Zöld Könyv a közoktatásért
10 perc olvasás 
A magyar közoktatás megújítási lehetőségeiről szól az a kiadvány, melyet Zöld Könyv címen állított össze az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal (OKA) szakember-gárda, a könyvet 2008.november 25-én ismertették a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián.
A magyar közoktatás megújítási lehetőségeiről szól az a kiadvány, melyet Zöld Könyv címen állított össze az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal (OKA) szakember-gárda, a könyvet 2008.november 25-én ismertették a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián.
Csépe Valéria akadémikusnak, az MTA főtitkárhelyettesének rövid felvezetője után Pálinkás József, az MTA elnöke fejtette ki véleményét a 290 oldalas könyvről, mint a magyar közoktatás látleletéről. Mint mondta, a közoktatás megújítására sok javaslat létezik, ez a könyv viszont a magyar közoktatás helyzetét nagyon alaposan, gondosan és kiútkereső módon tárgyalja, számos gondolatát magáénak érzi.
Közérdekek mentén meg kell állapodni, hogy a közoktatást kivonják az állandó változásokból. Kipróbált tehetségek országa vagyunk, egységes tudás nélkül. A tankönyvek nagy részét nem dolgozták ki tisztességesen, a lektorálással komoly gondok vannak, pedig, a közhiedelemmel ellentétben, a tanárok többsége tankönyvekből oktat, így a magyar közoktatást a tankönyvek alapvetően meghatározzák.
Kemény tényekkel szembe néznünk, a nemzetközi felmérések szerint, az életben való eligazodás képessége elmarad a világ átlagától, nem alkalmas munka vállalására. Az iskolával kapcsolatos elképzeléseket ki kell vonni a napi politikából, a politikát rá kell kényszeríteni az oktatással kapcsolatos hosszú távú döntésekre! Az MTA minden támogatást megad olyan helyzet teremtéséhez, amelyben erről társadalmi-politikai döntés születhessen.
A Zöld Könyv javaslatairól szólva; legfontosabb a tanári kar minőségét, presztizsét javító intézkedések meghozatala. Legyen ebben a magyar közvélemény tárgyalófél, ne a tanári kar határozza meg a magyar közoktatást! (Sokan érdekeltek a változatlanságban…)
Lényeges:
-az iskoláskor előtt induló hátrányok kialakulását meg kell előzni,
-az alapképzés során a szakképzés szabályozására is szükség van,
-rugalmas iskolai képzés kialakítását kell elérhetővé tenni,
-szükségtelen a korai specializáció, az alsótagozatos nevelés megnyújtására van szükség.
A közoktatásban akadályozó tényezőt jelentenek az állandóan megújuló reformok, emeltszintű képzésre szükség van, de ne legyen ez iskolánként elkülönítve, hanem egy intézményen belül! A korai szelektálás mindenképpen kerülendő, emiatt sérül a közösség. Az általános műveltség megalapozása nagyon fontos, az iskolából kijövők ne specializáltak legyenek, hanem a világ egészéről legyen kialakított képük.
A kétszintű érettségi nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az érettségi szerepét a magyar közoktatásban újra kell gondolni, hogy ne váljon a korai szelekció eszközévé. Az érettségi tárgyak körét szélesíteni kell, nem szűkíteni, (ebben vitatkozik az előadó a Zöld Könyv összeállítóival), természettudományi tárgy is szerepeljen benne!
A természettudományi tárgyak szerepét erősíteni kell, mivel ami nem szerepel az érettségi tárgyak között, az a tárgy nem kap kellő odafigyelést az évek során. Olyan érettségi rendszerre van szükség, ami a diákokat arra készteti, hogy az alapvető tárgyakat a normális képességek szintjét elérő módon el is sajátítsák.
Összesen 186 érettségi tárgy van kidolgozva hivatalosan, ebből 186 olyan, amit az országban 50-nél többen nem vállalnak vizsgára. Felesleges ez a mennyiség. (Pl. testnevelésből bolgár nyelven érettségizni.)
Az iskola lapvető nevelési feladatát ma nem tölti be, különös tekintettel a munkára való nevelést. A kötelességek, a teljesítés tisztességére való nevelés nagy fontosságú. A feladatok elvégzésének morális töltése nagy jelentőségű.
Az előírt munka mennyisége kötelező, amennyiben ez alól kibúvók lehetségesek, ez arra neveli a diákot, hogy nem kell a viszonyokat komolyan venni, ügyeskedéssel bármi elérhető. Legyen ténylegesen visszakérdezhető mennyiségű a tananyag, olyan ami tényleges számonkérhető.
Pálinkás József a Zöld Könyvet alapvetően jónak ítélte, kidolgozói jelentősen hozzájárultak a magyar közoktatás megújulási lehetőségeihez. Megvalósításához évek munkájára van szükség, nagyon az utolsó órában vagyunk, mondta az elnök. A világban eligazodni képes, azt átlátó kiművelt ember fel tudja mérni helyzetét és még a maihoz hasonló gazdasági válságtól sújtott körülmények között is adekvát választ tud adni gondjaira, illúziók nélkül.
Készüljön a munka alapján 8-10 éves cselekvési tervezet, s ha most elkezdjük a cselekvést, akkor 5-8 év múlva jelentős változásokat érhetünk el. Ha nem követjük a megújulást, akkor a generációk eddig egymásnak átadott tudáshalmaza széthullik…
Fazekas Károly, az OKA elnöke, az MTA KTI igazgatója arra kereste a választ, van-e lehetőség a közoktatás megújítására. Amerikai példát idézett a Great Society idejéből, amikor kimondták, minden gyereknek elsőrangú oktatásban kell részesülnie, függetlenül indításától.
Az oktatási kerekasztal munkáját meghatározó megállapítások;
az oktatás minőségének meghatározó hatása van a végzett tanulók piaci érvényesülésére, a magyar közoktatás nem tudja nyújtani azt a minőséget, amely erre alkalmassá teszi őket. A magyar közoktatás megújulásához súlyos változásokra van szükség, ezek tárgyalásakor csak a tudományos megalapozottságú érveket lehet elfogadni, súlyos érdeksérelmek nélkül a változtatás nem vihető keresztül.
Az oktatás és az egyén gazdasági versenyképességének alakításában a minőség a lényeges, nem pedig az oktatás expanziója. Az iskolázottság minősége nagy hatással van a gazdasági növekedésre.
Az oktatásba fektetett pénz megtérülése amerikai felmérés szerint; 1 fő minőségi oktatására invesztált 82 ezer dollár hozama : 209 ezer dollár! Tehát a területre összpontosított erőforrások megtérülése nagyarányú.A Zöld Könyv összeállítói javasolják: javítani kell a tanári kar minőségét!
Ösztönözni kell a legegészségesebb területeket, tisztánlátásra van szükség és következetes felmérésre, a döntéseket nem szabad elkapkodni, olyan megoldásokat kell választani, amelyek a visszarendeződést lehetetlenné teszik. A végrehajtásban konszenzusra van szükség.
Az elnök végezetül idézte Obama szenátor korábbról származó megállapítását, amikor a külvárosi iskolák diákjainak kezelhetetlenségéről szóltak, „ők a nemzet; ezeknek a gyerekeknek kell nekünk az amerikai jövőt felépíteni…"
Csapó Benő egyetemi tanár, az MTA doktora, az OKA témavezetője a közoktatás új fejlődési pályára való állításának lehetőségeiről szólt előadásában. Bevezetésként idézte Simor Andrást, a Magyar Nemzeti Bank elnökét; a hosszutávú növekedési potenciál erősítéséhez elengedhetetlen az oktatás, különösen az alapfokú oktatás színvonalának emelése. A gazdasági vezetőktől morális támogatást várunk.
Megállapítható:
-az oktatás fejlesztése nem csak pénz kérdése, de
-az oktatás számára jelenleg rendelkezésre álló pénzből nem lehet többet kihozni, többre van szükség,
-a forrásokat okosan kell felhasználni.
Az oktatást új fejlődési pályára kell állítani, ami nem lehetetlen! 4-5 ország példája erre mutat, olyanoké, mint Finnország, ahol egy évtized alatt értek el világvezető teljesítményeket.
A magyar közoktatást rengeteg érdek feszíti, sokfelé. Végre nem hajtott reformok jelölik az utat. Jóindulatú, de egymással ellentétes fejlesztésekben, elgondolásokban morzsolódnak fel anyagi források.A Zöld Könyv a rendszer egészét tekinti át, a születéstől a közoktatás bevégzéséig tárgyalja a közoktatás fejlődését, a diagnózist bizonyítékokkal támasztja alá, a terápiára tudományos elemzések alapján tesz javaslatot.
A közreadott művet a nemzetközi tudományos közvélemény bírálatának is felkínálják, közzéteszik, várják az érveléseket.
Az OKA értékelése és javaslatai a Zöld Könyv kiadott összefoglalója alapján
Magyarország a tanulás világában egyre jobban lemarad versenytársaitól.
Az átlagos magyar állampolgár és a fiatal felnőttek tudásával súlyos gondok vannak.
A magyar fiatalok 20-25%-a nem tanul meg olyan szinten írni és olvasni, amilyenre későbbi tanulmányaiban és munkájában szüksége lenne.
A magyar közoktatásban megszerezhető tudás a mindennapi életben kevéssé hasznosítható, nem elégséges a szolgáltató szektorban és a modern gyáriparban végzendő munkához.
A hazai szakképzés nem ruházza fel a tanulókat a felnőttkori tanuláshoz és a sikeres alkalmazkodáshoz elengedhetetlen általános készségekkel.
Az általános iskolából kikerülők egy részének olyan gyenge a tudása, alapvető készségeik és képességeik olyan fejletlenek, hogy arra még gyakorlatias szakmunkásképzést sem lehet építeni.
Kipróbálatlan tankönyvek sokasága árasztotta el az iskolákat, ezekből nem áll össze egységes tudás.
Magyarországon a tanárképzésre a mennyiségi túlképzés és a minőségi alulképzés jellemző.
Nálunk működik a fejlett világ egyik legszegregáltabb közoktatási rendszere, ami nem képes mérsékelni a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó induló-különbségeket.
Újra kell értelmezni az iskola küldetését, a tudás létrehozásában betöltött feladatát, kiemelkedő szerephez kell juttatni a mindennapokban használható tudást és az alkalmazkodóképesség fejlesztését.
Javítani kell a tanári kar minőségét és a tanári szakma presztizsét, el kell érni, hogy minél több fiatal válassza a tanári pályát, ehhez a kezdő pedagógusok relatív jövedelmi helyzetét javítani kell.
A tanárképző és továbbképző helyek a magasabb presztizs kivívására alkalmas tudást közvetítsenek.
A tanárképzésben növekedjen a nemzetközi tudományos életben mérhető módon elismert kutatóegyetemek száma.
Túl kell lépni a tananyagot csak közvetítő iskolán, az alapkészségeket fejlesztő oktatást kell célul kitűzni, amely a tanulók közötti teljesítmény-eltéréseket fázisbeli különbségként fogja fel és minden tanuló tudás-fejlesztését meghatározott kritérium-szint eléréséig folytatja.
Az érettségi rendszer továbbfejlesztésével alkalmazkodni kell a felsőoktatás expanziójához, a háromfokozatú Bologna-i rendszer követelményeihez és a középfokú oktatás változásaihoz.
Az iskoláskor előtti fejlődési hátrányok megelőzésére alternatív, szülői készségeket fejlesztő, a gyermekszegény-séget mérséklő programokat kell kezdeményezni.
Az iskolában deszegregációs programra és oktatásirányítási változásokra van szükség.
Visszacsatolások, felügyeleti és monitoring rendszer alkalmazásával, az egyén, az iskola és az iskolarendszer egésze kapjon manipulálhatatlan jelzést a fejlődéséről, munkája minőségéről.
Megvalósítás:
A rövid távra javasolt programok többsége az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiból finanszírozható.
A hosszú távú fenntarthatóság csak az önkormányzati rendszer átalakításával, a kistérségi önkormányzatok megalakulásával létrejövő finanszírozási rendszer útján tehető tartóssá.
A többletforrás-igények jórészt a demográfiai változásokból következő, ill. a közoktatás hatékonyságának javításából adódó megtakarításokból finanszírozhatók.
A Zöld Könyv teljes terjedelmű változata a nagyobb könyvesboltokban megvásárolható.
http://oktatas.magyarorszagholnap.hu/wiki/A_Kerekasztal
A teljes változatot imgyen PDF-ben innen lehet letölteni:
http://oktatas.magyarorszagholnap.hu/images/ZKTartalom.pdf
Harmat Lajos
