2016-ban csökken a cafeteria adóterhe

Folyik a harc a tehetségekért, és a tehetségek nyernek – nyitotta meg Josh Bersin gondolatával az idén első alkalommal megrendezett Cafeteria 2016 Ankétot Andrási Mónika, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda szakmai irányítója. A Patika-csoport rendezvényén a NAV osztályvezetője azt is közölte, hogy a Parlament által elfogadott adótörvények értelmében évek óta először, 2016-ban csökken a cafeteria után fizetendő céges adó. Hozzáláthatnak tehát a munkáltatók a jövő évi étlap összeállítását. Az ankét arra is választ adott, hogy hogyan.

Folyik a harc a tehetségekért, és a tehetségek nyernek – nyitotta meg Josh Bersin gondolatával az idén első alkalommal megrendezett Cafeteria 2016 Ankétot Andrási Mónika, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda szakmai irányítója. A Patika-csoport rendezvényén a NAV osztályvezetője azt is közölte, hogy a Parlament által elfogadott adótörvények értelmében évek óta először, 2016-ban csökken a cafeteria után fizetendő céges adó. Hozzáláthatnak tehát a munkáltatók a jövő évi étlap összeállítását. Az ankét arra is választ adott, hogy hogyan.

A fiatal tehetségek munkahely-választási szempontjai között az egyik legfontosabb a munkáltatói márka. Ennek kialakításában pedig komoly szerepe lehet a juttatási rendszernek – mutatott rá Andrási Mónika a Budapesti Corvinus Egyetemen november 20-án megrendezett Cafeteria 2016 Ankét felvezető előadásában.
A Patika-csoport idén először szervezte meg a Cafeteria 2016 Ankétot, hogy felhívja a kisebb és nagyobb vállalatok figyelmét arra, hogy a felelősen kialakított juttatási rendszer komoly versenyelőnyt jelenthet a cégek számára. A tradíciót teremtő félnapos szimpóziumon elméleti és gyakorlati szakemberek mutatták be a béren kívüli juttatások szűkebb és tágabb értelemben vett gazdasági környezetünkben betöltött szerepét.

A 21. századi társadalmakban új súlypontok alakultak ki, amelyben a globális felelősségvállalás és az etikus viselkedés került előtérbe. A profit helyett az innováció vált a vállalatok fő céljává, és a jólétet sem csupán GDP-ben mérjük, hanem a minőségi módon megélt várható élettartamban.
A napjainkban zajló események egyértelművé teszik, hogy – bár tökéletes egyenlőség nem létezhet, és nem is lenne ideális – a jövedelmi különbségeket muszáj mérsékelni, hiszen azok veszélyeztetik a társadalom, a gazdaság, valamint a környezetünk hatékony működését. A tudásalapú gazdaságban az egyenlőtlenségeket az emberi méltóság előtérbe kerülése csökkentheti, ebben pedig komoly szerepük lehet a 21. századi elvárások szerint kialakított javadalmazási rendszereknek – mutatott rá a juttatási rendszerek a jövőben betöltött szerepére dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára, aki egyben a Patika Egészségpénztár Ellenőrző Bizottságának elnöke is..

A cafeteria az elméletben és a gyakorlatban
Dr. Andrási Jánosné, a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának osztályvezetője a konferencián ismertette a cafeteria személyi jövedelemadóban betöltött szerepét. A szakember hangsúlyozta, jövőre nem lesz jelentős változás a rendszerben: az SZJA egy százalékos csökkentésének köszönhetően csökken cafeteria adókulcsa, de nem módosul az adóalap, marad az 1,19-es szorzó.
Nem változnak az egyes juttatások feltételei és a cafeteria keretösszege sem, vagyis már most el lehet kezdeni a jövő évre vonatkozó dolgozói nyilatkoztatásokat. A szakember ugyanakkor arra is felhívta a munkáltatók figyelmét, hogy a cafeteria nem önálló juttatási jogcím adózási szempontból. Az SZJA törvény alapelve szerint cafeteriával nem lehet meghálálni a munkavégzés minőségét, nem a jutalom, vagy a bér helyettesítője.

Kardos György, a Bonus-Cafeteria Kft. ügyvezető igazgatója az ideális céges cafeteria menü összeállításához adott támpontokat. Az egyre élesebb piaci verseny, valamint a munkavállalókért folytatott fokozott küzdelem ugyanis különösen fontossá tette a munkáltatók számára, hogy minél költséghatékonyabb módon adjanak minél többet a munkavállalóik számára.
Magasabb jövedelmi szegmensben a bruttó bérjövedelem 30 százalékát, alacsonyabb bérkategóriába tartozók esetén viszont akár az 50 százalékát is elérheti az ideális cafeteriakeret. Ma már ugyanis nincs olyan, a mindennapi megélhetésünkhöz szükséges kiadás, amely ne lenne fedezhető valamely juttatási keretből. Ehhez kínál hatékony megoldást például a Multi-Pay® kártya, hiszen az elektronikus cafeteria kártya külön kóddal előhívható zsebeiből vásárolhatunk tisztítószert, kozmetikumot, üzemanyagot és még számtalan további árucikket – emelte ki az ország egyik vezető tanácsadója, aki szerint egy hatékony cafeteria rendszerben a hosszú távú öngondoskodást segítő és a mindennapi megélhetést könnyebbé tevő juttatások egyaránt helyet kapnak.

Dr. Lukács Marianna, a Patika-csoport vezetője hozzátette: az állami túlgondoskodás hosszú távon kiskorúsítja a társadalom tagjait, akik így még kevésbé lesznek nyitottak az öngondoskodásra. Az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári megtakarítások támogatásával a munkáltatók viszont jelentősen hozzájárulhatnak a hosszú távú, felelős gondolkodás elterjesztéséhez. Ehhez kínálnak kiszámítható és felelős alternatívát a Patika-csoport tagjai, a Patika és Új Pillér Egészségpénztár, valamint a Tradíció és Tempo nyugdíjpénztárak.

A Cafeteria 2016 Ankéton jelentették be az Objektív Kutatóintézet Zrt. megalapítását is. Az új független kutatóbázis a Patika-csoport és a Budapesti Corvinus Egyetem hátterével jött létre azzal a céllal, hogy objektíven tájékoztassa a hazai gazdasági élet szereplőit a szabályozói, üzleti, gazdasági környezetről, valamint közérthetően szóljon a hazai társadalmat érintő problémákról. Az intézet kutatási igazgatója, dr. Trautmann László elmondta: elsősorban az etikus vállalati magatartás ismérveit, a 21. századi humán erőforrás menedzsment szerepét és a gazdasági szereplők alkalmazkodási folyamatait vizsgálja az intézet.