3 Az 1-ben

3 az 1-ben és benne elsőként KönyvTÁRlat az Országos Széchényi Könyvtárban a Babits-hagyaték bemutatásával, majd két morzsa a Budapesti Tavaszi Fesztivál előzeteseként, mégpedig Mojszejevék és a Toldi zenés költemény.

KönyvTÁRlat – Az Országos Széchényi Könyvtár irodalmi és kultúrtörténeti programsorozata – II. Ősz és tavasz között – Babits Mihály öröksége.

2012. február 16. 15.10 – 19.00

„Elzengett az őszi boros ének.
Megfülledt már hüse a pincének.
Szél s viz csap a csupasz szőllőtőre.
Ludbőrzik az agyagos domb bőre,
elomlik és puha sárrá rothad,
mint mezitlen teste egy halottnak."

A magyar kultúra napján nagy sikerrel – telt házzal – megrendezett első Könyvtárlat után februárban az OSZK-ban őrzött Babits-hagyaték bemutatása köré szervezték a sorozat következő részét. A program most is három részből áll: könyvek első kiadását, ritka fotókat láthatnak az érdeklődők csak ezen a napon, rendhagyó „irodalomórán" ismerhetik meg Babits Mihály életművét, végül Császár Angela, Rubold Ödön és Török Máté előadásában több olyan vers is elhangzik, ami a rendszerváltás előtt nem jelenhetett meg.

Részletes program:
15.10 Az OSZK-ban őrzött Babits-hagyaték és a költő szellemi öröksége – Rózsafalvi Zsuzsanna és Sipos Lajos irodalomtörténészek beszélgetése

15.50 Óriás csiga Esztergomban – Babits Mihály tájai. Tóth Franciska muzeológus előadása

16.30 Örökkék ég a felhők mögött – Császár Angela és Rubold Ödön színművészek műsora Babits Mihály műveiből. Közreműködik: Török Máté verséneklő (Misztrál együttes)

„Úgy emlékszem, a középiskolában azt tanították nekem, hogy Babits Mihály – akinek földije vagyok, sőt én is Szekszárdon születtem – életidegen alanyi költő, poeta doctus, tudós valaki, aki elefántcsonttornyának magányában ontja verseit – távol a földi dolgoktól.
Versfolyamunkkal szeretnénk bemutatni, hogy ez utóbbi nincs így; Babits Mihály hozzánk tartozik: a legnagyobbakkal van testvéri viszonyban – többek között – Adyval, Petőfivel, József Attilával és Arany Jánossal. Műsorunkban szeretnénk érzékeltetni, hogy Babits Mihály szenvedélyes, a maga módján harcias, a köz dolgaival is törődő, zseniálisan verselő nagy magyar poéta. Az összeállításban több olyan vers is elhangzik, ami a rendszerváltás előtt nem jelenhetett meg a Babits-kötetekben." (Rubold Ödön)

Kizárólag a rendezvény napján, kamara kiállításon mutatják be a könyvtárunkban őrzött Babits-hagyatékból származó, ritkán publikált családi fotókat és számos Babits-mű első kiadását.

A teljes program ingyenes. Felnőtteknek és az érettségihez közeledő diákoknak (11-13. évfolyam) ajánlják elsősorban. Az egyes programrészek külön-külön is látogathatók.
Kérik, hogy a részvételi szándékot 2012. február 13-ig szíveskedjenek jelezni a 36 1 487-8652-es telefonszámon vagy a pr@oszk.hu címen.
A programokon történő részvételt az igények beérkezésének sorrendjében tudják biztosítani.

Bemutatkozott a Toldi.

Arany János művéhez a Ghymes együttes tagja, Szarka Gyula komponált egyedi muzsikát. Meskó Zsolt rendezésében, Román Sándor koreográfiájával március 23-án, szombaton mutatják be a Toldi című zenés költeményt a RaM Colosseumban, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A táncpróbák már zajlanak, a prózai és énekes szereplők február 6-án kapcsolódtak a munkába, a kettős szereposztásban Toldit György-Rózsa Sándor/Bot Gábor, a Királyt Egyházi Géza/Csengeri Attila alakítja.

Az elmúlt napokban belepillanthattunk a próbafolyamatba, ahol a művészek elénekelték a mű egyik betétdalát, a Farkaskalandot is.

Szarka Gyula (Ghymes) és az Ister Film bemutatja az EXPERIDANCE produkció közreműködésével:

Szarka Gyula – Arany János: TOLDI zenés költemény két felvonásban.

Szereposztás:

Toldi György-Rózsa Sándor/Bot Gábor

Király Egyházi Géza/Csengeri Attila

Toldi György Derzsi György/P.Petőcz András/Gerner Csaba

Bence Józsa Imre/Makrai Pál

Toldiné Fehér Adrienn/Ambrus Rita

Özvegy Andrádi Zsanett/Simon Boglárka

Apa, Cseh vitéz Gábor Géza

Lány Kovalik Ágnes/Jarábik Klára

Táncosok:

Király – Patonai Norbert

Démonok – Falvai Miklós, Bistei Judit, Reszneki Domán

Toldi György – Varga Attila

Toldiné/Özvegyasszony – Sátori Júlia

Bence – Péli Róbert

Producer: Korom Norbert

Zeneszerző: Szarka Gyula

Jelmez: Zoób Katti

Látvány: Szimeiszter Balázs

Koreográfus: ROMÁN Sándor

Rendező: MESKÓ Zsolt

Bemutató a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében:

2012. március 23. (péntek), 19:00, RaM Colosseum

MOJSZEJEV – 75 éves Jubileumi Turné.

A fennállásának 75. évfordulóját ünneplő Mojszejev Táncegyüttes a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjának keretében március 17-én és 18-án a Papp László Budapest Sportarénában, majd 16-án Pécsett, 20-án Szegeden, 21-én Debrecenben lép fel, a tánc szerelmeseinek nagy örömére. A társulat tagjai a jeles dátumra és apropóra való tekintettel szemet gyönyörködtető koreográfiákkal kecsegtető speciális műsorral érkeznek.

Az 1906-ban Kijevben született Igor Mojszejev nevét a róla elnevezett stílus tette ismertté, amelyet a különböző népek táncai és a hagyományos balett elemek ötvözésével alakított ki. Moszkvában a Nagyszínház stúdiójában tanult táncolni. 1924-ben már a Bolsojban táncolt, s hamarosan szólista, majd balettmester lett. A húszas-harmincas években gyalog és lóháton bejárta az országot, ismerkedett a különböző népek táncaival, gyűjtötte az élményeket és motívumokat.

A nevét viselő, világhírű táncegyüttese 1937 februárjában alakult. Mojszejev sokat küzdött a "felkent" szakértőkkel, hogy érvényesíthesse elképzelését – a cselekményesség erőteljes kifejezését a táncban, továbbá a néptánc és az akadémikus balett elemeinek ötvözését -, de táncosaival is, amíg kialakította saját stílusukat. Első műsoruk, „A Szovjetunió népeinek tánca" azonnal ismertté tette őket. Később következtek a cselekményes balettek, az eltáncolt életképek. Az egyedülálló műfaj, a szcenikus néptánc sok gyötrelmes munka során alakult ki. Különleges képességű és képzettségű táncosokra volt szükség hozzá, s az utánpótlás biztosítására 1943-ban az együttes táncstúdiót alakított. Az együttesbe kerülni rang volt, Mojszejev maga válogatott a jelentkezők között, nagy hangsúlyt fektetve az alkalmasságra, tehetségre, s a lányok esetében a szépségre is.

Igor Mojszejev művészetét számos rangos kitüntetéssel díjazták. A Szovjetunió Népművésze, többszörös Állami-díjas, a Lenin-rend birtokosa volt, megkapta a Dance Magazine díját és az amerikai tánc-Oscart, a Francia Nemzetgyűlés tiszteletbeli tagjává választotta, és Magyarországon is kitüntették. Századik születésnapja alkalmából Vlagyimir Putyin orosz államfő Igor Mojszejevet lakásán kereste fel, hogy átadja neki a legújabb kitüntetést. 2007 novemberében halt meg, 101 évesen, de a társulat azóta is világszerte aratja sikereit.

A mintegy 300 műsort színpadra vitt társulat egyedülálló stílusa olyan, azóta világhírnévre szert tett táncművész munkásságára volt hatással, mint Michael Flatley, vagy a török Mustafa Erdogan. Mojszejevéket mindig a tökéletes felkészültség, a gazdag koreográfia, virtuozitás, a zene, valamint a stilizált népviseletek nyújtotta káprázatos látvány összhangja jellemezte, jellemzi. Az együttes több mint hatvan országban járt már és több mint százhatvan külföldi turnét tudhat maga mögött. Budapesten 1946 óta tizenkét alkalommal szerepelt nagy sikerrel, legutóbb 2009-ben.

Legutóbbi 2 magyarországi turnéjukat a hatalmas érdeklődésre való tekintettel fél éven belül tartották, amely összesen 4 a Papp László Budapest Sportarénában tartott előadás mellett az ország legnagyobb vidéki sportcsarnokaiban összesen 30.000 nézőt szórakoztatott.

A 2012-es évre a Mojszejev egy igazán különleges műsorral igyekszik majd megünnepelni fennállásának 75. évfordulóját.

Lantai József