114 millió euró az energiahatékonyság támogatására
3 perc olvasás
Az Európai Bizottság 2009 júliusában indította el European Energy Programme for Recovery (EEPR) elnevezésű gazdaságélénkítő programját, amelynek célja a gazdasági visszaesést követő fellendülés ösztönzése. A program támogatási keretéből mintegy 114 millió EUR (32 Mrd Ft) nem került felhasználásra, így az Európai Tanács Energia Munkacsoportjának legutóbbi ülésén kezdeményezte e források átcsoportosítását illetve újra elosztását.
Az Európai Bizottság 2009 júliusában indította el European Energy Programme for Recovery (EEPR) elnevezésű gazdaságélénkítő programját, amelynek célja a gazdasági visszaesést követő fellendülés ösztönzése. A program támogatási keretéből mintegy 114 millió EUR (32 Mrd Ft) nem került felhasználásra, így az Európai Tanács Energia Munkacsoportjának legutóbbi ülésén kezdeményezte e források átcsoportosítását illetve újra elosztását.
E fel nem használt források uniós és tagállami szinten is, kiemelkedő többletforrásként jelenthetnek meg az energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos beruházások finanszírozásánál, valamint áttételesen hozzájárulnak a fenntartható energiafejlesztések előmozdításához is – ismertette Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Energia és Klímapolitikai helyettes államtitkára az EEPR-rendelet módosításának hátterét.
A módosítástervezet részletes vitájára az Energia Munkacsoport 2010. július 7.-ei ülésén kerül sor, így az Európai Parlament már július folyamán megszavazhatja a módosító indítványokat. A támogatások lekötésének határideje 2011. március 31.
A munkacsoport júniusi ülésén, hazánk képviselője Jakab Marianna ismertette a magyar álláspontot, miszerint Budapest támogatja a felhasználásra nem került 114 millió euró (közel 32 milliárd forint) átcsoportosítását az energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos kezdeményezések finanszírozására. A magyar kormányzat egyetértett azzal a célkitűzéssel is, hogy a beruházási támogatások kedvezményezettjei az önkormányzati és regionális állami szervezetek legyenek, valamint olyan magánvállalkozások, amelyek e hatóságok nevében járnak el.
Nagy Attila, magyar képviselő szorgalmazta, hogy a pályázati rendszer kialakításánál vegyék figyelembe a tagországok eltérő gazdasági, pénzügyi és intézményi hátterét, és ennek megfelelően egy a tagállamok számára azonos feltételeket biztosító rendszert dolgozzanak ki. Az Európai Bizottság a magyar felvetésre reagálva, az ésszerű földrajzi és pénzügyi egyensúlyt megteremtő pályázati struktúra mellett tette le a voksát. .
A tervezet szerint az EEPR második ütemében már a kis- és közepes méretű városok, kezdeményezések valamint innovációs, demonstrációs és pilot projektek támogatására is lehetőség nyílik.
