2007. december 12.-én aláírták az Alapjogi Chartát Strasbourgban : Mennyiben érint bennüket?

Ünnepélyes keretek között került sor az EU új alapszerződéséhez csatolandó Alapjogi Charta aláírására, melyet az uniós intézmények vezetői láttak el kézjegyükkel. Az Európai Parlament november 29-én, 477 igen, 106 nem, 35 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá az Európai Unió alapjogi chartáját, amelyet az EU reformszerződéséhez csatolnak.

Ünnepélyes keretek között került sor az EU új alapszerződéséhez csatolandó Alapjogi Charta aláírására, melyet az uniós intézmények vezetői láttak el kézjegyükkel. Az Európai Parlament november 29-én, 477 igen, 106 nem, 35 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá az Európai Unió alapjogi chartáját, amelyet az EU reformszerződéséhez csatolnak.

Az uniós polgárok alapvető jogait felsoroló dokumentumot 2007. december 12-én írta alá Hans-Gert Pöttering EP-elnök, valamint az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso és az EU Tanácsának soros elnöke, José Sócrates, portugál kormányfő. Az aláírási ceremóniát számos alkalommal bekiabálásokkal és skandálással zavarta meg a hátsó padsorokban ülő, a reformszerződésről népszavazást követelő képviselők kisebb csoportja.

A charta szerint szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik. Tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget."

A dokumentum szól az emberi méltóságról, az élethez való jogról. Kimondja, hogy minden embernek joga van az élethez, és senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni. A személyi sérthetetlenséghez való jogról szóló rész kitér „az emberi lények szaporítási célú klónozásának tilalmára" is. A dokumentum tiltja a kínzást, a megalázó bánásmódot, a kényszermunkát, az emberkereskedelmet, kiáll a személyes adatok védelméért, a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságért, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságáért.

A charta szerint „mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez". Szerepel a szövegben a foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog, a vállalkozás szabadsága, a tulajdon védelme, valamint a kollektív kiutasítás tilalma is.

A charta kimondja: „tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés". A szöveg foglalkozik a nők és férfiak közötti egyenlőséggel, a gyermekek, az idősek, a fogyatékkal élők jogaival is.

A Szolidaritás című fejezetben szerepel a kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez, valamint a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jog, valamint az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem. A charta foglalkozik a szociális biztonsággal és a szociális segítségnyújtással, az egészségvédelemmel, a környezet- és a fogyasztóvédelemmel is.

EP-választójog

„Minden uniós polgár választásra jogosult és választható a lakóhelye szerinti tagállam európai parlamenti választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai" – áll a szövegben. A dokumentum szerint „mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék".

Az alapjogok között szerepel, hogy „bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult az európai ombudsmanhoz fordulni az unió intézményeinek, szerveinek vagy hivatalainak – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok esetén".

Ezen túl „bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez".

Mozgásszabadság, diplomáciai védelem

„Minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz". „Bármely uniós polgár jogosult bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai" – erősíti meg a szöveg.

Az igazságszolgáltatással foglalkozó rész kitér a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogra, az ártatlanság vélelmére és a védelemhez való jogra, a kétszeres eljárás és büntetés tilalmára.

EUvonal