Zerkovitz, a filozófus

Zerkovitz Béla (1881-1948)

   Midőn filozófiai szigorlatra készültem – de régen volt, sajnos -, elkezdtem az athéni klasszikus filozófusokat, Arisztotelészt, Szokratészt, Platónt tanulmányozni. Túlságosan ódivatúnak találtam őket. Továbblépve a szent filozófusokra kaptam rá. Szent Ágoston, Kronstadti Szent János, Xavéri Szent Ferenc, de rájöttem, hogy valójában az egyház és az állam szétválasztásának híve vagyok. Ezért a középkori skolasztikusokra nyargaltam át. Bonaventura, Giordano Bruno, Rotterdamni Erasmus, ezek aztán az igazán okos emberek. Morus Tamásról nem is beszélve. De őket is elsöpörte a  metafizika. Descartes, Galilei, Newton, Spinoza, bocsássanak meg, ha elsősorban filozófusoknak tekintem őket. A német klasszikus filozófiával már nem terhelem az Olvasót, végül is Zerkovitzról szeretnék szólni.

   Tanulmányaim közben rájöttem arra, hogy semmi olyan újdonság nincs a filozófiai tanításokban, ami ne lenne benne Zerkovitz Béla „Tanulj meg fiacskám komédiázni!” című örökzöld slágerében. Zerkovitz építészmérnöknek indult, de nem elégette ki a rajzokkal való pepecselés, átnyargalt a könnyűzene birodalmába. Jól tette. Így kezdődött óriási sikersorozata. Pályafutása során több mint 1000, a nevéhez fűződő sláger született. A színházak egyfelvonásos darabjaiba írt örökzölddé nemesült betétszámokat. Operettjeit mind hazai, mind külföldi színpadokon a mai napig játsszák. Nem mellékesen Puccini barátja volt.

   Dalait a magyar kor legnagyobb alakjai is énekelték. Vidám, kedves egyszerű embernek ismerték barátai. Mégis, népszerű dalai miatt sokan irigykedtek rá, elfeledkezve arról a tényről, hogy megjelenéséig Budapesten szinte kizárólag osztrák sramlizenét játszottak a vendéglőkben. Ő volt a magyar kuplé megteremtője. Magyarosította az orfeumi dalokat.

   Búcsúzóul, halála előtt még egy nótával megörvendeztette az utókort, mely a „Lehoznám néked a csillagot is az égről” című dala volt. De visszatérve a filozófiájára, nézzük a fent  említett dal sorait.

Tanulj meg fiacskám komédiázni!  (Mondd azt, amit hallani szeretnének tőled.)
Tanulj meg kacagni, sírni, ha kell!  (Soha ne áruld el valódi érzelmeidet.)
Tanulj a rosszhoz is jó képet vágni!  (Pókerarc mindenhol, mindenkor.)
Magaddal törődj csak, más senkivel!  (A saját céljaidat valósíts meg, soha ne a másét.)
Ne higgy a barátnak, hű szeretőnek!  (Ne hagyd magad félrevezetni.)
Ne higgy az eskünek! Ne higgy soha!  (Csak ha magad fogalmaztad meg az eskü szövegét.)
Tanulj meg fiacskám komédiázni,  (Ismételd sokszor, amit szeretnél visszahallani másoktól.)
Mert minden, minden csak komédia!  (Ne vegyél semmit komolyan, magadat sem.)

Láng Róbert