyedül a világ ellen, Isabel Fonseca Állva temessetek El! A cigányok útja. A nemzetközi szerzők népes táborában volt többek között a brazil Muniz Sodré de Araújo, az izraeli Danny Adler, a román Gabriela Ademsteanu, az amerikai Marianna D. Birnbaum, a spanyol Fernando Savater.
A négynapos rendezvény alatt többtízezer ember látogatott ki a Millenárisra, ezzel is bizonyítva, hogy napjaink internet uralta világában még mindig van vonzereje a Gutenberg galaxisnak. Remélhetőleg 2011-ben már Kárpátalja standot is köszönthetünk a kiállítók között. Úgy hiszem, összefogással és okos menedzseléssel ez megoldható lenne.
Lengyel János
