2018 január 1-től életbe lép az uj vámtörvény és a vámjogi szabályozás
6 perc olvasásJelentős változás előtt áll a nemzeti vámszabályozás, olyannyira, hogy új nemzeti Vámtörvény lép életbe 2018. január 1-én – hívja fel a figyelmet Falcsik István, az RSM Hungary vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás részlegének üzletágvezetője.
A változást a 2018. január elsejével életbe lépő, a teljes közigazgatást – beleértve az adóigazgatást is – érintő meghatározó eljárásjogi reform determinálja. Jövő év elején új szabályokkal találkozhatunk az adóigazgatásban, mivel változik az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.), valamint teljesen új jogszabályként kerül bevezetésre az Art-ből kiemelt, tisztán eljárási szabályokat tartalmazó adóigazgatási rendtartás (Air) – kezdi friss bejegyzését Falcsik István, az RSM Hungary vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás részlegének üzletágvezetője.
A fentieknél jelentősebb változtatást fog eredményezni, hogy január elsején megszűnik a hosszú éveken keresztül általános háttérszabályként funkcionáló Ket. Ezt a jogszabályt felváltja az Általános közigazgatási rendtartás (Ákr.), amely szabály ugyanakkor már nem alkalmazható, adó- és vámigazgatási eljárásokban.
Amennyiben a fentiek alapján valakinek még hiányérzete lenne az év elején életbelépő új szabályok mennyiségét illetően, akkor folytatva sort, a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának perrendtartási szabályai és egy teljesen új Vámtörvény is az év elején fog életbe lépni.
Lesz mit olvasgatniuk az év végén és a jövő év elején azoknak, akik érintettek a vám és adóigazgatási eljárásokban.
Kétszintű lesz a vámszabályozás 2018 januárjától
A Ket. megszűnésével szükségessé vált a vámeljárásokra vonatkozó eljárásjogi szabályok nemzeti keretbe foglalása, egy új vámtörvény megalkotásával. A korábbi háromszintű (uniós vámjogszabályok – hazai vámjogszabályok – Ket.) eljárásjogi szabályozással ellentétben 2018. január elsejétől kétszintű eljárásjogi szabályrendszer kerül bevezetésre.
A jövőben a vámigazgatási eljárások során kizárólag vámjogi normákat lehet majd alkalmazni, amelynek csúcsán alapvetően az Uniós Vámkódex (UVK) és annak végrehajtási rendelkezései állnak, míg nemzeti szinten az új Vámtörvény. Az új vámtörvényt vizsgálva megállapítható, hogy abban jelentős mennyiségű eljárásjogi szabály jelenik meg. Az új szabályok egy része átvételre került a korábbi háttérszabályokból, valamint a vámigazgatáshoz közelálló adóigazgatási rendtartásból.
Az új Vámtörvény fontosabb változásai
Álláspontom szerint mérföldkő az új vámtörvény, ugyanis megteremti a vámigazgatási eljárások más jogterületektől független önálló eljárásjogi szabályozását. Véleményem szerint mindenkinek, aki ezen a területen dolgozik, fontos, hogy tisztában legyen az új Vámtörvény tartalmával és az új eljárásjogi szabályokkal.
Ezek közül az alábbi főbb szakaszokra szeretném – a teljesség igénye nélkül – felhívni a figyelmet.
A törvényjavaslat megfogalmazza azokat az eljárási alapelveket, amelyeket a vámhatóságnak az eljárása során érvényre kell juttatni, kiemelten a jogszerűség, valamint a hivatalból való eljárás elvét.
Az alkalmazható szankciók vonatkozásában nem történt jelentős változás. A vámhiányt okozó jogsértések esetén maradt a vámhiány 50 százalékáig terjedő bírság, a vámhiányt nem okozó jogsértések esetében pedig különböző szankciómértékek kerülnek alkalmazásra. Formailag új, de tartalmi szempontból nem, a bevezetett eljárási bírság, mely az eljáráshoz kapcsolódó mulasztások esetében alkalmazható.
A vámhiányos vámbírság továbbra is objektív alapú, ugyanakkor jelentős változás, hogy nem lehet mindaddig vámigazgatási bírságot kiszabni, ameddig annak alapjául szolgáló határozat jogerőre nem emelkedett (az új megfogalmazás szerint véglegessé vált). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben valaki jogorvoslati eljárást kezdeményez egy pótlólagos vámteher kiszabására vonatkozó határozat ellen, akkor nem számíthat bírságra mindaddig, amíg a II. fokon eljáró hatóság nem hoz döntést arról, hogy a határozat jogszerű-e vagy sem.
Megmarad a speciális vámjogi rendelkezés, a negatív döntés meghozatala előtti meghallgatás joga, de annyiban került pontosításra, hogy a meghallgatásról kötelezően jegyzőkönyvet kell felvenni. A meghallgatási jog azonban ki fogja váltani, az ellenőrzés lezárását követően hozott jegyzőkönyvre vonatkozó észrevételezési jogot.
Az új Vámtörvényben negatív irányú változás a vámfizetésre kötelezettek, egyetemlegességének és az egyidejűségének szabályozása. Az új rendelkezések szerint, nem lesz kötelezettsége, csak lehetősége a vámhatóságnak több kötelezett esetén, hogy egyetemlegességet és egyidejűséget alkalmazzon.
A vámjogi képviselet szabályai pontosításra kerültek, tekintettel arra, hogy a Ket-ben alkalmazott képviseleti formák megszűnnek, és a vámigazgatási eljárásban kizárólag vámjogi képviselő járhat el. Ez azt jelenti, hogy a jövőben, a vámigazgatási eljárásban kizárólag az járhat el képviselőként, aki megfelel az adott eljárásban a vámjogi képviselettel szemben állított feltételeknek. A jogszabály behatárolja azt az alanyi kört, akik mint vámjogi képviselők szóba jöhetnek.
A jogszabály – további kapcsolódó jogszabályokkal együtt – pontosította és megteremtette a vámtanácsadói és vámügynöki tevékenység szakmai és képzési szabályait. 2018-ban kezdetét veszi a Vámtanácsadói képzés, melyen a már alapismeretekkel és szakmai gyakorlattal rendelkező vámszakemberek, előreláthatólag 100 órás képzés majd sikeres vizsga után válhatnak vámtanácsadókká.
Minden jogszabály változtatás kiemelt figyelmet igényel az adott területen érintett gazdálkodóktól! Egy átfogó eljárási reform azonban indokolttá teszi szakember bevonásával olyan tréningek, belső oktatások megtartását is, amelyek alapján magabiztosan lehet eljárni a mindennapokban előforduló vámeljárásokban, valamint az azt követő ellenőrzésekben.